Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-130
130. országos ülés májas 21. 1879. öjyj értőkkel, igazgatósági tagokkal, a jogtanácsosokkal is megvizsgáltatták a azok mind azt mondták, hogy azt fizetni kell. Hodossy Imre ur ekkor itt e házban engem egyenesen és komolyan felszólított ez incidens alkalmával, hogy vegyem határozott tudomásul és megvárja tőlem, hogy azt a mit nekem tudomásomra ad, — az ő -ellene felhozott dolgoknál fel is fogom használni s elmondá, hogy neki van egy bizonyítványa, a melyet magam is láttam, a kassá-oderbergi vasuttársulat igazgató-tanácsától, a melyben a társulat igazolja, hogy ezen egyesség 4.600,000 forintig az építési vállalattal nem Hodossy Imre tanácsára történt, sőt a társulat volt jogi tanácsosa nem tudván azt ez ügyben képviselni és az állammal szemben védelmezni, egy nem megvetendő állásról, a jogtanácsosi állásról inkább leköszönt. (Zajos éljenzés halfelöl.) A mi, t. ház, ama tévedéseket illeti, a melyeket szükségesnek tartok részemről a közlekedési bizottság jelentésében helyreigazítni, azok a következők. Azt mondja a jelentés: „Riche testvérek és társai brüsseli építési vállalkozók, az 1866. évi június hó 26 án, tehát még a felelős magyar kormány helyreállítását megelőzött időben, nyerték meg az engedélyt a kassa-oderbergi vasút kiépítésére, biztosíttatván részökre az engedélyokmány 19. §-a értelmében az egész vonalon történt iizletmegnyitás napjától, az építési tőkének 80% kibocsátási árfolyam feltételezése mellett számított 2.683,200 frtnyi tiszta jövedelem, két évre jövedelemadó-mentesség, előjog a zsolna-komáromi és az eperjes-przemysli vasútra. Ezen engedély azonban a közbejött porosz háború folytán megdrágult pénzviszonyok miatt nem lévén alkalmas a pénzbeszerzésre, az 1866. évi június 30-án és 1867. évi június 22-én kelt pótegyezményben e feltételek módosíttattak." Tehát a porosz háború közbejövetele folytán nem volt a pénz a eoncessió alapján jól beszerezhető. Én a történeti hííség kedvéért bátor vagyok megjegyezni, hogy az nem áll, hogy azért állottak volna a bajok elő — a mint a jelentés mondja — a társulati eoncessió financeirozásánál, mert a közbejött porosz háború folytán megdrágult pénzviszonyok tették lehetetlenné a társulati részvények kellő értékesítését, mivel a társulat concessiója a porosz háború vége felé állíttatott ki, lévén a custozzai csata 1866. június 24-én, a königgraetzi csata 1866. Julius 6-án, azután a nickolsburgi béke s erre a beállt békekötés után nagy hausse a tőzsdén s igy minthogy a kassa-oderbergi vasút papírjai nem 1866-ban, mikor a concessiót kapta, a háborúnak vége felé, hanem 1867-ben bocsáttattak ki a píaczra, azok igen jól értékesíthetők voltak, mert í867-ben a magyar közjogi kiegyezés és a 66-ki béke után az ilyen természetű papirok épen azért, mert az osztrák egységes államadósság nagyon visszament az ott történt kamatreductió következtében, felette jól állottak, mint azt a Károly Lajos vasút, vagy bármely más, akkor létezett vasút papirjai eursusából megitéJni lehet. Azt mondja továbbá a közlekedésügyi bizottság jelentése, hogy nagyon szűken voltak a pénzeszközök kimérve az építéshez, mi pedig azt mondjuk, hogy nagyon bőven voltak kimérve a pénzeszközök. Azt mondja továbbá, hogy a tényleges árfolyamot, a mennyiért t. i. a társulati részvények eladattak, nem lehet tudni. Azt, a mit mi mondunk, hogy 88 írtért keltek el, minden ^momentum figyelembe vételével, csaknem teljesen hihetetlennek mondja e jelentés. Nem azt mondja a közlekedési bizottság, hogy ez nem igaz, -'hanem csak azt mondja, hogy ez csaknem teljesen hihetetlen. (Derültség a baloldalon.) Én bátor vagyok megjegyezni, hogy az én tudomásom szerint a bécsi börzén a kassa-oderbergi vasúti részvények kezdettől fogva igy voltak jegyezve, hogy 1869-ben, midőn 60 frt volt befizetve egy részvényre, a 60 frtért adtak 56 frtot, 1870-ben, midőn 100 frt volt befizetve, 91 frtot, 1871-ben, midőn 200 frt volt befizetve^ 188-at. A prioritások állottak 1869-ben 88-on, 1870-ben 88Vs-en, 1871-ben 97-en. Ha tehát mi azt mondjuk, hogy a 200 frtos teljes befizetésíí részvényt 170 írttal, a prioritást pedig 88 írttal lehet számítani: mi nem térünk el az igazságtól, és hogy ezen cursusok léteztek, arról ezen jelentésnek t. szerzője bármely statistikai kimutatásból meggyőződhetik. Az eltűnt milliók tehát nem oly csekélyek. Én azokat most összeszámítani nem akarom. A különvéleményben mi 15.000,000-ra számítjuk ki az építésenfelőli disponiblis pénzt, melyből, az igaz, az intercalaris kamatok egy része, a financeirozás költsége még fedezendő volt, de ez ezen összegnek csak kis része. (Mozgás a, baloldalon.) T. képviselőház! Én végezhetném most már beszédemet, (Halljuk!) de engedelmet kérek, egyet még meg kell jegyeznem, és ez az egy megjegyzés yonatkozik a pénzügyi bizottság jelentésére. És itt a végén t. barátomnak, Hegedüs Sándor előadó urnak meg kell jegyeznem, hogy nem iránta való figyelmetlenségből történt az, hogy a pénzügyi bizottság jelentésével nem foglalkoztam, hanem történt azért, mert a primot itt György Endre képviselő ur a közlekedési bizottság referense viszi. Hanem magára a dologra nézve van azért a pénzügyi bizottság jelentésében egy passus, mely azt mondja, hogy nem járulhat hozzá a közlekedési bizottság azon indít-