Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-118

ÍÍS 118. országos ülés május 7. 1879. térséges vízművek és költséges közlekedési utak létesítését szükségessé tette, miért is ezen szabályoknak helye van minden erdőtörvényben. Mielőtt beszédemet befejezném, legyen szabad még a törvényjavaslat ellen több oldalról hangoztatott azon ellenvetésre refleetálnom, mely szerint a mi törvényjavaslatunk igen terjedelmes, és ez által meg van nehezítve praetieus alkalmazása. Igaz, hogy törvényjavaslatunk az osztrák és porosz erdőtörvénynye] szemben terjedelmesebb, de ennek oka, abban rejlik, hogy ezen törvények csak az általános főelveket tartalmazzák, és ezeknek gyakorlati alkalmazását és kivitelét az egyes tartományokra bízzák, melyek azután ezen általános törvényt viszonyaikhoz képest speciális törvényekkel bővítik és kiegészítik, holott a mi erdőtörvény]avaslatsmk kimeríti az összes erdők kezelése, fenntartása és megvédése tekintetében szükséges intézkedéseket. Elismerem, hogy vannak ezen törvényjavaslatnak is lényeges hibái, de midőn ezeket 'áraljuk, nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy ezen hibák gyakran nem magában ezen törvényben vagy annak szellemében, hanem inkább azon intézményekben rejlenek, melyek ezen törvény egyes intézkedésének megállapítására és alkotására döntő befolyással vannak, mely hátrányok elhárítása leginkább összes közigazgatási szervezetünk újjáalakítása után várható, de nem szabad megfelejtkeznünk arról sem, hogy jelen törvényjavaslat nagy haladást tanúsít, nemzetgazdászati és közgazdasági érdekeink elhanyagolása és teljes mellőzésével szemben, miért is én az erdőtörvényjävaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) B Simonyi Lajos: T. képviselőház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. En nem hiszek ugyan azon jóslatokban, melyek azt jövendölték, hogy, mivel Magyarországban a vizek szabályoztattak és igen sok erdő kivágatott, ennek következtében Magyarországon oly szárazság fog beállani, hogy az ország elpusztul. Nem hiszek ezen jóslatokban azért, mert, a mint a múlt évi és különösen az utóbbi hónapokban nagy kárt okozott esőzések tanúsítják, ugy jártak ezen jósok, a mint általában az újabbkori próféták, hogy jóslataik nem teljesültek. Azok jóslata sem teljesült be, a kik 30 évvel ezelőtt azt mondották, hogy az akkori nagy erdővágásoknak az lesz eredménye, hogy Magyarország síkabb vidékein, a rónaságokon a tüzelő-anyag nagyon meg fog drágulni. A tapasztalás az ellenkezőt bizonyítja. A tüzelő-anyag most olcsóbb a rónaságokon, mint ezelőtt 20 esztendővel volt. De azon urak, ragaszkodva előbbi nézetükhöz, azt állítják, hogy ma is túlságosan sok erdő pusztíttatik és ezért olcsó a tüzelő. Ezen nézet azonban nem helyes; mert a tüzelőanyag olcsóságának a rónaságokon a közlekedési eszközök, a vasutak az okai, melyek segítségével most bármely rónavidéken lehet kapni petrozséni kőszenet: s okai az olcsóságnak azon faültetések, melyek az újabb időben eszközöltettek, és melyek gyümölcsöző eredménye már ma is észlelhető. Nem ezen szempontok vezettek engem tehát arra, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadjam, hanem az, hogy különösen azon erdőkre nézve, melyek a második fejezetlen említtetnek, mint az állami, az alapítványi és az egyházak kezén levő erdőkre nézve, az üzemterv megállapítását óhajtom és különösen óhajtom azt, hogy meggátoltassanak azon pusztítások, melyeket több helyen tapasztalunk. A községek erdeire nézve is elfogadom ezen határozatokat, de csak részben és szabatos körvonalokat húzván azon területeknek, melyekre nézve ezen törvény kiterjesztendő volna. Miután ezen törvényjavaslatnak igen sok része van, melyet helyesnek és jónak tartok, ennek következtében azt, miután javíthatónak tartom, a mint mondám, általánosságban elfogadom; ámbár igen sok része vau, mely vagy jelenleg keresztül nem vihető, mint pl. a meredekeknek, vízmosásoknak társulatok általi erdősítése ; vagy pedig, ha ugy állapitíatik meg a törvény, a mint itt ajánlva van, akkor egyesek érdekei élénken sértetnének. Csak például hozom fel azt, hogy ha a községek erdeire nézve, oly üzem hozatik be, mely a községeket a legeltetéstől eltiltja, akkor az igen számos községre valóságos országos csapás lesz. De én ezen javításokat megíehetőknek tartom s ismétlem: vannak részei a törvényjavaslatnak, melyek jók, melyeket elfogadok, vannak ismét olyanok, melyeket nem fogadhatok el, mert a mostani viszonyok közit alkalmazhatóknak nem tartom. Én általában ezt a törvényjavaslatot olyannak tekintem, mint egy öltönyt, mely igen jól van szabva és megvarrva, hanem egy huszonnégy éves ember számára; pedig a rendeltetése az volna, hogy egy nyolcz éves gyermek viselje ; és ha azután ez utóbbira ráadják, azt nem viselheti, nem használhatja. Ezek azon okok, melyek mellett kellő javítással üdvös lehet ez a törvény, s miután azt hiszem, hogy sokkal czélszerííbb az általános tárgyalást mennél rövidebb keretbe szorítani s nem bocsátkozni elméleti fejtegetésekbe, hanem ezeket a részletes tárgyalásra hagyni, azon pontoknál, a hol csakugyan javítás eszközölhető; ennélfogva az általános tárgyalásnál ezen részleteket nem. nem akarom felemlíteni. Felszólalásom egyedül

1 oka az volt, hogy szavazatomat indokoljam s előadjam az okot, melynél fogva én a szőnyegen