Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-133
558 138 ' országos ülés május 26. 1879. kítja : három hónapig terjedhető bezárással és ezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik." Teleszky István előadó : T. képviselőház! A Madarász T. képviselő ur által beadott módosítvfíny elfogadása ellenkezik a már elfogadott általános részszel, mel)ben a rendőri kihágások pénzbüntetésének maximuma 300 írtban, és két hónapi elzárásban van megállapítva. Nem gondolnám, hogy a 37. §. azon szövege ellen, mely előttünk fekszik, ha azt nem azon szempontból biráijuk meg, melyből a t. képviselő ur bírálja, hanem a codificalionalis szerkezet helyességének szempontjából, hogy t. i. analóg kihágások, melyeket a bizottság egyenlő maximum-büntetéssel vél büntetendőnek, összevétessenek; ha mondom ezen szempontból bíráljuk meg ezen szakaszt, az ellen alapos kifogást lehetne tenni. A módosítás ennélfogva semmiesetre sem lévén elfogadható, ajánlom a t. háznak az eredeti szöveg elfogadását. Irányi Dániel: T. képviselőház! A tisztelt előadó urnak igaza van, hogy Madarász t. képviselőtársam indítványa tételekor nem vette figyelembe, hogy az első részben már meg van állapítva, hogy az elzárás két hónapot és a pénzbüntetés 300 frtot meg nem haladhat. De ez a dolog lényegén egyáltalán nem változtat; a t. előadó ur pedig épen a dolog lényegére nézve nem mondott semmit. Madarász t. képviselőtársam fennakad azon, hogy itt összezavartatik Magyarország joga, részint a társországok, részint a küíállamok jogával, ezímerök és zászlójok tiszteletben tartása iránt; másodszor fennakad azon,hogy osztrákmagyar monarchia czímeréről és zászlójáról vau szó. Erre nézve kellett volna a t, előadó urnak felelni, meg kellett volna mondania, mi hát az osztrák-magyar monarchia czímere és zászlója. Én is ismerem körülbeiől a közjogot; ismerem azt a közjogot is, melyei 1867-ben teremtettek: de hogy a törvényhozás külön czímert és külön lobogót állapított volna meg az osztrák-magyar monarchia részére, sem a hatvanhetediki, sem az azóta alkotott törvényekben nem találom. {Helyeslés a szélső balon.) Igaz, hogy osztrák-magyar monarchiáról van szó több törvényben, jelesül a külállamokkal kötött szerződésekben, ámbár a hatvanhetedik! törvényekben, melyeket önök alaptörvényeknek tekintenek, az „osztrák-magyar monarchia szó nem fordul elő, hanem előfordul „Magyarország" illetőleg „Szt.-István birodalma", előfordul „a magyar korona tartományai és ő felségének többi országai és tartományai" ; „osztrák-magyar monarchia" kifejezés nem fordul elő a hatvanhetediki törvényekben. De önök jónak látták a később hozott törvényekben, különösen pedig —• mint mondám — a külállamokkal kötött szerződésekben ezen szót használni. Ámde ha használják is az „osztrák-magyar monarchia" szót, az még nem ad jogot önöknek, hogy beesempészszék az osztrák-magyar monarchia czímerét és lobogóját is. [Helyeslés a szélső balfelól.) Arra, hogy ez használtathassék, külön törvény szükséges; és nem elég, hogy mellékesen, a kihágásokról szóló törvényben tétessék említés arról, hogy létezik osztrák-magyar czímer és osztrák-magyar lobogó. (Elénk helyeslés a szélső bal/elöl) Tudom, hogy az 1867-iki vám- és kereskedelmi szövetségben előfordul az osztrák-magyar kereskedelmi hajóknak közös lobogója, és meg van mondva, hogy miből áll az. De itt nem kereskedelmi lobogóról, itt diplomatikai czímerről és diplomatikai lobogóról van szó; (Ugy van! Ugy van! a, szélső bal/elől) azt pedig senki sem képes megmutatni. (Ugy van! a szélső balon.) Tudom, hogy használják a kétfejű sast, melynek, közepében, hogy ne mondjam gyomrában,JMbagyarország és társországainak czímere foglaltatik, de én azt soha Magyarország czímeréül el nem ismerhetem, s annál kevésbbó ismerem el a feketej sárga lobogót, mely ellen Magyarország érzü! léte, Magyarország történelme és törvényei tilta( koznak. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélső balon.) Pauler Tivadar igazságügymin. ister: T. képviselőház! (Halljuk!) A 37. §. büntetéssel sújtja azon egyéneket, kik meggyalázó szándékkal oly jelvényeket mocskolnak be, rongálnak meg, vagy szakítanak le, melyek az országéi közvetlenül, vagy közvetve, a mennyiben oly országoké, a melyekkel szoros szövetségben, vagy állam-közösségben állunk. Innen van először, hogy itt az ország czímereit és zászlóit, de másodszor a társországokéit is szükségkép kellett felvenni, mert a társországok még az 1848. törvények szerint is saját területükön, az 1868. kiegyezési törvény szerint pedig hasonlókép saját czímerükkel, zászlójukkal, lobogójukkal élhetnek, sőt tovább is menve, még az országházon is kitűzzük a társországok zászlóját. Ennélfogva azt is meggyalázó szándékkal történt bemocskolás, rongálás, sértés ellen védelmezni kell. A mi az osztrák-magyar monarchiának nyilvánosan kitűzött czímerét vagy zászlóját illeti, mint igen jól tetszett észrevenni, kereskedelmi szerződés megállapítja azt, hogy a monarchia mindkét államának közös lobogója legyen ; leginkább azért, hogy a külföldön ezen közös lobogó alatt is — nem ugy, mint azelőtt, a midőn csak az ausztriai czímer volt kitűzve — a magyar czímer által is a dualismus symbolikus
