Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-127
127. országos ülés május 17. 1879. 227 midőn oka van hinni, hogy egy, vagy több egyén be nem jelentetett: helyszíni nyomozást eszközölni, vagy az illetőket kihallgatás végett megidézni, meg nem jelenés esetében pedig rendőri eljárás utján intézkedni". Már t. ház, ha ez nem zaklatás, ha ez nem megzavarása az otthonnak, akkor nem tudom, hogy minek lehet nevezni. Szeretném én látni, hogy ki nyugszik abba bele, hogy ha egy vendége érkezik, akkor a helyett, hogy örömét kijelenthesse, vagy azt üdvözölhesse, a rendőrséghez kell sietnie és bejelenteni, hogy ez és ez a vendége érkezett; és ott mindjárt egy jegyzőkönyvet vesznek fel az iránt: hogy hány éves, hogy honnan jött, és hogy meddig fog nála tartózkodni. (Mozgás a baloldalon.) Akkor nincs egyéb hátra, minthogy Budapesten minden lakos, minden háztulajdonos egyszersmind rendőri hivatalnok legyen. Es ha már ez Budapest előnyére béhozatik, de itt a végén van egy szakasz, a mely csakugyan mindenkinek a legnagyobb visszatetszésével kell hogy találkozzék: „A m. kir. belügyminister — úgymond — felhatalmaztatok, hogy a jelen törvényben körülirt bejelentési kötelezettséget esetről esetre azon törvényhatósági joggal felruházott, és más népesebb városokra is rendeleti utón kiterjeszthesse, melyekben annak szüksége mutatkozik; miről a belügyminister a törvényhozásnak minden egyes esetben utólagos jelentést tesz". Már kérem, ma, meglehet, hogy ez ezen stádiumban megmarad, de később elfajulhat, s a legmuszkább kémrendszerré fejlődhetik ki. Ennélfogva én a jelen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, az általános vitát berekesztem. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak pár szót kívánok megjegyezni azokra, miket az előttem szóló t. képviselő nr felhozott. Kívánom pedig megjegyezni először is azt, hogy ha ezen törvényjavaslatban kémrendszer van lefektetve, akkor körülbelül minden államában Európának különbség nélkül mindenütt kémrendszer van, mert a bejelentési kötelezettség, és az ez iránti eljárás minden rendesen administrált államban fennáll. A képviselő ur muszka-kémrendszert lát benne. Bocsánatot kérek, ha becses figyelmére méltatta az indokolást, abban olvashatta, hogy ez intézmény szükségét a fővárosnak nemcsak tanácsa, de közgyűlése is érezte. Mert valóban egy olyan fővárosban, mint Budapest, rendet tartani, s a becsületes embereket a kevésbbé becsületesek vagy roszak ellenében biztosítani, másképen nem lehet. Ne méltóztassanak mindenben kémrendszert és absolutismust látni. Ilynemű törvényre, a hol rendet akarnak tartani, mindenütt szükség van, és ha azon országban, a hol behozatik, alkotmányos szabad uralom van, szolgál a becsületes emberek érdekeinek a roszak irányában. Az pedig, hogy egy alkotmányos ország be ne hozza, tekintettel azon esetre, ha megszűnnék az alkotmányosság, semmi biztosítékot nem nyújt; mert akkor nem ugyanily alakban s ezen czélzatból, de az absolutismus mindenesetre megcsinálná magának. Én tehát igen kérem a t. házat, hogy ezen javaslatot, mely azért szükséges, hogy a fővárosban az administrationalis és a közbiztonsági viszonyok kellő színvonalra emelhetők legyenek, s melyben a szabadságra nézve egyáltalában semmi veszély fenn nem forog, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. A részletekre netalán teendő észrevételekre az illető helyen leszek bátor megjegyzéseket tenni. (Helyeslés.) Elnök: A vita be levén fejezve, felteszem a kérdést: méltóztatik a t. ház a rendőri bejelentési intézménynek Budapest fővárosban életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegezése szerint általánosság! ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? Igen vagy nem? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik,) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet, az 1. és 2. §-#, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a S. §-í). Éles Henrik: A 3-ik §-hoz egy stylaris módosítványt vagyok bátor beterjeszteni. Ezen szakasz 2-ik pontjának második alineája ugyanis azt mondja: „a bérlővel egy tekintet alá esik az is, a ki bármely jogczímen ingyen, magán- vagy középületben lakást élvez". Itt pleonasmus van, minthogy ezen szavakban „bármely jogczímen" az „ingyen" fogalma is benne van. Továbbá ezen 2-ik pont kissé szétszórtan van szövegezve, ennélfogva a következő módosítást vagyok bátor ajánlani: „A második pont 2-ik alineája bezárólag az „ingyen" szóig kihagyandó és helyébe jönne, és pedig az első alineába a „megbízottja 4 ' szó mögé: „vagy az, ki bármely czímen". A 2-ik pont első és második alineája tehát összevonatván, következőleg szólna: „2. a bérlő vagy annak megbízottja, vagy az, ki bármely czímen magánvagy középületben lakást élvez". (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt). Pulay Kornél előadó: Minthogy ezen módosítás csak stylaris jelentőségű, és a törvényjavaslat érdemét nem érinti, elfogadom azt a f bizottság részéről. 29*
