Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

226 127> országos ülés májas 17. 1879. Kis-Küküllőmegye érdekével, mert különben nem mozdítaná elő a megye felbontását. A mi azon retrospectiv szemrehányást illeti, hogy nem kellett volna Kis-Küküllőmegyét külön megyének meghagyni, hanem Udvarhely, Fogaras megyékből, és nem tudom melyiket mondta még a képviselő ur harmadiknak, nem kellett volna alkotni, mert magában nem életképes hatóság, ha a domestica behozatik. Erre nézve is van egy megjegyzésem. Az első megjegyzésem az, hogy én nem emlékszem, hogy a t. képviselő ur, ki most ezt szóba hozta, akkor az által ez irányban igyekezett volna hatást gyakorolni rám, hogy Udvarhely megye megszüntetendő. Ha most azon nézetben van, érvényesítheti, majd ha a területi beosztásról szóló törvényjavaslat lesz tárgyalás alatt. Egyet azonban mondhatok, hogy épen Kis - Küküllőmegye tartozik Erdélyben azon megyékhez, ha a domestica behozatik is, talán csak kettő által megelőztetve, mely saját administratiójának költségeit fedezni minden viszonyok közt képes lesz. Tehát Kis-Küküllőmegyére az argumentum még ezen irányban sem talál. Két nagy argumentum hozatott fel. Egyik, hogy Erzsébetvárosának vasútja van. Tökéletesen igaz. Erzsébetvárosának van vasútja, melylyel többféle irányban lehet utazni, de egy baj van benne, hogy épen Kis-Küküllő megyében nem lehet ezen vasúton utazni, mert Kis-Küküllő megyében nem megy azon vasút. No már most, hogy a kis-küküllőmegyei bizottsági tagoknak mi hasznuk van abban, ha Erzsébetvárosból mindenüvé lehet menni, ha 8 tőlük a megyében nem lehet oda jutni vasúton, azt megérteni képes nem vagyok. A másik nagy argumentum — elismerem ennek súlyát — hogy Erzsébetvárosban van a törvényszék , pedig a törvényszéknek és az administrationalis központnak egy helyen szükséges lenni. Ezen argumentummal szemben csak egy baj van és ez az : hogy a fekvés, az összeköttetés könnyüségénél vagy nehézségénél fogva, mindamellett, hogy a székhely Erzsébetvárosba volt kitűzve és mindamellett, ha oda át lesz is téve, Kis-Küküllő megyének, ha nem csalódom, több mint s

/4 részét nem lehet az Erzsébetvárosi törvényszékhez csatolni, hanem kell, hogy maradjon a maros-vásárhelyi törvényszéknél; s igy azon érvnek, hogy a törvényszék és a megyei központ ugyanegy helyen legyen, eleget tenni teljesen lehetetlen. Mindezeket, t. ház, egész tárgyilagosan elmondva, ismételve kérem a t. házat, hogy miután semmiféle terheltetés az államra e miatt nem hárul, miután semmiben sem ellenkezik az állam érdekeivel, ha a székhely Dicső-SzentMártonban meghagyatik; miután azoknak, a kik a dologban legközelebbről vannak érdekelve, túlnyomó igen nagy többsége állhatatosan kérelmez ugy a háznál, mint a kormánynál a székhelynek Dicső-Szt.-Mártonban meghagyása mellett: ismételve kérsm, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Helyeslések. Fölkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést. A kérdés az: elfogadja-e a t. ház az 1876. évi XXXIII. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául, igen vagy nem ? (Helyeslés.) Azok, a kik e törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa.atörvényjavaslat czímét. továbbá az 1. és 2. §-í, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: T. ház! E szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, a hétfőn 10 órakor tartandó ülésben fog harmadszor felolvastatni és végleg megszavaztatni. Következik a megállapított napirend szerint a közigazgatási bizottság jelentése, a belügymini ster által beadott, a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosában életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Pulay Kornél előadó: T. ház! A belügyminister által beterjesztett és tárgyalásra kitűzött törvényjavaslat egy hiányt pótló intézkedés, a melynek alapja, iránya és általános hasznos volta, azt hiszem, a t. háznak bármely oldalán ellenzésre alig fog találni. A közigazgatási bizottság ezen törvényjavaslatot a rend kérdésének és egy jelentékeny lépésnek tekinti közigazgatásunkban. A belügyminister ur által egy részletes indokolás van a törvényjavaslathoz csatolva, melyet a bizottság egész terjedelmében magáévá tett, s ennek alapján a bizottság nevében kérem a t. házat: hogy a törvényjavaslatot általánosságban a közigazgatási bizottság; által a részletekben tett módosításokkal elfogadni kegyeskedjék. (Helyeslés.) Degré Alajos: T. házi Én minden olyan intézkedést, mely a közigazgatást elősegíti, és annak előnyére van, mindenesetre szivemből, lelkemből pártolok, minden olyan intézményt, a mely a rendet, a polgárok nyugalmát előmozdítja, készséggel támogatok; de oly törvényjavaslatot, a minő ez, mely a valóságos kémrendszert akarja becsempészni, (Igaz! a szélső baloldalon) semmiesetre sem tartok elfogadhatónak. T. ház! Olyan dolog, például az, a mi a 13. §-ban van, hogy: „A bejelentési hivatalnak joga van akkor, midőn a bejelentett adatok valódiságára vagy teljességére nézve alapos kételyei vannak, vagy