Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

g4 120. orsiágos fii állani a szükségletek előadásával, az igényekkel, hogy ha már megvan, fogják mondani, ki is kell azt állítani, mert ha már az ország 5 frtot befektetett, hogy jó legyen, nem szabad tőle megtagadni a másik 5 frtot, és nagyon természetes, hogy ha valamit költünk, az legyen jó. A t. minister ur 70—75 ezer frtot emleget. E számítás nagyon könnyen megczáfolható. A tisztelt minister ur most 15 felügyelői állomást említ, de nem bizonyos, nem lesz-e belőle 30. Ha 15 kerületre osztatik az ország, egy felügyelő kerületének nagy terjedelműnek kell lenni. Annak tehát megfelelő fizetést is kell adni, uti számlát nyitni, vagy uti átalányt adni fizetéséhez méltóan. Az is természetes, hogy ilyen nagy terület felügyelője nem állhat egyedül egy Írnokkal vagy egy hivatalszolgával; okvetlen szükséges, hogy tétessék mellé másod-, esetleg harmad felügyelő is. Egy ilyen felügyelő fizetése — szakférfiúról, academiát végzett férfiúról lévén szó, nem lehet kevesebb 1500—2000 írtnál. Éhez véve a mellékszemélyzet fizetését, egy állomás fog kerülni 6 — 7 ezer frtba. Ezt csak általában úgy mondom, mint a minister ur mondotta, mert én sem fektetek e számításokra súlyt, de a mily alapon a minister ur azt mondhatta, hogy 70,000-be kerül, azon alapon mondhatok én pár százezerét. Ha tudom, hogy valamely intézmény fontos teendőket teljesít, bármennyibe kerül is, egyike vagyok azoknak, kik e tekintben a költséget nem kimélik. De ha valamely intézmény pótolható mással is, mely a maga körében új intézménynyé lesz, de nem olyan, mely szükségkép helyet tölt be, akkor egy krajczárt is sajnálok tőle, és nem is szavazok meg. Mi volna az erdőfelügyelő teendője? Ellenőrzése annak, hogy a törvény végrehajtassák ? Hiszen annyi ellenőrzője van ennek a törvényhatóság területén, hogy teljesen fölöslegesnek tartom erre egy új intézmény felállítását. Először ellenőrzi maga a kormány, jelentések által. Azt is csak jelentések útján tudhatja a kormány, vájjon teljesíti-e kötelességét az erdőfelügyelő. De megteheti ezen jelentéseket akár a főispán, akár az alispán és szükségtelen erre egy külön közeg. Nem lesz az más, mint egy sétáló egyéniség, a ki beutazza a hozzátartozó kerületet, jelentéseket tesz; esetleg, ha arra felhivatik, véleményt ad, vagy bejelenti, hogy itt vagy amott nem történik az, a mi elő van irva. Én ezekre szükségtelennek tartok ily költséges apparátust. Azt mondják, szükséges egy szakközeg. De kérdezem, micsoda esetekre nézve lesznek azon nagyfontosságú vélemények adandók? A véderdők megállapítására? Hisz a javaslat itt az erdőfelügyelőnek még csak megkérdezését sem kívánja. Az egyes esetekben, pl. erdőkihágási május 0.1870. esetekben szükséges az erdőfelügyelő véleményadása? Én azt hiszem, azon törvényhatóságoK. körében, melyeknek területén erdők vannak, mindig lesznek olyanok, a kik ily kérdésekben véleményt adhatnak. Ha az ily vélemény csekélyebb értékű is, azt nem tartom valami nagy hátránynak, mert hiszen nem fordulnak elő oly dolgok, melyek valami nagy szakképzettséget igényelnének. Az üzemtervek megállapításánál az általam javasolt módon mindig meglehet találni a szakközeget, mely véleményt adhat. Ezeknél fogva én az erdőfelügyelői intézményt teljesen feleslegesnek tartom, semmi reália tért, melyen az erdőfelügyelők haszonhajtólag működhetnének, nem látok. Szerintem a törvényhatóságok saját keblökben mindig megtalálhatják azon közegeket, a melyek hivatva lennének ezen erdőfelügyelőknek teendőit ellátni. A törvény végrehajtásának ellenőrzését már hivatalhói is teljesíti az alispán, a szolgabirák. A mi illeti az egyes esetekben előforduló szakbeli ügyeknek megbirálását, a törvényhatóság mindig módot es alkalmat fog találni ennek eszközlésére. Én ily nagy költséget igénylő hivatal felállítását nem szavazom meg. Én tehát ezen §-t egészen töröltetni indítványozom. Horváth Gyula jegyző (olvassa a Szederkényi által beadott módosítványt) : A 28-ik §. törlendő. B. Kemény Gábor földmivelés-, ipar- és kereskedelmimmister: Nagyon röviden kívánok reflectálni arra, a mit az előttem szólott képviselő ur előadott. Utalhatok tegnapi beszédemre, melyben megfeleltem a t. képviselő urnak hozzám intézett kérdésére ezen kir. erdőfelügyelői állomások felállítására nézve. Emlékeztetik rá, hogy azt mondtam, hogy a kerületek száma positiv megállapítva még nincsen, hogy az 12 — 14 közt lesz körülbelül. A t. képviselő ur azt is kérdezte, hogy mennyibe kerülhet egy-egy kir. erdőfelügyelő személyzete, a mire azt feleltem , hogy mintegy 4500 frtba. Tehát sem 10,000-ről sem 70,000-ről nem lehet szó, a 70,000 frt valamelyik hírlapban volt felemlítve. Nem akarok bővebben kiterjeszkedni ezen kérdésre, mert az általános vita alatt foglalkoztam azzal hosszasabban, midőn szerencsés voltam reflectálni azon ellenvetésre, hogy ezen kir. erdőfelügyelők merőben feleslegesek volnának. Azt hiszem, hogy egyik sarkalatos intézkedése ezen törvényjavaslatnak épen a kir. erdőfelügyelők hivatalának felállítása, a mire vonatkozólag már az általános vitában felhoztam különösen azt, hogy Erdélyben van erdőtörvény, a melyet nem lehet életbe léptetni, mert nincs, a ki közvetlenül ellenőrizhesse. A szolgabírónak, alispánnak nem lehet feladata az erdőket bejárni és vizsgálni, hogy vájjon történt-e erdő-kár, erdő-üzem elleni