Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-132

132. országos ülés május 24. 1879. 353 már említett 148 frt 20 kron felül, még 217 frt 71 kr. rovatott ki rajok. A tényállás azonban t. ház, őszintén bevallom, általuk nincs egészen helyesen előadva ; — mert úgy látszik, hogy ők a törvényben egészen otthonosak nem lévén, a most említett 217 frt 71 kr. természete iránt sincsenek tisztában — pedig az nem egyéb, mint az 1876. évi XV. t. ez. 57. §-ában meghatározott „végrehajtási költség" mely az egyes hátralékos felektől szedendő be — a mely ez esetben : ha a hátralékos adót a község elöljárósága hajtotta volna be — a községi pénztárt illetné, respeetive az adót behajtó községi közegeket. Minthogy azonban ők azt a kitűzött időre behajtani nem tudták, nemcsak ezen 217 frt 71 krnyi „adóvégrehajtási költség" czímén befolyandó összegtől is elestek, — hanem ezenfelül ugyanazon törvény 62. §-a értelmében tartoznának megtéríteni az állami adóvégrehajtó által felszámított 148 frt 20 krt is. Beismerem, t. ház, azt is, hogy a törvény rideg* betűje értelmében hozott pénzügyministeriumi végzés ellen — törvényességi szempontból — panaszt nem emelhetek; mert ama „végrehajtói számlák" melyek ellen ők felszólalnak és panaszt emelnek 86 frt napidíjt, a mennyit t i. ők maguk is beismernek, a többi 73 frt 30 kr. pedig fuvar fejében — igaz, hogy ez rendkívül sok! — de törvényesen lévén számítva, annak revisiója esetében is a rájuk kirótt összeget leszállítani alig lehetne. De, t. ház, az 1876. év XV. t. czikknek intentiója — melynek alapján ezen kirovás történt — valamint azt tartom, az állam érdeke sem lehet az, hogy a községi elöljárók igen sokszor önhibájokon kivül eső okokból származott késedelem miatt anyagilag tönkre tétessenek; — pedig méltóztassék, t. képviselőház, elhinni, a mennyire én az oda való viszonyokat ismerem — a nélkül, hogy annak megczáfolásától félhetnék, hogy ezen túlszigorúan kirótt összeg lefizetését ezen községi előljáró csupán vagyonára felhalmozandó — és igy Őt tán örökre tönkre tehető — adóssága csinálással, vagy pedig földje egy részének eladásával leend képes csak teljesítem. Már most kérdem: ilyen szomorú példák után hol fog becsületes ember találkozni még, t. ház, a ki az ugy is terhes községi elöljárói állásra vállalkozni bátorkodni foar? Minthogy tehát a törvény intentiója nem lehet, hogy a törvény félreismerése folytán előállott halasztás miatt •— most csupán erről van szó, t. ház, — hogy| az adót behajtó községi közegre kiméletíenül olyan csapás méressék, melynek súlya alatt egész család tétetnék tönkre, és anyagilag elvérzenék — igen kérem KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. hát a t. pénzügyminister urat, ne drákói szigorral, mely igen alkalmas a legloyalisabb szándékot is elkeseríteni, hanem más alkotmányos érzetéből kifolyó humánusabb eszközökkel igyekezzék az állam iránti kötelességet a gyengébb adófizetőkkel is, ha nem is megkedveltetni, de legalább tűrhetővé tenni és rá szoktatni. Jelen felszólalásom pedig felfogásom szerint annyival inkább érdemel méltánylást, mert a feunebbi 217 frt 71 krnyi befolyandó „adóvégrehajtásiköltségben* -— a végrehajtónak az állam részéről kifizettetett 148 frt20kr.— abban —• nemcsak hogy fedezetét leli, hanem azonfelül még 69 frt 51 kr. maradék mutatkozik az állam javára, — melyből elég világosan kitűnik, miszerint az állam tényleg- kárt csakugyan nem szenvedett. Alázatos kérelmem tehát oda megy ki, hogy a t. pénzügyminister ur — tekintve a kérelmező községi előljáró törvénybeni járatlanságát, — a benyújtott kérvényre adandó végzés kézbesítésének napjától méltóztassék a 30 napi záros határidőt számítani, hog}

7 igy a 217 frt 71 krt az egyes hátralékos felektől beszedni — vagy annak behajthatlanságát kellően igazolni és ezzel a törvény ismeretének hiányából számos mulasztást az elöljáróknak helyre ütni módjukban lehetvén, a rajok rótt sérelmes 148 frt 20 kr. is ezek után magától elesettnek kimoudassék. A t. házat pedig most arra kérem, hogy az általam felhozott indokok alapján a kérvényi bizottság véleményét kegyeskedjék következőkép kiegészíteni: a kérvény figyelembe vétel és méltányos elintézés végett a pénzügyministernek kiadatik. (Helyeslés.) Erre vonatkozó módosítványomat van szerencsém tisztelettel ezennel benyújtani. {Helyeslés.) Baross Gábor jegyző [olvassa Ivády Béla módositványdt). Vécsey Tamás: Miután ennek ellenkezőjét, t. i. hogy a pénzügyminister ur méltánytalanul intézné el a kérvényt, fel sem tehetem, -én a tett módosítványhoz hozzájárulok. Elnök: Ennélfogva ezen kérvény méltányos elintézés végett a pénzügyministernek adatik ki. Vécsey Tamás előadó: (olvassa a 11. sorsjegyzék 29. folyó számú kérvényét, melyre vonatkozólag a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik; olvassa a 30. folyó számú kérvényt). Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: Miután e kérvény a sorjegyzékben foglalt kérvényeknek úgyis utolsója, és miután meglehet, hogy a saját hibámból — nem tudtam, hogy e kérvény tárgyalás alá kerül, végre miután tudtomra ezen ügyben újabb mozzanatok fejlődtek, melyeket figyelembe kell venni, kérem a t. házat, méltóztassék ezen kérvény tárgyalását jövő szombatra halasztani, úgy is 45