Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-125

184 125. orsziígos ülés m.ijns 15.1879. a melyekben a kir. ügyész szerepe a legnagyobb részletességgel van megállapítva, ugy, hogy az itt foglaltak inkább az ügyrend körébe tartoz­nak. Midőn a törvény e szakaszban azon véle­ményének adott kifejezést, hogy a kir. ügyész e bíróságnál a főszemély, akkor a 122. és 125. §-ban nem jogosíthatja fel a bíróságot, hogy a kir. ügyész jelentése nélkül is határozzon. Ha már a t. ház bölcsessége jónak látta a közigaz­gatási bizottság egymást felválté tagjaiból alakí­tani egy másodfokú bíróságot, a mely véglegesen határoz és a melynek határozatai ellen csak akkor lehet semmiségi panaszszal élni, ha azok a com­petentia, vagy a tényállás qualificatiója megállapí­tására vonatkoznak: akkor ezen intentió meg­mentésére és igazolására okvetlenül szükségesnek tartom, hogy kimondassék, hogy a kir. ügyész jelentése nélkül érvényes határozatot hozni nem lehet. Indokoltnak találom e javaslatomat az által, mert a minister ur javaslatára e törvény egyik szakaszába felvétetett az, hogy a közigazgatási bizottságpak ezen másodbiróság tagjaiul kirendelt 8 tagja egymást felváltsa a bíráskodás és itélet­hozásban. Bocsánatot kérek, reflectálnom kell arra is, hogy ha még ezzel is szaporítjuk a közigazgatási bizottság tagjainak teendőit, e bizottság tagjai egy-két év múlva örömest kiválnak e testületből, mert oly munka háramlik reájok, melynek meg­felelni állami alkalmazásban levő hivatalnoknak is elég, s ha ezek kiválnak, akkor egyöntetű másod bíróságot alkotni igen nehéz lesz, különö­sen ha a királyi ügyész úgyszólván csak önkény­tes szereplő lesz e bíróságban. Nem is látok egyébiránt nehézséget abban, hogy rendesen részt vegyen benne, mert hiszen a királyi ügyész tagja a közigazgatási bizottságnak s ülésein jelen van ; és ha kötelezni lehet az ingyenes bírói szemé­lyeket, akkor lehet kötelezni a királyi ügyésze­ket is arra, hogy e bíróságban jelen legyenek. Ennélfogva nem akarván tovább visszaélni a ház türelmével, bátor vagyok benyújtani módosítvá­nyomat. (Olvassd): „A 122-ik szakasz 2-ik bekezdése, a mely t. i. azt mondja, [Tudjuk!) hogy a királyi ügyész távolléte azonban az eljárást és a határozathoza­talt nem akadályozza, hagyassák ki." Ezúttal egyszersmind röviden utalok arra, hogy a 155. szakasz a másodfokú bíróságba előadókat rendel, és azokat megbízza azzal, hogy a cselekvény minőségére nézve stb. részletes elő­adványt tegyenek, és ezen előadó tisztet, mint a szövegből látszik, a közigazgatási bizottságnak e bíróságba választott tagjaira ruházza. Nem két­lem, hogy a bizottság tagjai a legnagyobb kedv­vel és készséggel vállalkoznak a munkára, de még kérdés az is, vájjon képesek-e ily előadvá­nyok fogalmazására, és ha képesek, másodszor kérdés, ha vájjon készek-e rá? Mind ebből az látszik, hogy e bíróságok munkája jelentékenyen meg lesz nehezítve az ügyek hátrányára. Ennél­fogva a 155. szakaszhoz módosítványt vagyok bátor indítványozni, mely igy szól: „az előadói tisztet rendszerint a jegyző teljesíti. "Azt gondolom, hogy ezen szabatos meghatározás előnyére lesz a bíróságoknak, s megnyerik a birák a közön­ségnek annyira szükséges bizalmát. Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítva­nyolcat): „A 122. szakaszhoz: a második bekez­dés hagyassák ki. A 155. szakasz végéhez tétessék: az elő­adói tisztet rendszerint a jegyző teljesíti. 41 Teleszky István: Röviden indokolom, miért nem járulhatok Csider képviselő ur ezen indít­ványához, hogy a 122. szakasz második bekezdése hagyassák ki és ez által mintegy az mondassák ki, hogy ezen bíróságban, mely a közigazgatási bizottság kebelében fog mint másodfokú hatóság megalakittatni, a királyi ügyésznek okvetlenül jelen kell lennie, annyira, hogy az ügyésznek nemcsak meghívása szükséges, de ha meg nem jelennék, mit egyébiránt rendszerként feltenni nem lehet, ez a bíráskodást megakasztaná. Nem foga­dom el, mert azon keretben, melyet a törvény tartalmaz, a királyi ügyész szerepe főleg arra van irányozva, hogy a kihágásokra illetékes másodfokú bíróságok eljárását e tekintetben ellen­őrizze, hogy ezen bíróságok ne lépjék túl hatás­körüket, vájjon valamely cselekmény, mely bün­tettet vagy vétséget képez, erdei kihágásnak minősítve, nem vonatik-e el az igazságszolgálta­tás súlyosabb megtorlása elől. Ámde esetleg a kir. ügyésznek máskép is lesz alkalma előzete­sen az iratok betekintése által meggyőződni arról, vájjon a felebbezett ügyek, melyek a következő napon a másodfokú bíróságnál elláttatnak, tar­talmaznak-e ily esetet, hol a hatáskör áthágása észlelhető: s ha ugy találja, hogy csakugyan ily eset nem forog fenn, és nem megy el az ülésbe, e miatt az eljárást megakasztani nem volna czélszerü. Egyébiránt ismétlem, hogy ha egyszer a királyi ügyész a törvény által azon hatáskörrel ruháztat­nék fel, hogy ellenőrzi a bíróságot a hatáskör meg­tartása tekintetében, és ha ő meg is hivatik a tár­gyalásra, bizonyára fontos ok nélkül nem fog elmaradni. De ha ő előre meggyőződött az ügy­állásról és elmarad, e miatt az eljárást megakasz­tani nem volna czélszerü. Én tehát a módosítványt nem fogadom el. Nem járulhatok a 155. §-hoz tett azon módo­sítványhoz sem, miszerint kimondassék, hogy az előadói tisztet a másodfokú bíróságnál rendszerint a jegyző teljesíti. Azt hiszem, hogy legjobb erről a törvényben nem intézkedni, és e kérdést a keres­kedelmi minister ur által kilátásba helyezett el-

Next

/
Thumbnails
Contents