Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

127. országos ülés május 17. 1879. 223 ^olna vezetni a házat; csakhogy rendesen felü­letesen szoktuk hallani az ilyen dolgokat; és ama megjegyzés itt azt a benyomást tette, mintha azon dicsőséges Szí.-Márton olyan hely volna, a melyben a vármegyeházában mindössze hét szoba volna. Ez mindenesetre igen fontos argumentum lett volna, hogyha más képviselő történetesen jelen nincsen, a ki az ottani viszonyokat ismeri, és a ki azután előadja, hogy igaz, hogy ott e,gy hivatal 7 szobára van szorítva, csakhogy ott a megyeházában magában van nem hét szoba, hanem huszonöt szoba is. Ez elég példa arra, hogy mennyire lehet a házat akaratlanul is félre­vezetni ^oly kérdésben, melyről részletes ismerete nincs. Én a tárgyhoz tovább szólni nem akarok, hanem kijelentem, hogy miután ezen törvény­javaslat alapján, a mely szerint Dicső-Szt.-Márton lesz Kis-Küküllőmegyének székhelye, érvénye­sülve látom a megye nagy többségének óhajtá­sát, a mit nem tagadhat senki e házban és nem tagadhatja nevezetesen Gulner Gyula t. barátom sem, a ki tegnap nagy és fényes beszédben védte Erzsébetváros székhelyiségét; miután érvé­nyesítve látom ebben a megye többségének óhaj­tását, a melyet egyedül tartok jogosultnak az ilyen kérdésben; miután érvényesülve látom a megyei önkormányzatot: én Dicső-Szt.-Márton mellett szavazok. És teszem ezt annyival inkább, mert ezen törvényjavaslatnak elfogadásával, néze­tem szerint, egy hasznos praecedens fog megálla­pittatni. E praecedens pedig abból áll, hogy ennek folytán helyre lehet hozni a kikerekítési törvény hiányait. Mert igen természetes, hogy ha ezen törvény meg fog hozatni, mindazok, a kik a megyék székhelyeinek megállapítása alkal­mával, érdekeiket megcsonkítva látták, ide fog­nak jönni, elő' fogják hozni sérelmeiket s ezen praecedens után, azt hiszem, sem a kormány, sem a törvényhozás nem fogja megtagadhatni jogos kérelmeiknek teljesítését, miután a törvény­hozásnak egyáltalán nem az a feladata, hogy hibás cselekményeiben konokul persistáljon, hanem az, hogy kielégítse a honpolgároknak igényeit. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Móricz Pál: Mielőtt igen röviden elmon­danám azon okokat, a melyek engem a törvény­javaslat elfogadására késztetnek, méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval reflectáljak azokra, mik előttem elmondattak. Jókai Mór igen t. barátom, a kivel én ren­desen egy véleményben szoktam lenni, igen he­lyesen felhozta mindazt, a mi csak e tárgyban felhozható. Elmondta nevezetesen, hogy Eger városa, Hevesmegyének székhelye, szélén fekszik a megyének; Zalamegyének székvárosa, Zala­Egerszeg, szintén a szélén fekszik a megyének. Ez tagadhatatlan, hanem azt, hogy ez kívánatos .az administratió tekintetében, hogy ez által az admínistratió jobb lenne, ezt t. barátom nem mondhatta, nem is mondotta. A mit ő elmondott, ismételte Gulner Gyula t. képviselő ur, ismételte hosszadalmasan azt a beszédet, a mit ezelőtt három évvel elmondott és nagy feneket kerített a dolognak. Egyet a többi közit nem is tudtam beszédéből megérteni, azt t. i., hogy itt egy nagyfontosságú dolog, a nemzetiségi kérdés forog szóban. No t. képviselő ur, azt, ha vájjon Dicső­Szt.-Márton legyen-e a székhely, vagy Erzsébet­város, hogy ez a nemzetiségi kérdéssel micsoda összefüggésben áll, azt megítélni nem tudom. Azt mondja Gulner Gyula képviselő ur, hogy Tisza Lajos képviselő ur nem oly nagv pártolója a megyei szervezetnek. Lehet, hogy igaza van, hogy a képviselő ur egészben, minden­ben nem pártolója, és ebből nem is csiuál titkot. Elhiszem, hogy Gulner képviselő ur pártolója a megyei szervezetnek ; én is hasonlóképen pár­tolója vagyok, bár ki kell mondanom, hogy az abstract elmélet szerint a megyei szervezet túl­élte magát; de most is azt mondó vagyok, hogy Magyarországon hiányzik azon hivatali anyag, mely a szabadság megszorítását egy jó adrnini­stratióvaí el tudná felejtetni, s mely sok időbe fog kerülni, mig Magyarországon megyei önkor­mányzat nélkül az administratió kielégítő lehes­sen. De méltóztassanak megengedni, nem az a lényege a megyei önkormányzatnak, hogy pl. itt vagy ott legyen a megye székhelye, hanem az, hogy legyen oly kormányzási elem, a mely képes legyen ingyen, érdek és részrehajlás nélkül szolgálni a megyét. A hol ez megvan, ott meg­van a megye is; a hol ez nem létezik, nem létezik megye. Ez a felfogásom a megyei önkor­mányzatról ; és a mennyire én ismerem az erdélyi részeket, alig van ott megye, a hol oly függet­len önkormányzási r elem létezzék , mint Kis­Küküllőmegyében. És ha Kis-KükUllőmegye kö­zönsége ezen független elemei azt kívánják, hogy Dicső-Szt.-Mártonba tétessék át a székhely, véle­ményem szerint ezt meg kell nekik adni. Megengedem, hogy Jókai t. barátomnak igaza van abban, hogy a megyét négy óra alatt át lehet utazni, négy órai ut rósz időben egy napi járó oda, a visszamenet megint egy napi járó, a mi engedelmet kérek, már nagy különb­séget tesz. r Ugron Ákos t. képviselő ur igen delicate ugyan, de mégis felhozta, hogy igen befolyásos embereknek lehet tulajdonítani e dolgot. Megs­értette a ház, hogy mire czélzott. Ez azonban nem valami különös, annál kevésbé, ha tekintjük, hogy a franczia kormányelnök, kit egyszerűségé­nél fogva mindenki tisztel, rövid két hónap alatt egyik testvérét Algir kormányzójának, másik testvérét pedig, a ki ezredes volt, tábornoknak nevezte ki. A t. képviselő ur azonban egyet

Next

/
Thumbnails
Contents