Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-131

181. országos ülés május 28. 1879. 313 Halász Bálint, Hazay Ernő, Hegedüs László, Hegyesy Márton, Hodossy Imre, Hoffmann Pál, Horvát Boldizsár, Horvát Gyula, Hunkár Sándor, gr. Hunyady Lászlő, Horváth Péter, Jstőczy Gyözö, Jankovich Miklós, Jászay Antal, b. Józsika Gyula, Juhász Mihály, Jurka Bazil, Jordán Antal, Kaiser János, Kállay Ödön, gr. Károlyi Tibor, Kesztner Henrik, b. Kemény Gábor, Kende Tibor, gr. Khuen Károly, Kossuth Mihály, Kovách László, gr. Kun István, Künle József, Kátkics Ignácz, Kotur Vazul, Kresztics Miklós, Kukuljevics Iván, Kusevics Szvetozár, Latinovics Gábor, Láng Lajos, Lesskó István, Lészay Lajos, Lipovniczky Sándor, br. Lipthay Béla, gr. Lónyay Menyhért, Lukács László, Luppa Péter, Lyka Döme, Mandel Pál, Markhót János, Matkovich János, Maximovics Miklós, Máriássy Sándor, Meczner Gyula, gr. Migazzy Vilmos, Mihajlovics János, Mihályi Péter, Miklós István, Miksa Elek, Missics János, Mocsáry Géza, Morvay Pál, Mihaíovics Károly, Miskatovics József, Mrazovics Mátyás, Nagy Ferencz, Nagy István, Ocskay István, Ocskay Rudolf, hg. Odescalchy Arthur, Ormós Zsigmond, br. Ozsegovics Lajos, Paczolay János, Pap György, Pap Sándor, Pauler Tivadar, Pázmándy Dénes, Péchy Jenő, gr. Péchy Manó, Perczel László, Perényi Zsigmond, Pilissy Lászlő, Plachy Tamás, Polit Mihály, Pór Antal, Popovics Vazul, Rakovszky István, ifj. gr. Ráday Gedeon, Román Sándor, Reizer Ferencz, Rubido-Zichy Radosláv, gr. Zichy-Ferarich Viktor. Elnök : Ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. (Halljuk !) 446 igazolt képviselő közül — elnök nem szavazván — igennel szavazott 154, nemmel szavazott 111, távol volt 180. Ennélfogva a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesítéséről szóló törvényjaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Ezzel a különvélemény és Helfy Ignácz képviselő ur határozati javaslata elesett. Elnök: Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely változtatás nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1., 2,, 3., 4., 5. %%-at, melyek változtatás nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat végig tárgyaltatván, a holnap tartandó ülésben harmadszor fog felolvastatni és végleges szavazás alá bocsáttatni. Hátra van még azon határozati javaslat, a melyet a közlekedésügyi bizottság terjesztett a t. ház elé. í Baross Gábor jegyző (olvassa a határozati javaslatot). „Utasittassék a közmunka- és közlekedési . EÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. minister. miként a tiszavidéki vasútnak megszerzése, vagy legalább állami kezelés alá tétele iránt mielőbb intézkedjék, és addig is rendelkezzék az iránt, hogy vagy a tiszavidéki vasút mellett, G-ácsország irányában fekvő vasutak vonalai a magyar állampálya miskolczi pályaudvarába, vagy viszont, a magyar állampálya vonalai azon vasutak végállomásaiba befuthassanak." György Endre (szólani akar). Elnök: A vita már be van fejezve, s szavazás közben nem lehet szólani. Felteszem a kérdést. Méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott határozati javaslatot elfogadják, felállani. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Már most következik azon határozati javaslat, melyet Boros Béni képviselő ur adott be. Baross Gábor jegyző (olvassa a Boros Béni képviselő' által beadott határozati javaslatot). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik ezen határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség nem fogadja el. Következik a megállapított napirend szerint a vízszabályozási társulatokról szóló 1871: XXXIX. t.-cz. módosítása tárgyában beadott törvényjavaslat tárgyalása. Ha a t. ház a törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatik venni, (Helyeslés) az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Végh Aurél előadó: T. ház! Midőn a vizszabályozási társulatokról szóló 1871: XXXIX. t.-cz. módosítása tárgyában beadott, s jelenleg tárgyalás alá vett törvényjavaslatot, a t. háznak elfogadásra ajánlom, előadói kötelességem teljesítését röviden végezhetem; mert azt hiszem, nincs senki, ki előtt e javaslat mulhatlan szükségét hosszasabb indokolással kellene bizonyítni. A vizszabályozási társulatokról szóló törvénynek legfőbb czélja volt a társulatok alakulását lehetővé és könnyűvé tenni s azoknak a sikeres működést biztosítani, a tapasztalat azonban azt igazolta, hogy a kitűzött czél, a kivánt alakban nem volt elérhető. A törvény hiányosnak bizonyult be, még pedig leginkább az által, mert egy részről nem ad a kormánynak elegendő hatalmat arra, hogy az autonóm joggal felruházott társulatokat szükség esetén kényszerrel is szoríthassa kötelességük teljesítésére, s nem tartalmazott oly intézkedéseket, melyek biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy a társulati illetékek és költségjárulékok minden időben rendesen befolyjanak és igy lehetetlenné lett téve a társulatoknak az újabb kölcsönök kötése. A törvény ugyanis a vizszabályozási társulatoknak autonómiát biztosít — a társulatok működésének ellenőrzése pedig a törvényhatóságokat illetvén meg, 40