Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

188 125. országos ülés májas 15. 1879. tartom, tehát kérem a 122. §-t ugy elfogadni, a mint az szövegezve van. A mi Csider képviselő urnak a 155. §-hoz beadott módosítását illeti, ugy, a mint ő azt szövegezte, nem tehetem magamévá; a mennyiben én nem óhajtom pusztán csak a jegyzőre bizni, az 8 szövegezése szerint pedig tisztán ő reá volna bizva az előadás. Ezt nem tartom helyesnek, hanem helyesebbnek tartom azt, mi Baross szövegezésében foglaltatik, de ugy, hogy szakszerű ismereteket nem igénylő ügyekben a bizottság többi tagj'ai és talán a közigazgatási bizottság tagjai is jogosítva legyenek az előadói tisztre. Ezek következtében elfogadom Baross Gábor képviselő urnak a 155. §. utolsó alineajához tett módosítását. Kérem tehát a 122. §-t megtartani, a 155. §-t pedig Baross képviselő ur módosítása szerint elfogadni. Elnök: T. ház! A 122. és 155. §§-ok felett be lévén zárva a vita, mielőtt felteszem a kérdést a beadott indítványokra nézve, bátor vagyok a következőket megjegyezni. A 122. §-hoz ellenindítványt adott be Csider képviselő ur, ki a 2-ik bekezdést ki akarja hagyatni. A második módosítás Gulner képviselő uré, a ki a kir. ügyészt a törvényhatósági és tiszti ügyészszel akarja helyettesittetai és azt a módosítványt hozza javaslatba, hogy az első bekezdésben a helyett „kir. ügyész" tétessék „tör vényhatósági tiszti ügyész" ; a második bekezdést pedig egészen kihagyandónak véli. A harmadik módosítást Miklós Gyula adta be, ki a 122. §. első bekezdését igy kívánja szövegeztem!: „az erdei kihágási másodfokú bíróság ülésein a tiszti ügyész jelen lenni, s jogi tanácsával az eljárást támogatni köteles." Az ugyan az indítványban nincs, hogy a második kikezdés kihagyandó, de ez magától értetődik. A szerint, a mint ezen 3 módosítvány közül egyik, vagy másik elfogadtatnék, válnék a 155. §-hoz beadott módosítvány ok egyike vagy másika szükségessé, vagy nem. Felkérem azon képviselő urakat, kik a 122. §.-t a bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s e szerint mind a három módosítvány elesik. Következik a szavazás a 155. §. felett. Miután a 122. §-nál Miklós Gyula képviselő ur módosítványa, mely a királyi ügyész helyett a tiszti ügyészt kívánja — elesett, az itt is elesettnek tekintendő; csakis azon két módosítvány felett kell szavazni, melyet Csider Károly és Baross Gábor képviselő urak adtak be. Baross Gábor jegyző (olvassa Csider Károly és Baross Gábor módositványát). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik a 155. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani ; a mi még a módosítvány ok elfogadását nem fogja kizárni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Most következik Csider Károly módosítványa. Csider Károly: Az indítványt megtettem, minthogy azonban Baross Gábor képviselő ur azt formulázta s indítványa ugyanazt fejezi ki, a magamét visszavonom. Elnök: Kérem tehát azon t. képviselő urakat, a kik Baross Gábor képviselő ur módositványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 156. %-t és 115. %-t, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 158. %-t). Csider Károly: Befejezésül, t. ház, bátor ! leszek az igen t. minister urnak szives figyel( mébe ajánlani azt, hogj

r e pontban mi foglaltatik? (Halljuk! Derültség!) Foglaltatik abban I olyasmi, a mire nézve nem tudom, hogy az I ügyrendtartásban lehet-e segíteni, és ha lehet, ajánlanám annak idején a javítást. T. i. az mondatik ki, hogy ha a másodfokú bíróság határozatot hoz valamely tény felett és azt nem kihágásnak, hanem bűnténynek qualificálja, a kir. ügyész hozzájárulása nélkül is, tehát proprio motu, s az ügyet átteszi a kir. törvényszékhez: ezen határozata annyira kötelező a törvényszékekre, a felekre is, hogy a bíróságok végérvényesnek kötelesek azt elfogadni, s az elintézést j nem tagadhatják meg és az ügyet nem utasítj hatják vissza. E szerint, ha ezen politikai bíróság valamely bűntényt constatál, a competentia fölött már nem határozhat, még ha ellenkező meggyőződése volna is, mert ez itt egyenesen ki van zárva. Kénytelen lesz tehát saját meggyőződése ellenére vagy egy szigorúbb büntetési tételt alkalmazni, vagy ha arra méltónak nem találta a panaszlottat, a büntetést teljesen megszüntetni ; vagy ha olyannak találja az* ügyet, mely az erdei kihágások közé sorozható, akkor az erdei kihágásokra szóló ezen törvény e szerint, mely azonban más bíróságok számára van alkotva, fogja az ügyet elintézni. Én nagy ellenmondást látok ebben és megvallom aggályt táplálok a miatt, hogy ha ezen politikai bíróságok határozatai a rendes bíróságoknak, mintegy zsinórmértékül fognak szolgálni. Nagyon örvendenék, hogy ha ezen felfogásomnak ellenkezőjét mutathatnák ki azok, a kik ezen törvénynek jogi részét fogalmazták; de én. a szakaszt most, tekintettel különösen arra, hogy 1 e politikai bíróság már most a királyi ügyész