Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-120

44 ISO. országos ülés május 9. 1879. 120. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1879. évi május 9-én. Szlávy József elnöklete alatt. Tárgyai." Jegyzőkönyvhitelesítés. Kérrények bemutatása. Az erdő-törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Jelentés a jövő ülés napirendjéről. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Pauler Tivadar, Bedekovics Kálmán, Trefort Ágoston, gr. Szapáry Gyula, b. Kemény Gábor, Szende Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Aladár jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett szólók neveit Baross Gábor, a javaslatok ellen szólók neveit Horváth Gyula jegyző urak jegyzik. Fel fog olvastatni az utóbbi ülés jegyzőkönyve. Molnár Aladár jegyző (olvassa a május 8-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: A jegyzőkönyv ellen észrevétel nem tétetvén, az hitelesíttetik. Van szerencsém bemutatni Sárosmegye közönségének kérvényét, melyben Sopron sz. k. város föliratát pártolván, az 1875. XXI. és XXVI. t. czikkelyekkel behozott úgynevezett fényűzési adókat eltöröltetni kéri. Maros-Tordamegyei Markod, Buzaháza és több községbeli lakosok Bereczky Sándor képviselő által beadott kérvényükben, a kis üstökkel való szeszégetésnek részükre továbbra is fönntartását kérik. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Következik a napirend vagyis az erdő-törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2-ik fejezet czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 11. S-f. Simonyi Lajos báró: Én a 17. §-t a 2-ik bekezdés kivételével elfogadom. A második bekezdés ellen azonban azt hiszem, alapos észrevételem van. A második bekezdés ugyanis azt állapítja meg, hogy a bányaipar és más iparvállalatok czéljaira alakult részvénytársulatok erdei szintén azon szigorú rendszabályok alá esnek, a melyek ezen §-ban megállapítvák. Én, t, ház, nem látom be annak okát, hogy miért tétetik különbség egyes birtokosok és oly birtokosok között, a kik vagy szövetkeznek, vagy pedig ketten vagy hárman vannak és ily erdőterületet birnak, mert ezt a különbséget indokolatlannak tartom. Miért alkalmazandó tehát ezen megszorítás ezekre az erdőkre nézve, miután ezek nézetem szerint egy kategóriába teendők a ! magánosok által birt erdőkkel. Igaz, hogy e §. azt mondja, hogy azon erdőkre nézve, a melyeket eddig vettek ezen társulatok, ezen egész megszorítás nem áll, kivévén, hogy az erdőt bafásítani tartoznak. Azonban a jövőre nézve e szigorú rendszabályok minden esetre fennállanak. De mi lesz ennek az eredménye? Az, hogy az ily társulatok vagy nem fognak erdőket venni, a melyekkel szabadon nem rendelkezhetnek; a szabadon rendelkezés pedig szükséges azért, mert a mint én vagyok értesülve, ezen erdők azért vétetnek a társulatok által, hogy ha másutt nem birnak venni fát, akkor a reservában tartott erdőket vágják ki és használják fel, nehogy vállalatuk fennakadjon, vagy ha fognak is venni erdőket, miután azok használata meg van szorítva, ezek becsértéke alább fog szállani és az