Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-119

119. országos ülés május S. 1878. 44 felügyelet és közigazgatásra egyáltalában jobban szorul, több ellenőrzés alatt áll, s a községnek több pénzébe kell, hogy kerüljön, mégis csak adóforintjuk felével fognak járulni a községi domestica előállításához, illetőleg a kiadások fedezéséhez, mint azon távolabbi birtokosok, kik ugyanazon egy község kötelékébe tartoznak. Én azt logikusnak, az 1876-i V-ik törvényből kifolyó törvényes intézkedésnek tartom, hogy a mennyiben azon törvénynek kitétele hiányos, mert ott csak pusztákat és az erdélyi elnevezés szerinti szavazókat említ, hogy t. i. azok részesülnek azon kedvezményben, mely szerint adóforintjuk fele vétetik alapul, ezen törvény által pótoltatni czéloztatik. Megvallom, hogy én igy értettem, s azt hittem, hogy ez a 16. §. nem vonatkozik egyébre, csak azon hiányos kifejezés pótlására, a mire most jött reá a törvényhozás, hogy az 1876-ki községi törvény nem levén egészen kimerítő és tökéletes, bele kell tehát tenni azon erdőterületeket is, a melyek csak közigazgatásilag vannak csatolva az illető községhez, de a község tulajdonképi határához nem tartoznak. Ily értelmezéssel én a törvényjavaslat ezen dispositióját egyenes corollariumául tekintem az 1876-i törvény azon intézkedésének, melyet a ministerein ök ur felhozott, s ezt helyeslem és elfogadom; de megvallom, nem tudnám magamat megnyugtatni az iránt, hogy ha ez igy, a mint a tiszt, ministerelnök ur értelmezte, elfogadtatik, nem lesz-e túlságosan igazságtalan a törvény ezen rendelkezése azon birtokosokkal és községi lakosokkal szemben, kiknek erdőterületük nincs, és nem tudnám magam megnyugtatni az iránt, hogy nem lesz-e sok községben az administratio lehetősége koczkára téve, legalább oly mértékben, hogy jó községi administratio a költségek elvonása folytán nem lesz lehetséges, és nem lesznek-e azok, a kiknek erdejük nincs túlságosan és igazságtalanul a községi adóval megróva, az által, hogy az erdőterületek kivételes és kedvezményezett tekintet alá fognak esni. Mondom, ha ez volna értelme a 16. §-nak és nem az, mely önkényt folyik az 1876-i törvényből, akkor kérem a t. házat, hogy e 16. §-nak kihagyását elhatározni méltóztassék. {Helyeslés a bal és a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur által egyenes kérdés intéztetvén hozzám és szükséges lévén, hogy a tiszt, ház a dolognak teljes ismeretével határozhasson, kötelességemnek tartom ez iránt röviden nyilatkozni. Az első kérdést illetőleg, hogy nem hiszem-e, hogy veszélyeztetve lesz ez által némely községek administratiója, már az imént voltam bátor nyilatkozni, hogy nem hiszem azért, mert a kedKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. VI. KÖTET. vezmény nem terjed ki a községi domestica egészére; hanem annak csak egyik tételére. A mi már azt illeti, hogy vajon azon kedvezmény, a mely itt adatni szándékoltatik, nem egyéb-e, mint az 1876: V. törvényczikk magyarázata, vagy pedig egyéb: arra nézve határozottan azon meggyőződésben vagyok, hogy az oly erdőkre nézve, a melyek oly területen feküsznek, mint a minő az 1876: V. törvényczikk illető §-ában értetik, dispositio nem szükséges; mert azon törvény megmondja, hogy ha puszták és havasok jönnek ily helyzetbe, akkor az nem tesz különbséget a köztt, hogy azon puszták és havasokon van-e erdő, vagy nincs; azok már az 1876: V. törvényczikk alatt értetnek. Itt egyenesen és kellő szóval élve, az intentio nem más, mint a rendszeresen kezelt erdőnek egy bizonyos előnyt adni más erdők felett. Én ezt, a mi viszonyaink köztt elfogadhatónak találom: de mindenesetre erről van szó, és e felett tisztába kell jönnünk. Én mindenesetre a 16. §. elfogadását kérem. {Helyeslése) Csanády Sándor : T. ház! Én az osztó igazsággal nem tarthatom megegyeztethetonek azt, mit e törvényjavaslat 16. §-a mond, hogy azon erdőrészek, a melyek rendszeres gazdasági terv szerint kezeltetnek, a községi adókra vonatkozólag, csak a községi adók felerészét fizetik; nem azon oknál fogva, mert azon másik felerészt, a mely reájok háramlott volna, ezen törvényjavaslat sanetiója szerint a többi adózók kötelesek birtokaik és személyeik utáni adóhoz vetett pótadóval fedezni. S mert tudjuk, hogy a községi adók sok vidéken oly magasak, hogy azok szintén 60%-át teszik az állami adóknak, hogy különösen az állami és a nagyobb uradalmakhoz tartozó erdőrészek után csak felényi adó fizettetik a közigazgatási költségek fedezésére, a kisbirtokosság és a nép nem lesz képes a közigazgatási költségek fedezésére. Meggyőződésem szerint ezen törvényjavaslat proteetiójába veszi a nagy állami erdőrészeket, proteetiójába veszi a nagyobb földbirtokosok érdekeit a nép érdeke ellenében, és én épen ezért ezen törvényjavaslat 16. §-át kihagyatni óhajtom. Szájbély Gyula: T. ház! Én csak igen röviden néhány megjegyzésre fogok szorítkozni. Nézetem szerint ezen §. két részből áll, a menynyiben a magán erdőkre és a mennyiben a 17-ik §-ban elsorolt erdőkre vonatkozik. A magán erdőkre nézve én elfogadom azt, amit a t. ministerelnök ur mondott, hogy tudniillik azokra nézve ez buzdító eszköz lesz arra, hogy rendszeres üzemterv szerint kezeljék az erdőket. Erre nézve tehát helyesnek tartom az intézkedést. De a közerdőket illetőleg, valóban nem értem azt, hogy midőn a törvényjavaslatban ki6