Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-125
125. országos ülés május 25. 1S79. 173 Molnár Aladár jegyző (olvassa a mődosít•vdnyt). B. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: T. ház ! Oly fontosnak tartom e §-t, hogy nem tehetem, hogy saját álláspontomat és nézetemet, habár nagyon löviden is, ki ne fejtsem. T. ház! E §. az erdőtörvénynek egyik legfőbb sarkpontja; nézetem szerint ezen §. megveti ez erdőtörvény kivihetőségének, gyakorlati alkalmazhatóságának alapját: ennélfogva átalában ezen §. megtartását igen nagy fontosságúnak tartom ; és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni mél- tóztassék. Veszter képviselő ur felhozta, hogy a mi itt javasoltatik, az ellentétben van az 1869. XI. i. czikkben kimondott nagy elvvel. Azt tartom, t. ház, hogy sem az 1869. IV. t. ez. első §-ának szövegével nincs ellentétben, sem magával a helyes józan állami igazgatási elvekkel összeütközésben nincs. Mit mond a IV. t. czikk 1. §-a ? „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülönittetik. Sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. 1 *' Említette a t. képviselő ur, hogy senki a maga törvényes birájátói el nem vonathatik. Igenis. De az a kérdés, hogy hol vonatik meg a határ a közigazgatási és az igazságszolgáltatási eljárás köztt? Hogy ki az, aki mint törvényes biró kell, hogy valamely ügyben Ítéljen, hogy ki az, a ki mint törvényes hivatalnok hivatva van valamely ügyben eljárni? Megbocsát nekem a t. képviselő ur, de a jogi kérdéseket oly határozottan elválasztani valamely állam életében a közigazgatási és egyéb socialis kérdésektől, a mint a vizben egy olaj-csepp külön válva van, s élesen megszabni a batárt, a meddig az egyik és a másik közegnek a hatásköre terjed, nézetem szerint lehetetlen. Jogi és nem jogi kérdések annyira egymásba vannak szőve, hogy a törvényhozó hatalomnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a határok megszabásánál a gyakorlati élet követelményeit szem előtt tartani. Az állam nem a jogi elméletek kedveért van, hanem a jogi elméleteknek kell az állam igényeihez alkalmaztatniuk. A jogi elméletek, a jogi tételek minden államban különbözők. Számos ügy van, melyek — mint már a múlt ülések egyikében bátor voltam kiemelni — jogi vonatkozással birnak és még sem tartoznak törvényszék elé. A tisztán rendőri természetű kihágások, milyen egy zsemle lopása, vagy hogy valamely utczai gyerkőcz megtaszít valakit, és más hasonló kihágások, nem tartozhatnak a bíróságok elé ; nem azon szigorú formák megtartásával intéztetnek el, ámbár ezek is sértik a vagyon- és személybiztonságot. Méltóztassanak rágondolni, hogy e tekintetben már igen fontos törvényhozási intézkedéseink vannak, és nem egy téren a fennálló gyakorlat is igazolja állításomat. Veszter Imre (közbeszól): Sajnos! B.Kemény Gáborföldmívelési-és kereskedelmi minister: Sajnos lehet a t. képviselő ur felfogása szerint, de nézetem szerint ezen gyakorlat czélszeríí és szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) így vagyunk az iparügyekkel és a mit már említettem, de a mire nem méltóztatott reflectálni, az adófizetéssel is. Sok milliót fizetünk évenkint, a nélkül, hogy azt a biró szabná meg. Nem bírunk még közigazgatási rendes bírósággal sem — a mi nem mondom, hogy nem sajnos, de tényleg ugy van —- és az ily ügyekben az a ministerium határoz, utolsó fórumként, melynek közegei vet'k ki az adót. A t. képviselő ur azt mondta, hogy nme szabad megengedni a házi igazságszolgáltatást. Figyelmébe ajánlom a t. képviselő urnak a házi bíráskodásnak egy nemét, mely nálunk igen nagy renomééra tett szert, és a külföldön is hivatkoznak rá. Ez a tőzsde-biróság. Igaz, azt lehet mondani, hogy ez csak olyanok ügyeiben itél, a kik önkényt alávetik magokat; de vájjon tennék-e ezt, ha tapasztalásból nem volnának meggyőződve, hogy ezen házi bíráskodás, gyors, olcsó, méltányos és igazságos? Méltóztassanak meghinni, hogy van valami, a mi felette áll minden theoriának, és ez a józan ész és a szakismeret. Én nem kívánom legkevésbé is bántani és sérteni a jogi fogalmakat; én magam nagy tisztelettel vagyok irántok, a mennyiben helyeseknek tartom. Méltóztassanak meghinni, meg vagyok győződve magam, hogy igen complicált, sok, nagy jogi kérdést megoldhatni helyesen, a nélkül, hogy azon kellő óvatosságot, melyet minden tekintetben gyakorol mind a bíróság, mind a vádló és védő, és a mi a közreműködők személyét illeti, mind az eljárásra nézve kivan megállapítni, mondom, hogy ezek megtartása nélkül azok tekintetében helyesen eligazodni nem lehet. De ne méltóztassék ezen nagy jogi fogalmakat alkalmazni kívánni az életben százezrenként előforduló igen csekély kérdésekre, melyek azok elintézését majdnem lehetetlenné teszik, s melyeket a bíróságra bízva, azok elvonatnának ép azon nemes, magasztos feladattól, intézkedni tulajdonképi hivatásukban. Én tehát, mondom, e §-ra igen nagy súlyt fektetek, és Baross Gábor képviselő ur módosítvanyát e §. második pontjára vonatkozólag elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A vita be lévén rekesztve, szavazásra e §-t szét kell szedni, minthogy ahoz külön
