Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

120. országos ülés május 9. 1879. 59 bizonyos praeclusi terminusok kitűzése; pl. az mondatik, hogy ha nem történik a miuisterium részéről ellenkező intézkedés, elfogadottnak tekintetik a kérés. Hanem itt mégis meggondolandó a határidő megszabása. Vannak esetek, midőn a két hónap határozottan nagyon rövid, s vannak ismét esetek, midőn nagyon hosszú. Én tehát megint esak azt vagyok bátor mondani, hogy a hol oly fontos érdekek forognak fenn, mint a minőkről itt van szó, ott az érdeklett maga fogja sürgetni a dolgot, s még az esetben is, ha különben rövid idő alatt nem intéztetnék el az ügy, igy minél előbb el fog intéztetni. Ha csak egyes kisebbszeríí eltérésekről van szó, meglehet, hogy a két hónapi határidő elég, sőt talán sok is; de a hol péld. az üzemtervnek, egy egész rendszernek megváltoztatásáról van szó, a hol valaki egy uradalomban fennállott üzemidő megváltoztatását kívánja, és pl. oly eset fordul elő, a minőt épen b. Simonyi t. képviselőtársam felhozott, hogy valahol 80 vagy 100 éves fordák voltak megállapítva, és az illető egyszerre folyamodik azon czím alatt, hogy cserüzemet akar behozni, 20 éves fordákra való átváltoztatásért: ilyenkor a két hónapi határidő határozottan kevés. Meg kell itt ítélni, még pedig a helyszínén, vájjon meg fog-e felelni az üzemterv a czélnak és nem fog-e az erdő elpusztítására vezetni? Egyet ne méltóztassanak elfeledni, hogy nincs oly művelési ág, hol egyetlen könnyelmű lépéssel oly messze kiható és csak hosszú időn át és drága költségen orvosolható kárt lehessen tenni, mint épen az erdőknél. Itt tehát a túlságos szabad kézre való bocsátása a dolognak valóban megboszuluá magát. Ennélfogva azt hiszem, hogy ha ugy marad a szöveg, a mint most fogalmazva van, teljesen meg fog felelni az igényeknek, s azért kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. [Helyeslés.) Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. ház! Csatlakozom az előttem szólott t. képviselő ur nézetéhez és bátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy a b. Simonyi Lajos t. képviselő által ajánlott módosítás nem javítja a törvény szövegét. Az a kifogása van a t. képviselő urnak a törvény szövege ellen, hogy az nem eléggé határozott. Nem tagadom, hogy nagy latitude van abban; de a mit a t. képviselő ur ajánl, az nem segít a dolgon. Nem egyéb az, minthogy egy bizonyos esetet hoz föl, a melyben kiváltképen volna megengedhető' az erdőüzemtervtől való eltérés. De számtalan ily eset van és mihelyt belemegyünk e részletezésbe, szükséges, hogy a részletek kimerítőek legyenek. A szövegben általánosságban az van, hogy fontos okból mellőzhető az üzemterv. Igaz, a fontos okok közé tartozik az is, a mit a tiszt. képviselő ur felhozott, de oda tartozik még sok egyéb. Azt hiszem tehát, hogy az, a mit a t. képviselő ur ajánl, sem világosabbá, sem határozottabbá nem teszi a szöveget. A mi a módosítváay második részét illeti, hogy két hónapi záros határidő állapittassék meg, mely alatt az ügy lejár, a mint már Tisza Lajos t képviselőtársam említette, vannak törvények, melyekben ily határidő megállapíttatik; de méltóztassanak meggondolni azt, hogy mindig sokkal bonyolultabbá teszi az ilynemű kérdéseket az, ha nem egy, hanem két hatóság intézkedése van ugyanazon határidőre megszabva. Mi az eljárás, ha a rendes üzemtervtől el el kell térni? Az illető folyamodik a közigazgatási bizottsághoz, a közigazgatási bizottság határozata ellen fellebbezés van a ministeriumhoz. Már most, ha a közigazgatási bizottság a hetedik-nyolczadik héten küldi föl a maga határozatát a ministeriumhoz, vagy ha csak pár nap hiányzik a kitűzött határidőből, lehet-e a ministerium azon helyzetben, hogy az ügyet elintézze? Nem is tekintve azt, hogy némelykor maga a kérdés oly számításokat és vizsgálatokat igényelhet, melyek önmagokban is szükségessé teszik a két hónapi határidő igénybevételét. A közigazgatási bizottság ülései nem minden hónapban, de nem is minden héten tartatnak. Megtörténhetik, hogy három hét múlik el, mig a közigazgatási bizottság határozhat az ügy felett és ha bármely ok miatt nem taríatik ülés, akkor már nem lehet elintézni. Ezt tehát én oly dolognak tartom, mely e törvény kivihetőségéí nehezíti, és sok illetőségi kérdésre adhat alkalmat. A mi pedig Babics képviselő ur indítványát illeti, melyről Tisza Lajos képviselő ur nem emlékezett meg, éa ezt nem tartom ezen §-ba valónak. Az vonatkozik arra, hogy bizonyos körülmények köztt az eddigi erdőtalajnak más czélra való fordítása megengedtessék-e. Hiszen erről itt intézkedni nincsen szükség. Az erdőtalajnak más czélra való fordításáról intézkedik a 4. §., mely megtiltja, hogy mely esetben nem szabad azt másra fordítani. A hol tehát nincs megtiltva, ott szabad más irányban átváltoztatni. Ezt tehát itt merőben felesleges lenne kimondani. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék b. Simonyi képviselő indítványát, mint a mely nem javítja a törvény intentiója keresztülvitelének lehetőségét, valamint Babics képviselő úrét, mely teljesen felesleges, egyszerűen mellőzni. Stoll Károly: A 17. §. tárgyalása alkalmával a nagyiparosok érdekében voltam bátor felszólalni, és azon erdőterületekre nézve, melyeket a beálló momentán szükség fedezése tekintetében letarolni kénytelenek, a t. minister ur szives