Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-119
42 11®- országos ü mondatik, hogy kötelesek rendes üzemet folytatni, ott egynttal kimondassák, hogy ők a községi pótlék felének elengedésében részesüljenek. Én itt ellenmondást látok, a mennyiben nem tudom összefüggésbe hozni a 16-ik §-t a 17. §-sal, mert azt nem lehet mondani, hogy ha valaki törvény szerint köteles valamire, azért jutalmazzuk meg. Én tehát ily szövegezéssel nem fogadhatom el e szakaszt. Kis Albert: T. képviselőház! Én megvallom, hogy a mmisterelnök urnak utóbbi nyilatkozata késztetett engemet arra, hogy felszólaljak, mert azon magyarázat engemet nemcsak hogy meg nem nyugtatott, hanem ellenkezőleg aggodalmamat fokozta. Ha ezen törvényjavaslat jutalmat akar megállapítani azok javára, a kik erdeiket rendes gazdasági terv szerint fogják kezelni, én nem tartom az igazsággal megegyeztethetőnek, hogy ezen jutalmat, azoknak vállára nehezítse át a törvényhozás, kiknek abból úgyszólván semmi hasznuk nincsen. Ha a törvény jutalmat akar megállapítani, kell, hogy az ez által az országra háramló teherben mindenki osztozzék. Kell, hogy más alap kerestessék, t. i. az adó kivetésénél legyen arra tekintet. Ha itt lesz rá tekintet, ez valóságos privilégium lesz, holott nézetem szerint a privilégiumok kora lejárt és le kell járnia. Én azt hiszem, hogy úgy kell vennünk a dolgot, a mint az valóban van. Igen sok község van, melyekben a határ nagy részét egyes erdőtest képezi, s annak tulajdonosa a községben nem lakik, de földesúri jogánál fogva a regale-jog élvezetében van. Azon határon alig van szántóföld birtoka, belső birtoka épen nincsen, személyzete pedig nagyon kevés. Az ily birtokokat a községi adó alól, a fenntartás terhének viselése alól ily móddal felmenteni és ránehezíteni ezt a községek lakosaira, ez nézetem szerint a méltányossággal és igazsággal meg nem egyeztethető, nem egyeztethető pedig meg azért, mert ezen törvény igen sokféle kötelességeket szab épen az ily erdőtest birtokosai irányában a községekre, olyanokat, a melyekkel eddig a községek megterhelve nem voltak, igy például mindjárt, hogy erdőégés esetén törvényszerűleg oltani tartozik a község, nemcsak oltani tartozik, hanem a szolgabíró rendeletére ingyen, kártérítés nélkül nem csak egy, hanem több napon át őrizni tartozik azt. így, a mi szintén elfogadva lett, hogy az erdőtest körül 100 méternyi távolságban minden legkisebb tüzelés tiltva van. Már ez is hátrány a kisebb birtokosra nézve, mert munkásaival távolabb menni kényszerül delelés és más szempontból. Továbbá a kisebb kihágások büntetése szintén a községekre esik 10 frt értékig. így tehát, midőn egy felől e paragraphus terheket, a melyek eddig nem és május 8. 1879. voltak, másfelől a község szegényebb lakosai ellenére privilégiumot ad, a minek ideje már lejárt, ennélfogva én a §-t el nem fogadhatom. Babics István: Ha ezen szakaszban nem foglaltatnék benne az, hogy csak azon erdők értetnek alatta, melyek csak közigazgatásilag vannak hozzácsatolva a községhez, akkor helyét látnám azon aggodalmaknak, a melyeknek az előttem szóló képviselő urak kifejezést adtak. Ez azonban nem igy áll, mert világosan benne van e szakaszban, hogy az 1876: V. t.-cz. rendelkezése alkalmazandó, mert közigazgatásilag csak annyi gondja van azon pusztákra és havasokra, melyekre nézve kimondatott, hogy felében tartoznak viselni a községi adót, és ez áll az erdőkre nézve is, melyek csak közigazgatásilag vannak oda csatolva. Ha az erdő kiegészítő részét tenné a határnak, mint Grulner képviselő ur mondta, (Felkiáltások balról: Pedig úgy van!) akkor igenis lehetne találni igazságtalanságot ebben. De itt csak olyan erdőkről van szó, a melyek nem kiegészítő részei a községnek ép úgy, mint a külön vált puszták és havasok, a melyek a községhez nem tartoznak. Ha tehát ez igazságos volt a pusztákra és havasokra nézve, akkor igazságos az erdőkre nézve is, hogy felmentessenek a fele adótól, annyival inkább, mert úgy is lesz elég terhük; a törvény elég teherrel rójja meg az ilyen erdőtestek tulajdonosait, a mennyiben erdőszemélyzetet kell fogadniok stb. Másfelől a községnek, a melynek e tekintetben egyéb terhe alig van, saját érdekében is áll pl. az, hogy erdőégés esetén oda menjen menteni, mert tüzelő fáját drágábban kellene venni, messze vidékről stb. Én tehát a §-nak megtartását kérem. Miklós Gyula: T. ház! Az előttem szóló képviselő ur nem fogta fel ezen § horderejét; hiszen ha azt kivánja ezen törvényjavaslat a mit a t. képviselő ur mondott, épen akkor kellene kihagyni ezen §-t, mert ez esetben felesleges. Én igenis akarom az erdő művelését és fejlődését előmozdítani s azért úgy kívánnám kimondatni, hogy a fele állami adót fizeti az erdőtest tulajdonosa ;ebben van igazság és méltányosság; de ha azt mondjuk, hogy a községi adó felétől mentetnek fel, akkor lesznek községek főkép ott, a hol több erdőbirtokos van, mint pl. a felső vidéken, melyek nem lesznek képesek administrationalis költségeiket fedezni, bár a községi elöljáróságnak elegendő dolga lesz az erdökihágásokkal. Én belenyugszom abba, hogy az állami adónak fele fizettessék, mert ennek van értelme, de nem fogadhatom el azt, hogy a községi adónak fele engedtessék el. Én tehát pártolom e szakasz kihagyását. Tisza Kálmán mmisterelnök: Ha megengedi a t. ház, csak egy pár rövid észrevételt kívánok tenni. (Halljukí Halljuk!) Az egyik az,
