Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

58 120. országos ülés május 9. 1879. esetben eltérésnek kell történni, mert jelenleg a közlekedési eszközök szaporítása következtében a helyzet egészen más, a régi időben, mikor egy erdő felosztatott 60—80 sőt 100 éves turnusokra és ettől az üzemtervtől semmi körülmények között nem volt lehetséges és nem volt megengedve az eltérés. A fának értéke és felhasználása tekintetében nálunk szabálytadók nemcsak a monarchia viszonyai, hanem mondhatni, az európai viszonyok is, a melyek e tekintetben az üzemtervnek megváltoztatását igénylik, követelik. Például sokszor akadnak bizonyos vállalatok, a melyeknek következtében egy nagy erdőterület elárusítható, czélszerüen értékesíthető, felhasználható, a mi ha nem engedtetnék meg, azon erdőterület egész használatlanul veszne. Például, az újabb időben a bükkfa, hajlított bútorokra használtatik és lehet egy magas területen 5 — 10,000 holdból álló bükkös, a mely távolságánál és a közlekedés nehézségeinél fogva ölfának fel nem használható, mert nem fizeti ki a szállítási költséget, ellenben mint műfa, a mely természetesen jobban értékesíthető, a szállítási költséget kifizeti és a fát jobban elárusíthatóvá teszi. Ilyen körülmények között ama 60—80 éves üzemtervtől el kell térni, mert ha az fenntartatnék, a fa értékesítése válnék lehetetlenné. Egy másik példát is hozhatok fel. Egy vidéken vasút építtetik, és ott a fa sleeper készítésre használtatik, de mikor a vasút felépült, akkor többé sleepert készíteni nem volna szabad és a fa nem lenne értékesíthető, mert ölfának felvágni, a költséget is alig fizetné ki. Nemzetgazdászati szabályok szerint legnagyobb kár, hogy ha valamely termény nem értékesíttetik úgy, a mint a körülmények hozzák magukkal. Ennek következtében egy igen csekély módosítványt akarok ajánlani a 20. §-hoz és pedig azt, hogy ha az üzemterv megváltoztatása igényeltetik, ki van mondva a §-ban, hogy ha ezt fontos okok kivannak, de a fontos okok közé bele lehet nagyon sokat érteni és lehet semmit; e szakaszban ezen szó után „megváltoztatást" betenni kívánnám „rendkívüli elárusitás, vagy egyéb fontos okok kívánnák." Ezzel legkevésbé sincs alterálva az üzemterv, mert hiszen a közigazgatási bizottság és az erdőfelügyelő és magától a kormánytól függ, hogy megengedi-e a változtatást, vagy nem? Ha bizalommal viseltetünk a hatóságok és a kormány iránt, akkor természetes, ezen niódosítványnak meg lesz a jó hatása, és én részemről bizalommal viseltetem bármelyik kormány iránt e tekintetben, hogy az üzemterv megváltoztatását, ha ezélszerünek találja, meg fogja engedni, ellenkezőleg pedig nem. Ez az egyik módosítványom, a másik pedig az, hogy egy bizonyos határidőhöz kellene kötni az engedély megadását, mert ha bizonyos határidőhöz nem lesz kötve, akkor el lehet a dolgot húzni 6 hónapig, sőt egy évig is, a mely idő alatt a kereskedő elmegy és a fa többé nem értékesíthető, az egészből nem lesz semmi. Ennek következtében én, mint már említem, az előnyös darusítást óhajtom betenni. Ez egyik módosítványom. A másik pedig az, hogy a végére tétessék: ha a birtokos az üzemterv megváltoztatására vonatkozó kérvényére a kereskedelmi minister határozata két hó alatt meg nem érkezik, a birtokos kérelme helybenhagyottnak tekintendő. Baross Gábor jegyző (olvassa h. Simonyi Lajos módosítványait): „Módosítás. A 20. §. harmadik sorában ezen szó : „megváltoztatást" teendő, „sokkal előnyösebb rendkívüli elárusítás vagy egyéb". A 20. §. második bekezdéséül tétetnék. Ha a birtokos az üzemterv megváltoztatására vonatkozó kérvéayére a kereskedelmi ministertó'l a határozat két hó alatt meg nem érkezik, a birtokos kérelme helybenhagyottíiak tekintendő. Babics István: T. ház! Vagyok bátor ismételni előbbi indítványomat, mely tulaj donkép éhez a §-hoz tartozik, és mely azt czélozta, hogy ha az erdő nem felelne meg az erdő minőségének, más iparággá változtathassék. Tehát ezen szó után: „átváltoztatást", ezt kérem tétetni: „vagy az erdőnek más iparággá átfordítását gazdászati okok kivannak", t. i. a közigazgatási bizottság és a minister jóváhagyása után lehessen eszközölni. Baross Gábor jegyző (olvassa Babics mődosítványát). Tisza Lajos: Én azt hiszem, nagyon bajos dolog egy szerves egészben, hogy ugy mondjam, ötletenként behozni egyes módosításokat, különösen pedig nagyon bajos dolog az, a mi általánosságban van, azt részletezni akarni, mert az eredmény okvetlenül az lesz, hogy a részletek közül valamit kifelejtünk, és akkor megszorítóbb lesz a törvény, mint a milyen megszorítás most benne foglaltatik. Én tehát bátor vagyok a t. házat felkérni, hogy a báró Simonyi első mődosítványát elvetni méltóztassék. Itt a javaslatban az van, hogy a gazdasági tervtől önkényszerüen eltérni nem szabad. Ez világos, nem is ostromolja báró Simonyi sem. „Ha a választatást fontos okok kívánják" ez alatt a kifejezés alatt pedig minden fontosabb okot lehet érteni, és a kifejlődő fontos körülményeket lehet azután e mellett esetről esetre indokolni, mig most e viszonyokat sem én, sem báró Simonyi részletezni képesek nem volnánk. Az ide vonatkozó módosítványt tehát én határozottan nem fogadom el. A mi a báró Simonyi másik mődosítványát illeti: tudom, hogy nem szokatlan a törvényben