Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-131
ISI. országos ülés május 23. 1879. 315 legesen kijelentem, hogy annak intentióit 8 azon elveket, a melyekből kiindul, helyeslem. T. ház! Ezért csak néhány rövid szóval óhajtom jelezni egyéni álláspontomat, s előadni saját igénytelen nézeteimet. Igen természetes, hogy az állam, midőn a szabályozó társulatoknak adandó előlegeket és kölcsönöket, s ezek kamatainak pontos fizetését első sorban garantirozza, fokozódott mérvben óhajtja érvényesíteni és gyakorolhatni befolyását az egyes társulatok ügyeinek vezetésére. Igen természetes továbbá, hogy oda kell törekedni, hogy az állam illető közegei a legszigorúbban ellenőrizhessék a társulatok működését s legéberebb figyelemmel kisérhessék a társulatok által teljesítendő összes munkálatokat, nehogy a netaláni mulasztások folytán eatastrófák következhessenek be, s szükségesek oly intézkedések is, melyek lehetővé teszik, hogy az állami közegek rögtön orvosolhassák az elkövevetett hibákat és mulasztásokat, s esetleg ezeknek elejét vehessék. Ezen kettős czél el lesz érve, ha ezen törvényjavaslat törvénynyé fog válni. T. ház! A törvényjavaslat új terheket ró a társulatokra. Szaporítja a társulati közegek teendőit; a munkaszaporulat pedig rendszerint költségemelkedéssel jár. A behajtandó hátralékok után járó késedelmi kamatainak egy százaléka ezentúl ez állam javára fogna esni. Továbbá a társulatok gátkilométerenkint egy forintot fognak fizetni az államnak felügyeleti költség ezímén. Világos, hogy ezen törvényjavaslat sem képez kivételt azon összes lényegesebb törvényjavaslatok körül, melyek a t. kormány által javasolva s előterjesztve, a t. ház által megalkotva és törvényekké válva, kisebb-nagyobb mérvben, újabb és újabb terheket róttak a haza polgáraira. Tekintve azonban, hogy a jelen esetben, a teherszaporuíat kivételkép nem jelentékeny, s már azért is könnyebben lesz elviselhető a társulatok g az egyes érdekeltek által, mert az állami közegek pontosabban és szigorúbban fogják behajtani a társulati járulékokat, részemről a törvényjavaslat idevágó intézkedéseit nem csak kifogásolni nem akarom, hanem azokat, kiválóan az állami érdek szempontjából, helyeselnem kell. {Helyeslés.) Nem lévén, legalább egyelőre, szándékom a részletes vitában részt venni, ki kell emelnem a törvényjavaslat azon helyes intézkedését is, mely a 16. §-ban foglaltatik. (Halljuk! Halljuk!) A társulati ügyek ideiglenes vezetésére kiküldött kormánybiztosok addig a szó legszorosabb értelmében teljhatalommal, minden felelősség nélkül állapították meg a társulati költségeket, vetették ki és hajtották be az általuk tetszésük szerint megszabott társulati járulékokat. A törvény értelmében nem tartoztak számolni senkinek. (Ugy van!) A 16- §. szerint a kormánybiztos köteles az előirányzatot és a lezárt évi számadásokat nemcsak tudomásvétel, vagy tanulmányozás, hanem egyszersmind átvizsgálás és jóváhagyás végett a közlekedésügyi ministeriumnak felterjeszteni. Ezen intézkedés kétségkívül nagy megnyugvást fog kelteni mindenütt, hol szabályozási társulatok léteznek vagy alakulni készülnek s a lakosság a folyó-szabályozás és ármentesítés bajaiban és áldásaiban részesül; ebből aztán önként folyik, hogy ezen intézkedés egyszersmind a kormánybiztosi intézménynek, mint ilyennek, előnyére fog válni. (Helyeslés.) Több észrevételt tenni nem akarok. Én ezen törvényjavaslatot, mely egyik lánczszemét képezi a szabályozási ügyekre vonatkozó már előterjesztett és letárgyalt, s az ezután előterjesztendő és letárgyalandó törvényjavaslatok lánczolatának, melynek egyes, lényegesebb szakaszait a közlekedésügyi bizottság a t. kormány készséges beleegyezésével a helyes irányban módosította, ezen törvényjavaslatot mondom, én szükségesnek és czéíszerünek tartom, s úgy általánosságban, mint részleteiben, a közlekedésügyi bizottság jelentésének alapján, elfogadom. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Én daczára az előttem szólott képviselő ur azon nyilatkozatának, hogy miután az előadó ur érintette, hogy még e törvényjavaslattal ez ügyek befejezve nem lesznek, tehát úgy vettem észre, hogy nem kívánja indokolni azt, hogy a vizszabályozó társulatokról szóló 1871: XXXIX. t. ez. és a jelen törvényjavaslat egy szövegbe volnának foglalandók: én kötelességemnek tartom részemről a közlekedési minister úrhoz egy kérdést intézni, mely abból áll, hogy ha ő akép véli jónak, mint az előadó ur említette, úgy a törvényjavaslat nem sokára a ház elé lesz terjeszthető és akkor azon törvényjavaslattal egyesíteni lehet e két törvényt is, —• akkor, elismerem, nem volna helyén mostani kérésem, de ha vagy nem történhetnék meg egy pár év előtt azon törvényjavaslat benyújtása, vagy pedig abba az nem lenne beleilleszthető: akkor én hivatkozva a múlt országgyűlésen tapasztalt azon jó gyakorlatra, a mely például a választási törvény módosításánál történt, hogy t. i. azon részek, a melyek hatályon kívül helyeztettek vagy módosíttattak, a könnyebb áttekintés végett egy törvényjavaslatba foglaltattak: azon kérést kivánom a t. közlekedési minister úrhoz intézni, hogy azon esetben, ha e törvényjavaslat tárgyalása hatályon kívül helyeztetik, néhány szakasz pedig kiegészíttetik és ki40*
