Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-133

376 1SS. országos ülés május 26. J879. vétessenek fel ezen rendelkezések, méltóztassék azt oda iktatni. A szakasz következőleg hangzanék: „A ki mást szándékosan lerészegít, vagy részegnek, tudva, hogy az, még szeszes italt ad, 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ha a kihágást oly egyén követi el ismételve, a ki szeszes italokat árul, ha e miatt két izben már büntetve volt és utolsó büntetésétől fogva két év még nem telt el, üzlete folytatásától is három hónaptól egy évig terjedhető időtartamra eltiltható. Az első kikezdésben megszabott pénzbüntetés 200 frtig terjedhet, ha az ott említett kihágás 16 évet még be nem töltött kiskorú ellen követtetett el." Mondom, tisztelt ház, azon törvényhozások, melyeket említettem, szintén rendelkeznek e tárgyban és pedig sokkal szigorúbban, mint az általam javaslatba hozott módon; meglehet, hogy később ha meggyőződünk, hogy ezen szigor nem elegendő, mi is kénytelenek leszünk nagyobb szigort alkalmazni ; egyelőre azt gondolom, hogy ezzel talán elég lesz téve. Pauler Tivadar igazságügymmister: Én azt hiszem, mivel a módosítás bővebb megfontolást igényel, szükséges azt az illető szakaszszal együtt az igazságügyi bizottsághoz bővebb megfontolás és szövegezés végett küldeni. Elnök: Ezen §. az Irányi képviselő ur által beadott módosítással az igazságügyi bizottsághoz utasittatik vissza. Baross Gábor jegyző (olvassa a 86. %-t). Irányi Dániel: A t. igazságügymmister ur az indokolásban, a hol ezt a §-t, mely az állatkínzást tiltja, támogatja s igazolni igyekszik, nem csak azt mondja, hogy ezen kihágás büntetése azért szükséges, mert közbotrányt okoz, hanem szükséges azért is, mert erkölcsi durvaságot árul el, és mert az állam ezen erkölcsi durvaságot kiirtani köteles. Ha ez áll, pedig azt gondolom, hogy nem lehet kétségbevonni, hogy ezen intézkedésnek kettős czélja van, akkor én nem gondolom, hogy elegendő volna csak akkor büntetni az állatkínzást, ha nyilvánosan és botrányt okozó módon követtetik el, hanem általán fogva az állatkínzást. Mert méltóztassék elgondolni, vannak, fájdalom, oly vidékek, a hol a nép még nem érett annyira, hogy megbotránkozzék az állatkínzáson. Ha már most ott az állam vagy a községnek valamely közege lát ily állatkínzást, és azt feljelenti, a bíróság ezen törvény értelmében nem büntetheti meg, mert az nem okozott közbotrányt. Annál fogva én arra kérem a t. házat, hogy ezen szavakat „nyilvánosan, botrányt okozó módon" kihagyni méltóztassék, .csupán annyit rendelvén, hogy „a ki állatot kinoz, vagy durván bántalmaz.*

1 A többi marad, Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság, midőn a szöveget így fogadta el, a mint az be van terjesztve, különösen abból indult ki, hogy van ezen §-nak egy dispositiója, azonkívül, a melyre t. barátom súlyt fektet, a : melyet ő azonban nem olvasott fel és ez az: „a ki az állatkínzás ellen kiszabott szabályrendeletet megszegi." A jogügyi bizottság azt hitte, hogy ily nagy általánosságban mint a módosítás szerint szólana, hogy „a ki állatkínzást és durva bántalmazást követ el" azt mindjárt büntetni alig; lehetne ; mert ez talán nagyon is messzire menne. Az igazságügyi bizottság szövegezése azt mondja: „a ki nyilvánosan és botrányt okozó módon", azonkívül pedig hozzá teszi: A ki az állatkínzás ellen kiadott rendeletet, vagy szabályrendeletet megszegi, nehogy ezen §. intézkedéseivel nagyobb mérvű zaklatások járjanak, úgy, hogy például az, a ki hajtás közben lovát azért, mert az nem úgy megy, mint ő akarja, ostorozza, megveri, az már állatkínzónak mondassék, nehogy ily végletekig menjünk, mindenesetre czélszerűbb az igazságügyi bizottság szövegezése, a melyet elfogadásra ajánlok. [Helyeslés.) Elnök: Felkérem azon képviselő urakat, a kik a 86. §-t az eredeti szövegezés szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadja és igy a módosítvány elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a V1IL fejezet czímét; a 81—90. >%-ot, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 91. %-t). Csanády Sándor: T. ház! A most felolvasott szakaszban a törvényjavaslat pálezát tör a szerencsejátékok felett, azonban általánosságban nem intézkedik e kérdésre vonatkozólag, a mennyiben az állami lottó vagy hatósági engedély mellett rendezett más sorsjátékokat megengedi. Én úgy vagyok meggyőződve, hogy ha egyes emberek vagy az államokra kártékonyán hat az ily szerencsejátékok üzése, jöjjön az egyes embertől, vagy űzessék az állam által, kártékony hatását az azért nem veszti el; ugyanazért, mivel én e hazának egyes polgáraira károsnak tartom az állami lottó vagy más sorsjátékok rendezését, a 91. §. második bekezdésének kihagyását kérem. (Helyeslés balfelöl.) Teleszky István előadó: T. ház! Alig gondolom, hogy egy rendőri codex tárgyalása alkalmas idő leune arra, hogy az állam fmancziális érdekeibe is mélyen beható ily indítvány incidentaliter tárgyaltassék, ennélfogva Csanády Sándor képviselő ur ellenében a 91. §. megtartását kérem. Madarász József: T. ház! Ha incidentaliter nem kívánunk rendelkezni egy oly eset-