Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-131
320 181 ' országos ülés május 28. 1819. talán gyakorlati nehézségekbe ütközik és épen azért ajánlom ezen toldalékot, hogy legalább azon kimutatásban, a melyet a törvény értelmében a királyi adóhivatalok minden vevőinek és hitelezőnek saját kivánatára kiállítani tartoznak, legyen útmutatás a vevőnek s illetőleg a hitelezőnek arra nézve is, hogy azon birtokon nemcsak adóteher, hanem az adóval teljesen homogén természetű teher is van; a mit annyival inkább megtehetnek az illető adóhivatalok, mert a társulati költségjárulék - hátralékokat az adóhivatalok kezelik, a kölcsön járulékait pedig szintén azok kezelik, nekik tehát erről tudomásuk van. Bátor vagyok tehát az általam benyújtott toldalékot a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Baross Gábor jegyző (olvassa György Endre indítványát). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Ezen szakaszhoz két toldalék hozatott javaslatba; az egyik Teleszky képviselő ur által, a másik György Endre képviselő ur által. Az elsőre nézve az a megjegyzésem, hogy midőn a bizottságban e toldalék szóba került, a bizottság is, meg én is azon felfogásban voltunk, hogy az felesleges, mert az magából a törvény jelen szövegezéséből is kivehető, a mennyiben ott hivatkozás van az 1876: XV. t.-ez. 67. §-ára, mely az intézkedés lényegét magában foglalja és igy a bizottság is azt hitte, hogy a jelen szövegezés tökéletesen megfelel a czélnak. De ha vannak kétesek és azt kívánja a t. ház, hogy világosabban fejeztessék ki az, a mi a törvény idézése által ki van mondva, én nem ellenzem Teleszky képviselő ur módosítványának elfogadását, mert ez nincs ellentétben a törvényjavaslat lényegével. A György Endre képviselő ur által ajánlott toldalék sok oldalról megvitattatott a bizottságban is, és nem fogadtatott el. Én azon okból nem járulhatok ezen toldalék elfogadásához, mert felfogásom szerint minden törvénynek egyik főkelléke az, hogy világos, határozott és végrehajtható legyen. Azon toldalékban, a melyet György Endre képviselő ur ajánlott, én ezen kellékeket nem látom, mert magában a módosítványban az van kimondva, hogy „a mennyiben arról tudomással birnak". Már pedig azon közegek, a melyekre a t. képviselő ur hivatkozik, a társulati járulékokról tudomással nem birnak, — mert ezen ügyek máshol kezeltetnek — és igy ezekről bizonyítványokat nem is állíthatnak ki. A mi pedig a kérdés azon részét illeti, hogy a kölcsön után fizetendő kamatok és évi járulékok nyilvántartassanak, e tekintetben meg vannak a kellő intézkedések arra, hogy ezek a községi adófőkönyvbe felvétessenek. E szerint minden vevő a községi adófőkönyvében a részben tudomást szerezhet magának, hogy a kölcsön járulékai fejében, mint a melyeket az adóhivatalok és a községek kezelnek, mi teher létezik. Ellenben a társulati járulékok nem általuk kezeltetvén, általuk nyilván nem is tartathatnak. Minthogy tehát a tett módosítvány nem eléggé világos és nem eléggé határozottan kifejezett kötelezettséget kivan a megnevezett közegek által teljesíttetni, de minthogy továbbá ily eszmének a törvényjavaslatba való felvétele felesleges is, én nem járulhatok hozzá a módosítványhoz. Gr. Lónyay Menyhért: Minthogy részletes cataster hozatik be és a becslés alkalmával a törvény értelme szerint ugy is különbség' tétetik az árterek és nem árterek között, még pedig nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg: is: igen óhajtanám, ha oly irányú intézkedés tétetnék, melynél fogva mindkét tekintetben egybehangzás jönne létre a cataster és az ártéri telekkönyv között. Előnyösnek tartanám, ha a catasterben azon területeket illetőleg, melyek árterek, a netaláni kölcsönök és járulékaik, mint a melyeket az adóhivatalok kezelnek, feljegyeztetnének. Javaslatot ez irányban nem teszek, hanem a kérést intézem a t. pénzügyminister úrhoz, hogy méltóztassék erre nézve vagy törvényjavaslatot előterjeszteni, vagy pedig, a mi itt lehetséges, rendeletileg intézkedni. A javaslatot tehát, ugy a mint előterjesztetett, elfogadom; engedje meg azonban a t. ház, hogy egy aggodalmamnak adjak, még pedig nem a szabályozás, hanem a közhitel érdekében kifejezést. (Halljuk!) Mit mond ez a szakasz? „A kivetett társulati évi költség-járulékok, valamint a társulat által felvett kölcsön kamatjának és törlesztési járulékának, az egyes ártéri birtokokra eső részletei, az illető ártér-birtokon fekvő oly tehert képeznek, mely az 1876: XV. t. ez. 67. §-a értelmében, az elsőbbséggel biró egyenes adók, illetéki hátralékok, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások és községi pótlékok kivételével, minden betáblázott és be nem táblázott követelés előtt áll s a birtokkal járván, minden új birtokosra és e szerint még a birói árverésen vásárlóra is átmegy." Itt tehát harmadik személyek joga van érintve. Igaz, hogy oly esetek, midőn ennek, folytán jogsérelem következhetik be, vajmi ritkák lesznek ; mert fel lehet tenni, hogy midőn valamely társulat beruházást tesz, azért teszi, hogy a birtok értékét és jövedelmét fokozza. Ez lévén a kiinduló pont, az következik belőle, hogy jogsérelem nem igen fog támadni. Ámde mégis képzelhető oly eset, midőn egyesek oly beruházásokat kivannak tenni, melyek előre láthatólag nem fogják a birtok értékét emelni:
