Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

127. országos ülés május 17. 1879. CJ43 ügy hiszem, hogy az országnak kellő módon tájékozva kell lenni arról, hogy a t. kormány minden befolyását fel fogja használni arra, hogy a magyar-osztrák monarchia és Németország között ez iránt tárgyalások kezdessenek és egy végleges megállapodás jöjjön létre, hogy ez irányban az érdekek kellő módon figyelembe vétessenek, és érvényesíttessenek. Erre nézve bátor vagyok magának a kormánynak erre vonatkozó indokolásából felolvasni a következőket (olvassa): „Mindezekből kivehető, hogy a jelen szerződés az üzleti viszonyok alkalmas rendezését Németországgal szemben a következő évre is biztosítja; és lehetőséget ad arra nézve, hogy addig is, mig Németország belső viszonyai az újabb tarifaszerződés megkötését megengedik, és az ez irányban a jövő évben megindítandó tárgyalások eredményre vezetnének, a forgalom ugy, mint eddig, szerződésileg és alkalmas módon szabályozva maradhasson." „Ez egy évre szóló szerződésnél reánk nézve annyiban nem hátrány, mert nem valószínű, hogy Németország vámtarifájának módosítását egyhamar keresztülviszi; addig pedig az 1868-iki szerződésnél is kedvezőbb 1873-iki tarifa tételeit élvezzük Németországban. Sőt másrészt, ha esetleg tényleg módosítaná is Németország vámtételeit, a szerződés második czikke által biztosítva vagyunk a kereskedésre nézve legnagyobb veszély ly el járó differentialis vámozás ellen". En azt hiszem, hogy ez általában az országnak és a monarchiának érdekében fekszik, és ezen érdekeknek mellőzését bizonyára nem tételezhetjük fel a kormány részéről; de midőn ez igy van, én még sem szeretném, hogy ezen kérvény, a mint a kérvényi bizottság véleményezi, tanulmányozás végett tétessék a ministeriumhoz, mert én azt hiszem, hogy a kormánynak ilyen kérdések tanulmányozása alapjául nem egy kérvénynek kell szolgálni, ezen kérdések tanulmányozása a kormánynak olyan kötelessége, a melyre nincs szükség buzdításra. Igenis, figyelembe veheti a kormány az ilyen kérvényeket, mintegy jelenségét az országban ez iránt keletkezett aggodalmaknak, de tanulmányozni ilyen kérvény folytán a dolgot, azt hiszem, nem volna helyes. En tehát mind ezen, mind a nyitramegyei kérvényre adott kérvényi bizottsági véleményből, a hol szintén ez mondatik, e szavakat „tanulmányozás végett", kihagyatni indítványozom. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök: E szerint a 10. és 14. szám alatti kérvényekre adott kérvényi bizottsági vélemények Baross Gábor képviselő ur által tett módosítással elfogadtatnak. Végh Aurél eló'adó (olvassa a 11, 12., 13., lő., 16., 17., 18. számú kérvényeket, a melyekre vonatkozólag a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatik). Végh Aurél előadó (olvassa a 16. sorjegyzék 19. számú kérvényére vonatkozólag a bizottság véleményét). A budapesti orvosi egyletnek a magyar büntető törvénykönyv a „rendőri kihágásokról" czímű 58. számú törvényjavaslat 93,, 94. és 95. §§-ainak módosítása iránt beadott kérvényére nézve a bizottság véleménye ez: A rendőri kihágásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával használhatás czéljából a ház irodájába letétetni véleményeztetik. Bódogh Albert: T. ház! Bátorságot veszek magamnak a t. házat arra kérni, méltóztassék elhatározni, hogy ezen kérvény akkor, midőn a törvényjavaslat tárgyaltatni fog, egész terjedelmében felolvastassék. E kérelmemet támogatva azzal, hogy az ország egyik legtekintélyesebb orvosi egyesületének, a budapesti orvosegyletnek beadott kérvénye bizonyosan elég fontos arra, s szerintem a t. háznak magának érdekében áll, hogy meghallgattassék; ezenkívül a törvényjavaslatnak az orvosokra vonatkozó intézkedése teljesen új dolog, Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Midőn az igazságügyi bizottság tárgyalta a rendőri büntető törvénykönyvet, már akkor kellő tekintettel volt az orvosok kívánságaira, melyek nem annyira hivatalosan adattak be, mint inkább az orvosi lapokban megjelentek, s az előadó által kellő figyelemmel kisértettek. A mennyiben azonban még ezeken kivül e beadványban új kívánságok foglaltatnának, nekem semmi kifogásom sincs az ellen, hogy midőn az illető szakasz tárgyaltatni fog, e kívánságok felolvastassanak és ha azok alaposoknak mutatkoznának, felhasználtassanak. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik, azon hozzáadással, hogy midőn a rendőri törvényjavaslat tárgyaltatni fog, az illető szakasznál e kérvény fel fog olvastatni. Most következik Csatár Zsigmond képviselő urnak interpellatiója. Csatár Zsigmond: T. ház! Az 1871. t. ez. 70. §-a következőleg szól: Az elöljáróságok a jegyző kivételével a kis és nagy községekben három évre, rendezett tanácsú városban 6 évre választatnak. E szerint a törvényben világosan ki van téve, mennyi időre választható a polgármester, községi biró, városi tanácsnok vagy községi esküdt. Azonban több helyről levelek érkeztek hozzám, melyekben azt panaszolják — ugy egyesek, mint testületek, — hogy lejár a három vagy Lat év, de az elöljárók, vagy a tisztikar egy egész évvel meghosszabbítja a maga állapotát. Nagyon ismerjük az ilyen hivatalnokokat, a kik tudják, hogy nemsokára 31*