Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-125
125. országos ülés májns 15. 1879. 183 hogy lopott, hanem azt, hogy a folytonosan üldözött tolvaj, vagy az eltulajdonító. {Derültség.) De ha azt méltóztatik akarni, hogy az tétessék, hogy ellopta, akkor épen az a szelídítés lesz tönkre téve. Már most, ha ezen eltulajdonítani kihagyatik, miután erdei termékekről van szó, tökéletes a lopás __ és az csakugyan tolvajlássá lesz. (Halljuk!) En hát azt óhajtom, hogy ezen szerkezet vagy maradjon meg ugy, a mint van, és ne tétessék hozzá semmi, hogy ellopta, vagy hogy ha ezen szó „tolvaj" tétetik az eltulajdonítás helyébe, akkor a „tolvaj" után tétessék az is, hogy „eltulajdonító", mert igen sokan lesznek, a kik sem tolvajlási, sem lopási vágyból nem követték el a tettet, hanem csak gyenge kihágóknak lehet tekinteni. (Derültség.) Tisza Lajos: Csak röviden kívánok a tárgyhoz hozzászólni. Az előttem szólott t. képviselő ur nem fogta fel helyesen hg. Odescalchy Arthur t képviselőtársam intentióját, ha ezen kifejezést „eltulajdonított", ne degradáljuk az által, hogy hozzátesszük a „tolvaj "-t. Mert tegnap azt akartuk, hogy ne mindjárt tolvajjá bélyegeztessék az, a ki valamit eltulajdonít. Oly csekély különben a dolog, hogy én nagyon szívesen elfogadom azt, hogy maradjon a szöveg ugy, a mint van. Elnök : Szólásra senki sem levén feljegyezve, felteszem a kérdést. (Halljuk!) Azon képviselő urak, kik az első bekezdést az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. A második bekezdéshez Hosztiuszky képviselő ur adott be módosítást. (Halljuk!) Antal Gyula jegyző (olvassa). Elnök : Kérem azon képviselő urakat, kik a második bekezdést az eredeti szövegezés szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most méltóztassanak felállani azok, kik e szakasz második bekezdését Hosztinszky János képviselő ur módosítása szerint fogadják el. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 152., 153. szakaszokat, melyek változatlanal elfogadtatna-K, továbbá a 154. szakaszt). Hosztinszky János: T. ház! E szakaszra rövid módosítást ajánlok, t. i. „a kinyilatkoztatott" vagy beterjesztett szavak helyett, a mely erőszakos magyarság, méltóztassanak azt a kifejezést tenni, a melyet a törvény is használ: „szóval vagy Írásban bejelentett". (Helyeslés) Baross Gábor: Én csak egy kérdést vagyok bátor intézni a t. előadó úrhoz, t. i. arra nézve, hogy mi történik az élőszóval „bejelentett felebbezésekkel". E kérdést azért teszem, mert arról, hogy az élőszóval bejelentett felebbezések mily elbánás alá esnek, ezen törvényjavaslat nem intézkedik; tehát kellene valamit tenni, hogy a javaslat ezen, a gyakorlati életben sokszor veszélyessé válható hiánya pótoltassék. B. Perényi Zsigmond előadó: Hogy a szóval bejelentett fölebbezésekkel mi történik, azt meghatározza a gyakorlat és az ügyrend. B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Bátor vagyok megjegyezni, hogy az eljárás minősége már tegnap is szóba hozatott, és már akkor constatáltatott az, hogy ha az eljárást teljes mértékben körül akarjuk irni, akkor a törvény egész codexé válik. Ez majd eljárási rendszabályok által fog elintéztetni, hogy minő eljárási mód szerint történjék a felebbezés. Elnök: T. ház! E szakasz lényege ellen észrevétel nem tétetett, csak stylaris módosítvány. Azt hiszem, hogy e szakasz Hosztinszky képviselő ur módosítványával elfogadtatik, a mely szerint a „kinyilatkoztatott vagy beterjesztett" szavak helyett „szóval vagy írásban bejelentett" szavak tétessenek. (Helyeslés) Baross Gábor jegyző (olvassa a 155. %-t). Csider Károly: Kérem most a 122. §-t is felolvastatni, a mely ezzel a szakaszszal összefügg és azért tegnap nem intéztetett el. Baross Gábor jegyző (olvassa a 122. %-t) Csider Károly: Én nagyon szívesen mellőzném azon jogot, illetve kötelességet, a mely, azt hiszem, a törvényjavaslatok, különösen pedig az ily codificált törvényjavaslatok tárgyalásánál egyenként mindnyájunkat megillet, hogy az észrevett hiányokat, meggyőződésünk szerint lehetőleg orvosolni és azokat javítani igyekezzünk. De annyival inkább tartom most kötelességemnek e joggal élni, mert velem egynézetű kijelentések történtek arra nézve, hogy e törvényjavaslat azon fejezeteit, a melyek a jogszolgáltatásra vonatkoznak, az igazságügyi bizottsághoz kellett volna átdolgozás végett utasítani. Czélom tehát kimutatni, hogy a törvényjavaslatnak idevonatkozó rendelkezései hiányosak, kétértelműek és irályi szempontból sem tökéletesek. Mellőzném azonban t. ház a felszólalást, ha a 122. §-nál történt felszólalásomnál fogva nem volnék kötelezve igazolni azt, hogy miért kértem e §-nak ide leendő áttételét. Ezt azért kívántam, mert aggodalmaim vannak az iránt, hogy a törvény a maga rendelkezésének megfeleljen akkor, midőn a másodfokú igazságszolgáltatásban az esetben, ha a királyi ügyésznek részvéte, jelenléte nincs egyenesen kötelezőleg kimondva, ha tetszésére bizatik a megjelenés és az mondatik ki, hogy a kir. ügyész jelen nem léte nem akadályozza a bíráskodást. Azt hiszem, hogy a törvényhozónak volt valami czélja, midőn e passust beigtatta, mely szerint a királyi ügyész tagja legyen a másodfokú bíróságnak. Ez kitűnik a 156—158. §-okból v
