Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-130

180. országos ülés május 21. 1879. 267 elvállalja a magyar állam, tehát elvállal 346,618 frt új terhet aranyban, de éhez a társulat ugy járul, hogy lemond a részvények kamatának l°/°-ról, ez 193,577 frt; Ausztria pedig azzal járul, hogy elvállal a fentebb említett 35 ezernyi nagyobb kamatbiztosításon felül: 1872-ig visszamenőleg 1875-ig 28,402 frt kamatot ezüstben és ez arányban járul jövőre is a teherhez; ha a múltra elvállalt terhet tőkésítjük, ez azt teszi, hogy Ausztria a kárpótlás czímén 36,127 frttal több kamatot vállalt el: és igy valódi új megterheltetésünk, ezek levonatával ezüstben 151,000 írtnál többre nem megy. De a közlekedési bizottság kisebbségének véleménye azt mondja, hogy újabb terhüuk 205,000 frtot tesz; igen, mert az arany és ezüst köztt felvesz 15% agiót, pedig ez az abnormis helyzet 86 évig csak nem tarthat és azután azt a hibát követi el, hogy következetesen kihagyja a számításból azt a 36,127 frt kamatot, melyet Ausztria a kártérítés czímén elvállal ; igy aztán könnyű nagy terheket kiszámítani. De még nagyobb különbséget számít ki a kisebbségi vélemény, midőn coneréte alkalmazza az új szerződést, hogy kimutassa annak terhes voltát. Kövessük számításáén. Felveszi az 1876. évet, ebben a magyarországi vonal jövedelmét veszi 665,000 forintra; mert kiírja a társulati könyvekből és nem veszi észre, hogy az agio nem évi átlagban, hanem a deezember 31-i árfolyam szerint van számítva; ez kamatbiztosításnál, mely az egész év terhét képezi, nem igy jöhet számításba; ha rectificáljuk adatait, lesz a tiszta jövedelem 774.000 frt; tehát 108,000 frttal több; ezzel apad a kamatbiztosítás; továbbá itt is kihagyja számításból azt a 36,127 frtot, melylyel Ausztria terhünkhöz járul; végül itt is 15% ezüst disagiot számít, pedig ezt alapul venni nem lehet; ha mindezt levonjuk számításából, a magyar kormány eredeti álláspontja és a mostani szerződés köztt nem 350,000 forint differentia lesz, mint a kisebbségi vélemény kiszámítja, hanem legfeljebb 187,000 frt; és ezzel egyszersmind a kártérítési igény is ki van egyenlítve, a pálya felszereléséről is van gondoskodva; pedig ez a status quohoz képest annyival inkább nagy különbséget tesz, mert a jövedelem fokozására is befoly és ez kapcsolatban áll a kamatbiztosítás apadásával. Mert e pálya jövedelmezősége szépen fokozódik. A magyar vonalrész tiszta jövedelme volt: 1874-ben: 522,936 forint; 1875-ben: 549,625 „ 1876-ban: 774,625 „ 1877-ben: 868,349 „ Ez reményt nyújt arra, hogy a kikötött kamatbiztosítás nem nagy és folyton apadó részét fogjuk viselni. i Ezzel a megoldással szemben, a közlekedési bizottság kisebbségének véleménye: az állam által való megváltást ajánlja. Tagadhatatlan, hogy kívánatos lenne. De, hogy idegen területen a magyar államnak vasútja legyen, azt nem könnyű kivinni, ez egyike a legnehezebb feladatoknak. Simonyi Ernő (közbeszól): Nem is akarjuk! Hegedüs Sándor előadó: És ha azt nem akarják, a mint Simonyi Ernő képviselő ur mondja, akkor tán azt mondják, hogy vétessék meg a határszélig. Azonban addig véve, nem rendelkezhetnénk függetlenül saját vonalunk tarifája és forgalma felett, mert az osztrák kormány épen ugy terhelheti tarifa-politikájával a területén levő forgalmat, mint a hogy terhelhetné a sokkal nagyobb vonalét. A mód, melyen a kisebbségi vélemény a dolgot keresztül vinni akarja, épen azon szempontba ütközik, melyből a tárgyat tárgyalja. 1 Szeretne a 15 milliónyi idegen kézben levőrészI vényt 7 — 8 millióra redueálni, holott sajnálja a részvényeseket már azon 1 százalék kamat-reductióért is, melyhez a megkötött alku terheiben részesülnek. Ha pedig éhez az eszközhöz nem nyulunk; akkor a törvényjavaslatban ajánlott megoldása legjobb. Végül: a törvényjavaslat harmadik tárgya a kassa-oderbergi vasútnak, az eperjes-tarnowi vonal magyarországi részével egyesítése. E 77B mértföld vasútnak vagy a gácsországi vasutakkal vagy a kassa-oderbergivel egyesittetnie kell, j mert önállóan a' forgalomnak meg nem felel. És a magyar forgalom érdekeinek inkább felel meg, j ha a kassa-oderbergihez csatoltatik, mint ha a l gácsországiakhoz, melyekhez forgalmunkat is | elvezetné. E mellett gazdag vasúti parkját is hozza a kassa-oderbergi vonal szolgálatába és a megoldás az állam nagyobb terheltetésével nem jár. íme a törvényjavaslat három tárgya és czélja: függő ügyek rendezése és egészségesebb csoportosítás. E szempontokból ajánlom azt a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra. A közlekedési bizottság egy határozati javaslatot is indítványoz, a tiszavidéki vasút megvétele és az iránt, hogy a Gácsország felé vezető vasutak vonatai bejárjanak a magyar államvasút miskolczi indóházába és viszont a magyar államvasút vonatai, a Gácsország felé vezető vasutak pályaudvarába; de a határozati javaslat utóbbi része annyira administrativ kérdés, előbbi része pedig egy bonyolult üzlet oly megoldását kívánja praecipitálni, melyeket, ha kívánatos is, a ház most el nem határozhat; ezt magának az ügynek érdekében mondom. Ezért kérem a tiszt, házat, méltóztassék a közlekedési bizottság határozati javaslatát mellőzni és a törvényjavas-