Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-131

131. országos ülés májas 23. 1873, 319 Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezártnak jelentem ki. A §. ellen kifogás nem tetetvén, nem szükséges azt szavazás alá bocsátani. Az előadó ur által tett stylaris módosítást, a t. ház —- ugy látom — szintén elfogadja. {Helyeslés.) Boros Benő képviselő ur pedig — mint nálam jelentette — módosítványát visszavonja, ennélfogva kimondhatom, hogy a t. ház a 2. §-t az előadó ur által tett stylaris módosítással elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 3, és 4. §-<, mely észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a% 6. §-t). Teleszky István: T. ház! A §. ezen dispositiója ellen nincs észrevételem; azt mint helyest és okvetlenül szükségest, elfogadom; mert természetes, hogy ezen költségjárulékoknak, melyek a földre tétetnek, a földből kell fedezetet nyerniök, hanem igy szövegezve, a mint az 5. §. és 6. §. f) pontja most van, azt legfelebb csak következtetni lehetne, de nincs világosan kimondva, hogy a társulatok által kivetett költségjárulékok, valamint a társulat által felvett kölcsön kamatai és törlesztési járulékának az elsőbbségi előjogot mennyi ideig élvezi, azon analógiából, hogy a mint az adókezelési törvény €7. és 70. §-a értelmében a járulékoknak három évi elsőbbségük van, ugy a vízszabályozási járulékoknak is meglegyen az elsőségük. Hogy e kétely elhárittassék, mely kivált birói árfelosztás és esőd esetén, igen gyakran vitára szolgáltat alkalmat, bátor vagyok indítványozni, hogy az 5. §. megtartatván egész szerkezetében, következzék mint harmadik bekezdés ez : „Ingatlanok birói eladásánál és csőd esetén a társulatok költségj ár ulékai, kölcsönkamatai és törlesztési járulékainak lejárt kötelezettségei elsőségére nézve az 1876 :XV. t. ez. 67. és 70. §§-ainak intézkedései alkalmazandók". Ajánlom indítványomat. (Helyeslés.) Végh Aurél előadó: T. ház! Azt hiszem, hogy e szakasz elég világosan kifejezi azon intézkedést, hogy a társulatok költség-járulékai — az adó kivételével — három évre megelőzik az egyéb terheket; de a mennyiben talán kétely lett volna az iránt, a bizottság a következő szakasz f) pontját azért módosította, hogy ez határozott legyen. Ha mindamellett a t. ház azt hiszi, hogy ez áltál az értelmezés még világosabb lesz, részemről nincs kifogásom ez indítvány ellen. (Helyeslés.) György Endre: T. ház! Bátor vagyok e szakaszhoz egy toldalékot indítványozni, azon czélból, hogy e társulati járulékok évidentiában tartassanak; miután ezeknek e törvény értelmében is minden betáblázott és be nem táblázott teher felett elsőbbségük van. E toldalék a következő: „A királyi adóhivatalok, községi jegyzők

s városi adóhivatalok az 1876: XV. t. ez. 72. §-a értelmében kiállított bizonyítványaikban köteleztetnek, a mennyiben arról hivatalos tudomással birnak, ezen járulékokat is felvenni. Az ártéri telekkönyvek kezelői hasonló bizonyítványok kiállítására ugyanezen szakasz értelmében köteleztetnek." A közadó kezeléséről szóló törvény a jóhiszemű vevőt és hitelezőt illetőleg rendelkezést tesz arra nézve, hogy a királyi adóhivatalok bizonyítványt állítsanak ki mindazon terhekről, melyek azon birtokot terhelik; minthogy pedig e járulékok az adóval teljesen homogének, azt hiszem, hogy erről is e törvényben lehetne intézkedni. Indítványomnak bizonyos előtörténete vanKezdetben az lett volna és azt hiszem jogilag a leghelyesebb szempont, intézkedni az iránt, hogy a telekkönyvek által minden vevő vagy kölcsönt adni szándékozó értesítve legyen ezen terhekről is, ugy, a mint ez a szőlődézsmaváltságról szóló törvényben ezen követelésekre nézve elrendeltetett ; azonban azon jogi kérdés merült fel — nem ítélhetem meg, mennyiben helyes — hogy különösen birtokváltozás esetén nehéz ezt nyilván tartani. Ekkor jött azon eszme, hogy tehát e teher jegyeztessék fel és e teherre a jóhiszemű vevő vagy hitelező figyelmeztessék a kataszteri birtokíveken s megvallom, ez eszmét ma is plausibilisnek és teljesen keresztülvihetőnek tartom, még pedig annyival inkább; mert az 1875 : VII. t.-cz. alapján készülő új kataszteri munkálatokban a kataszteri telekkönyvekben minden egyes parczellára már eddig is a társulati közegek hozzájárulásával feljegyeztetett a birtoknak, illetőleg az illető parczelláuak ártéri, vagy nem ártéri természete. És ez tökéletesen keresztülvihető és nézetem szerint keresztül viendő is, ha azt akarjuk, hogy az ártéri telekkönyvek és a kataszteri telekkönyvek teljes homogeneitása meglegyen, a mi magának a társulatnak érdekében is kívánatos, de kívánatos az állam kincstár érdekében is, mert az árföldek után a földadónak bizonyos leengedése van kimondva. Ha tehát nem akarjuk, hogy valaki részesüljön adóleengedésben azért, mert társulati járulékot fizet és tényleg nem fizeti ezen költségjárulékait; vagy valakit ki nem akarunk tenni annak, hogy az ellenkező igazságtalanság történjék rajta, akkor azt hiszem, tökéletesen jogosult volna végre-valahára a kataszteri munkálatoknál komoly lépéseket tenni arra nézve, hogy három telekkönyv közül legalább kettő; a kataszteri telek.könyv és az ártéri telekkönyv homogén legyen Ezen elv, melyet helyesnek tartok, egyelőre