Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-127

127. országos ülés május 17. 1879. 223 ^olna vezetni a házat; csakhogy rendesen felületesen szoktuk hallani az ilyen dolgokat; és ama megjegyzés itt azt a benyomást tette, mintha azon dicsőséges Szí.-Márton olyan hely volna, a melyben a vármegyeházában mindössze hét szoba volna. Ez mindenesetre igen fontos argumentum lett volna, hogyha más képviselő történetesen jelen nincsen, a ki az ottani viszonyokat ismeri, és a ki azután előadja, hogy igaz, hogy ott e,gy hivatal 7 szobára van szorítva, csakhogy ott a megyeházában magában van nem hét szoba, hanem huszonöt szoba is. Ez elég példa arra, hogy mennyire lehet a házat akaratlanul is félrevezetni ^oly kérdésben, melyről részletes ismerete nincs. Én a tárgyhoz tovább szólni nem akarok, hanem kijelentem, hogy miután ezen törvényjavaslat alapján, a mely szerint Dicső-Szt.-Márton lesz Kis-Küküllőmegyének székhelye, érvényesülve látom a megye nagy többségének óhajtását, a mit nem tagadhat senki e házban és nem tagadhatja nevezetesen Gulner Gyula t. barátom sem, a ki tegnap nagy és fényes beszédben védte Erzsébetváros székhelyiségét; miután érvényesítve látom ebben a megye többségének óhajtását, a melyet egyedül tartok jogosultnak az ilyen kérdésben; miután érvényesülve látom a megyei önkormányzatot: én Dicső-Szt.-Márton mellett szavazok. És teszem ezt annyival inkább, mert ezen törvényjavaslatnak elfogadásával, nézetem szerint, egy hasznos praecedens fog megállapittatni. E praecedens pedig abból áll, hogy ennek folytán helyre lehet hozni a kikerekítési törvény hiányait. Mert igen természetes, hogy ha ezen törvény meg fog hozatni, mindazok, a kik a megyék székhelyeinek megállapítása alkalmával, érdekeiket megcsonkítva látták, ide fognak jönni, elő' fogják hozni sérelmeiket s ezen praecedens után, azt hiszem, sem a kormány, sem a törvényhozás nem fogja megtagadhatni jogos kérelmeiknek teljesítését, miután a törvényhozásnak egyáltalán nem az a feladata, hogy hibás cselekményeiben konokul persistáljon, hanem az, hogy kielégítse a honpolgároknak igényeit. Elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Móricz Pál: Mielőtt igen röviden elmondanám azon okokat, a melyek engem a törvényjavaslat elfogadására késztetnek, méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval reflectáljak azokra, mik előttem elmondattak. Jókai Mór igen t. barátom, a kivel én rendesen egy véleményben szoktam lenni, igen helyesen felhozta mindazt, a mi csak e tárgyban felhozható. Elmondta nevezetesen, hogy Eger városa, Hevesmegyének székhelye, szélén fekszik a megyének; Zalamegyének székvárosa, ZalaEgerszeg, szintén a szélén fekszik a megyének. Ez tagadhatatlan, hanem azt, hogy ez kívánatos .az administratió tekintetében, hogy ez által az admínistratió jobb lenne, ezt t. barátom nem mondhatta, nem is mondotta. A mit ő elmondott, ismételte Gulner Gyula t. képviselő ur, ismételte hosszadalmasan azt a beszédet, a mit ezelőtt három évvel elmondott és nagy feneket kerített a dolognak. Egyet a többi közit nem is tudtam beszédéből megérteni, azt t. i., hogy itt egy nagyfontosságú dolog, a nemzetiségi kérdés forog szóban. No t. képviselő ur, azt, ha vájjon DicsőSzt.-Márton legyen-e a székhely, vagy Erzsébetváros, hogy ez a nemzetiségi kérdéssel micsoda összefüggésben áll, azt megítélni nem tudom. Azt mondja Gulner Gyula képviselő ur, hogy Tisza Lajos képviselő ur nem oly nagv pártolója a megyei szervezetnek. Lehet, hogy igaza van, hogy a képviselő ur egészben, mindenben nem pártolója, és ebből nem is csiuál titkot. Elhiszem, hogy Gulner képviselő ur pártolója a megyei szervezetnek ; én is hasonlóképen pártolója vagyok, bár ki kell mondanom, hogy az abstract elmélet szerint a megyei szervezet túlélte magát; de most is azt mondó vagyok, hogy Magyarországon hiányzik azon hivatali anyag, mely a szabadság megszorítását egy jó adrninistratióvaí el tudná felejtetni, s mely sok időbe fog kerülni, mig Magyarországon megyei önkormányzat nélkül az administratió kielégítő lehessen. De méltóztassanak megengedni, nem az a lényege a megyei önkormányzatnak, hogy pl. itt vagy ott legyen a megye székhelye, hanem az, hogy legyen oly kormányzási elem, a mely képes legyen ingyen, érdek és részrehajlás nélkül szolgálni a megyét. A hol ez megvan, ott megvan a megye is; a hol ez nem létezik, nem létezik megye. Ez a felfogásom a megyei önkormányzatról ; és a mennyire én ismerem az erdélyi részeket, alig van ott megye, a hol oly független önkormányzási r elem létezzék , mint KisKüküllőmegyében. És ha Kis-KükUllőmegye közönsége ezen független elemei azt kívánják, hogy Dicső-Szt.-Mártonba tétessék át a székhely, véleményem szerint ezt meg kell nekik adni. Megengedem, hogy Jókai t. barátomnak igaza van abban, hogy a megyét négy óra alatt át lehet utazni, négy órai ut rósz időben egy napi járó oda, a visszamenet megint egy napi járó, a mi engedelmet kérek, már nagy különbséget tesz. r Ugron Ákos t. képviselő ur igen delicate ugyan, de mégis felhozta, hogy igen befolyásos embereknek lehet tulajdonítani e dolgot. Megsértette a ház, hogy mire czélzott. Ez azonban nem valami különös, annál kevésbé, ha tekintjük, hogy a franczia kormányelnök, kit egyszerűségénél fogva mindenki tisztel, rövid két hónap alatt egyik testvérét Algir kormányzójának, másik testvérét pedig, a ki ezredes volt, tábornoknak nevezte ki. A t. képviselő ur azonban egyet