Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-133

183. országos ülés májas 26. 187Í). 359 kifejezést nyerjen. Ezen symbolikas kifejezés jelvényét ő felsége a törvény értelmében meghatározta. Tudjuk, hogy azon közös lobogó abból áll, hogy egyik fele-része fehér-vörös a másik vörös-fehér-zöld szíuíí, egyik részén az osztrák, másik részén a magyar ezímer vau. így már most a magyar-horvát tengerparti hajók nem többé ausztriai, hanem egy diplomatiailag elismert közös magyar-osztrák lobogó alatt jelennek meg a világ minden kikötőiben. Hogy ezt a lobogót, a bemocskolás, íeszakítás, meggyalázó szándékkal történt sértés ellen védelmezzük, ez, ugy hiszem, nagyon természetes; mert ez a lobogó minket ép ugy illet, mint a monarchia másik felét. A mi a közös czímert illeti, figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy a bankról szóló törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a magyar-osztrák monarchia czímere használtassák. Jelenleg annak a részletei még nincsenek megállapítva ; de a két államrésznek czímere — tehát a Lajthán-túli tartományok közös czímere és a magyar ezímer — egyesítve, egymás mellett közösen igen gyakran használtatnak. Meg is fog állapíttatni, épen a bankjegyek és részvények tekintetében, ha a törvény másként nem intézkedem! — közös ezímer, a mely ki fogja fejezni a monarchia azon dualistikus állását, a melyeknek az alkotmány értelmében méltán örvend. Ezt a czímert pedig nekünk védelmezni kell, mert az czímere lesz ép ugy a Lajthán-túli részeknek, mint a miénknek, mert e kettőnek egyesítéséből fog állani. Hogy azon jelvényeknek megsértése, melyeket polgári, katonai hatóságok nyilvánosan használnak ezen minőségük megjelölésére, sértést foglal magában azon hatóságok ellen, ezt magyarázni és bővebben indokolni felesleges. Itt tehát nem történt egyéb, t. ház, mint hogy az országnak és a társországoknak, a melyekkel mi ugyanazon egy állami közösségben élünk és a Lajthántúli tartományokkal fennálló közös kapocsnak symboíicus jelvényei sértések ellen megvédessenek, melyek meggyalázó szándékból erednek és igy azoknak állami méltóságát is sértik és bántják. Én tehát ebben saját országunknak s ennek törvényes függetlenségének semminemű korlátozását, feláldozását nem látom, g ennélfogva a szakasz elfogadását a t. háznak ajánlom. {Helyeslés.) Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, kérem a t. képviselő urakat, a kik a 37. §-t eredeti szerkezetben elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik^) A többség elfogadja, s igy a módosítvány elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 38. %-t). Madarász József: T. ház! Én értem azt, hogy az államkormánynak mindig az állam érdekében kell intézkedni és igy, hogy ha az államkormány valamely taneszközt, vagy taukönyvet eltilt, ez, azt vélném, az állam érdekében történik, a mennyiben azon taneszköz és tankönyv valamely, az állam törvényei elleni tant hirdet. De tudjuk, hogy az államkormányok változnak és igy megtörténhetik, hogy az államkormáuy tagjai eltiltanak oly tankönyvet és taneszközt, a mely az állam törvényeivel és intézményeivel megegyezik. Én tehát ezen szakaszt, a mint van, a szabad oktatás és a tankönyvek szabad használata érdekében elfogadhatónak nem tartom, s azért itt ismét szigora büntetést kívánok alkalmaztatni azon tanítókra nézve, kik az állam törvényeivel és intézményeivel ellenkezőleg intézkednek. Nem kerülte el figyelmemet az előbbi elíenindítványomnál sem, hogy az általános részben két hónap és 300 frt van mint büntetési maximum megszabva; de egyúttal tudom azt is, hogy a 32. §-bau a kiskorúakra 6 hónap és 1000 frt büntetés van kiszabva. Én tehát hazám, nemzetem czímere s lobogója irányában szintén ez összeget kívántain alkalmaztatni, hogy azonban ez ellen itt észrevétel ne legyen, maradok az általános részben kiszabott maximum mellett, s e szakasz helyébe a következőt ajánlom: „Azon esetben, a midőn az államkormáuy által eltiltott tankönyvek és taneszközök tanítása és használatával száiitszándékos államellenes törekvés is bizonyittatik be : az ily cselekmény 3 hónapig terjedhető elzáratással és 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő és a tanító egyúttal viselt hivatalának elvesztésére is Ítélendő." (Zaj. Ellenmondás) Igaz, hogy ez szigorú; méltóztassanak talán jobb szerkezetet ajánlani, de én kikerülni óhajtom, hogy az államkormánynak hatalma legyen a tankönyveket a nélkül, hogy államellenesek volnának, eltiltani. Ha az ezen szándékomnak jobban megfelelő szövegezés ajánltatnék, énahoz kész leszek hozzájárulni. Antal Gyula jegyző (olvassa az ellenindítványt). Scitovszky János: T. ház! Nem az előbb benyújtott módosítványhoz kívánok szólani, hanem kívánok reflectálui ezen szakasz második kikezdésére, a mennyiben ellentétben állónak találom azon elvekkel, melyek a 15. és 24. §§-ban kifejezésre jutottak: ugyanis kimondatik, hogy ha az Ítéletben az elzáráson felül pénzbüntetés is állapittatik meg, meghatározandó az elzárás azon tartama is, mely a pénzbüntetés behajthatlansága esetére ennek helyébe lép. Kimondatik továbbá, hogy hivatalvesztés és a politikai jogok felfüggesztése a kihágás fölött itélő biróI ság által nem állapítható meg. Már most, t, ház,