Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

120. orssságos ülés május 9. 1879. 61 értelmében hozzá utasított ügyeket, hanem egy háromtagú bizottságot választ, a mely hivatva van ezen ügyeket elintézni. A 26. §. még ennél is tovább megy, valószínűleg abban a hiszemben, hogy a közigazgatási bizottság nem képes megfelelni azon szakszerű feladatnak, a mely ezen törvénynél fogva arra a 21 tagra volna bízandó, s igy gondoskodott arról, hogy szükség esetében a szakszerű feladatnak megfelelő intézkedés is történhessék és hogy a törvényhatóságok saját kebelükből is jelöljenek ki szakférfiakat. Tehát ugyanazt a törvényhatóságot bizza meg a szakférfiak megjelölésével, a melytől tegnap a minister ur minden értelmiséget megtagadott. Azt gondolom, t. ház, hogy ezekkel bebizonyítottam, hogy a törvénynek ezen két §-a az erdőrendészeti hatóság felállításáról folyománya annak a tendentiának, a mely ma az administratió terén uralommal bir és a mely nem lehet következménye a jó administrationalis kívánalmaknak. Egyszersmind pedig e két §. megtagadása a magyar önkormányzat azon feltételeinek, a melyekből az önkormányzat állani szokott. Hogy az erdőrendészeti hatóság miért utasíttassák a közigazgatási bizottság köréből, mikor azt maga a törvényhatóság is gyakorolhatná s mikor a t. minister ur tegnap olyanokat mondott, a mikre nézve észrevételeimet már megtettem ; remélem, hogy a minister ur ma már bővebben fel fogja világosítani és tán más indokolással érthetőbbé tenni. Mert előttem legalább ez érthetetlen. Ennélfogva a helyes administratió szempontjából, de egyszersmind a törvényhatósági jog épentartása szempontjából is, van szerencsém erre vonatkozó indítványomat beadni, melyben én a közigazgatási bizottság helyett a törvényhatóságot óhajtom erdőrendészeti közegnek fenntartani és e teendők elintézésére a törvényhatóság nem harmadik kézen, hanem közvetlenül küldene ki egy megfelelő közeget. Indítványom igy szól: A 25-ik §. első bekezdése helyett teendő: az első fokú erdőrendészeti hatóságot a törvényhatóság őszi ülésében évenként választott 4 tagból álló erdőrendészeti bizottság gyakorolja, melynek elnöke az alispán illetőleg a polgármester. A minister ur kérdésen kivül nagy súlyt fog fektetni a szakértő intézkedések menetére; ha netalán azon véleményben volna, hogy nem helyes az indítványban foglalt eljárás, hogy t. i. a törvényhatóság időnként, évenként új meg új tagokat küldene ki e hatóság gyakorlására; akkor arra vagyok bátor figyelmeztetni, hogy a közigazgatási bizottság és évenkint megújul és ugyanazon tagok, kik a múlt évben voltak, meglehet, hogy a jövőben már nem lesznek tagjai a közigazgatási bizottságnak. Tehát e j tekintetben semmi ellenvetés nem történhetik arra nézve, hogy a törvényhatóság évről évre küldje ki saját kebeléből azon közeget, mely e hatósági ügyleteket intézze. Az pedig, hogy közvetlen és ne közvetve küldje ki e hatóságot, a dolog természetében rejlik; megmentenék a megyét attól, hogy folyamodással járuljon a aunisteriumhoz az iránt, hogy kebeléből ahoz értő tagokat küldhessen ki, a kik azután, mint kültagok vesznek részt a teendők végrehajtásában. A megyék közvetlenül kiküldik, ezek tisztökben eljárnak a megszabott mód szerint, ez jobban is megfelel — egyszerűbb is — az admioistrativ eljárásnak, nem oly bonyolódott, mint azt különben a 26. §. tervezi. Még egyre vagyok bátor felhívni a t. minister ur figyelmét: a 26. §. iránt. Határozott tudomásom van róla, hogy vannak sokan, a kikben kétely támadt az iránt, hogy naikép értelmez tessék ; én azt állítom, hogy a 26. §. szerint kiküldetvén a közigazgatási bizottság kebeléből azon három tag, ennek fóruma lesz az elintéző fórum valamennyi erdőügyben, melyek az első fokú hatóság által elintézendőkül felmerülnek. Mások meg azt mondják, hogy nem; és ez sokakat tévútra vezet. Azt mondják, hogy ez csak albizottság lesz, a mely a nagy közigazgatási bizottságnak fog majd jelentést tenni, és az erdőügyi dolgok tulajdonképen nem ezen kiküldött albizottságban, hanem a közigazgatási bizottság nagy üléseiben fognak elintéztetni. És erre nézve azért óhajtandó itt a t. minister ur határozott felvilágosítása, mert mint mondám, tudomásom van, hogy többen ellenkező nézetben vannak. Legyen tehát tisztában ezen dolog. Én részemről ezen 25. §. első bekezdésére vagyok bátor indítványomat megtenni, és kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Szederkényi Nándor módosítványát). Thaly Kálmán: T. ház! Én részemről csak a felett akarom sajnálatomat kifejezni, hogy az erdőügyi bizottság tagjai a tárgyalások alkalmával nem méltóztattak kellő fáradságot venni arra, hogy ezen törvényjavaslatot irályi tekintetben is kissé élesebb bírálat alá vegyék, (Igaz! baljelöl.) Nevezetesen ezen törvényjavaslatban nemcsak hogy magyartalan, pongyola irálylyal találkozunk, de nem egy helyen, az értelem is kétessé és zavarttá válik a mondat részeinek helytelen elrakása folytán. Számos észrevételt tehetnék e tekintetben különösen a már tárgyalt 22. 23. 24. 25. §§-ra; de nem akartam kicsinyeskedni, azért mellőztem. Hanem a 26. §. 3. bekezdése olyan, hogy megvallom, hogy annak értelmét ngyancsak hosszasan kellett studiroznom, míg megtudtam, mi van benne, s mégis csak oly módon tudom értelmezni, hogy nem