Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-131

314 131- országos ülés májas 23. 1879. a kormánynak alig marad alkalma arra, hogy a társulatok ügyeire és azok vezetésére befolyást gyakoroljon. Ennek pedig nem egy esetbeu az volt következménye, hogy ha voltak egyes társulatok, melyek kötelességöket nem teljesítek kellően, ezen mulasztásuk által nemcsak Önmaguknak, hanem az érdekeiket helyeseu felfogó, kötelezettségeiket lelkiismeretesen, — sokszor nagy áldozatok árán is — teljesített társulatoknak létét is veszélyeztették. A mi az illetékeket illeti, — értve ezek alatt ugy a törlesztési részleteket, valamint az évi járulékokat, ezek, noha behajtásuk közigazgatási utón eszközöltetett, mindazáltal az 1871: XXXIX. t.-cz. által nem voltak kellően biztosítva, a mit igazol azon körülmény is, hogy e tartozások némely társulatoknál igen nagy összegre szaporodtak, ennek pedig azután az a következménye lett, hogy a társulatok nem bírván kölcsöneiket kellőkép törleszteni, ez által hitelképességöknek ártottak és megnehezittetett az új kölcsönök kötése; de a mi legfőbb, megzsibbasztatott a társulatok működése, mert nem folyván be azon összegek, melyeknek befolyniok kellett volna, a társulatok nem képesek évenkénti munkájukat teljesíteni, melynek elhanyagolása sokszor egy nagy vidék érdekét és igy az országos érdeket is megrontotta. Több társulat már néhány év óta kérte e törvény módosítását, hangosan sürgetve azt, s azt hiszem, e házban senki sincs, ki különösen a Tiszamentén történt elszomorító események folytán e törvénynek az általam jelzett irányban való módosításának szükségét kétségbe vonná. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat czélja tehát, az 1871: évi XXXIX. t.-czikket az általam jelzett irányban módosítani s ép azért, meg kell itt jegyeznem, hogy ezen javaslat nem szándékolja a társulatok autonómiáját megsemmisíteni, mert az árvédelem ügye, a hol a társulatok továbbra is a törvény intentiójának megfelelőleg fognak működni, továbbra is a társulalatok kezében marad, itt a czól csak az, hogy a kormánynak az autonómia mellett is biztosittassék oly befolyás, hogy a társulat működését sikeressé tehesse. így ítélte meg ezen javaslatot a közlekedési bizottság is, és azt hiszem, hogy azon módosításokkal, a melyeket a bizottság, ugy az állam felügyelete, mint különösen a kölcsön tekintetében tett, csak ezen czélt akarta még inkább megközelíteni. Én azt hiszem, hogy a bizottság czélját el is érte, mert épen a kölcsön felvételére vonatkozó módosításokat illetőleg, igyekezett oly intézkedéseket tenni, a melyek mig egyrészről teljesen biztosírják az állam befolyását, addig másrészről a társulatoknak lehetővé teszik a kölcsön felvételét és az azzal járó terhek elviselését. És mert a bizottságnak sikerült ily elveket felállítani, jónak látta a javaslat azon intézkedését, a mely a társulatok tagjainak solidaritását állapítja meg, mint felesleges és a birtokosokra néz ve igea terhes intézkedést megszüntetni. Egyébiránt a bizottságnak módosításai, melyek a javaslat nagy részében tétettek, lényegesen és előnyösen alakították át a javaslatot. A közlekedési bizottság jelentésében eléggé indokolva vannak ezen módosítások, és azért mind nem fogom elősorolni, csak is egyet kívánok felemlíteni. (Halljuk.') Ugyanis a bizottság jónak látta ezen javaslatba két új szakaszt felvenni, még pedig annak kimondásával, hogy a társulatok a jelen törvény létrejötte előtt kötött kölcsöneik és azok kamatainak fedezésére nézve, a jelen törvény hatályának kiterjesztését kórhetik, ha a kormány a társulatok rendezése czéljából kölcsönt tart szükségesnek, a kölcsönt a társulat egyetértésével eszközli, s hogy a társulat évi kölcsön-előirányzatát, valamint a zárszámadást tartozik a kormánynak megvizsgálás és helybenhagyás végett felterjeszteni. Ezen módosítással az 1871. évi XXXIX. t. ez. még nem lesz ugyan gyökeres és végleges intézkedés, mert ezeket csakis a vizi jog rendezéséről alkotandó törvénynyel lehet majd foganatosíttatni, oly nagy horderejű kérdést pedig, minő a vizi jog szabályozása, rohamosan megoldani nem lehet. Azt hiszem, hogy addig, mig az ennek megalkotására alkalmas időszak elérkezik, a jelen törvényjavaslat tökéletesen megfelel a czélnak, s azért kérem a t. házat, hogy méltóztassék ezen törvényjavaslatot a közlekedési bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. B. Bánhidy Béla: Én, t. ház! azon nézetben vagyok, hogy az egyes törvényezikkeknek novellaris utón való szükségessé vált módosítását, a mennyire csak lehet, kerülni kellene, mert az egyes szakaszoknak más későbbi szakaszok által való hatályon kivül helyezése, azoknak egymásra vonatkoztatása megtoldása és kibővítése, a törvény szabványainak gyakorlati alkalmazásában gyakran zavarokra és tévedésekre vezethet. Mivel azonban a t. előadó ur kijelentése szerint, a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat csak ideiglenes jellegű, s kilátásba helyeztetik s a t. kormány által czéloztatik, hogy az összes szabályozási ügyekre vonatkozó törvények és novellák gyökeres reformoknak alávettetni és lehetőleg egy törvénybe, illetőleg törvényjavaslatba concentráltatni fognak, ez alkalommal a törvényjavaslat letárgyalása, tekintve az ügy elintézésének szükségét is, ellennehézségeket emelni nem akarok. Áttérve a törvényjavaslat megbirálására, elő-