Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-124
124. országos ülés május 21. 1879. 157 «oknál és lopásoknál, annak az oka, hogy a kísérlet ténynyé nem válik, legtöbb esetben az az oka, mert a kellő felügyelet megvan, a mi pedig pénzbe kerül. Hogy ha az a jó felügyelet nincs meg és nem gyakoroltatik erélyes módon, ritkák lesznek a kísérletek és gyakoriak a lopások. Tehát ezen speciális ok is szól a mellett, hogy erdőrendészeti szempontból a lopás kísérlete ss büntettessék. A mi most a másik körülményt illeti, a mit az előttem szóló méltóztatott felhozni, hogy hát e kihágások a rendőri tör% r ény szerint egyáltalában nem büntetendők: ez, ugy hiszem, nemcsak az általam már említett oknál fogva nem -vehető figyelembe, hanem azért sem, mert ott a vagyon elleni kihágások csak 2 frt kárértékre terjednek ; ez a határ, meddig ott kísérlet nem büntettetik, azontúl tovább a vétség kategóriája alá esik és mint olyan büntettetik. Elnök: Szólásra nem lévén senkisem feljegyezve, mielőtt szavazásra bocsátnám a kérdést, fel fognak olvastatni a beadott módosítások. Antal Gyula jegyző (olvassa a Veszter Imre .által beadott módosítási). Elnök: Méltóztassanak azok, a kik a 80. §-t elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 81. %-t). Hg. Odescalchy Arthur: T. ház! Ezen 81. g-hoz a következő módosítást vagyok bátor beterjeszteni. A 81. §. első kikezdése igy hangzanék: Ha valakit útközben, akár az erdőben, akár annak közelében oly baj ért, mely miatt kénytelen volt az erdei kihágást elkövetni, ha ezen cselekményt az erdőfelügyelettel megbízott személynek azonnal, vagy a legközelebbi községelöljárónak 24 óra alatt följelenti, ugy ezen cselekmény nem büntettetik mint kihágás. Elnök: A módosítváuy fel fog olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa. Helyeslés). B. Kemény Gábor kereskedelmi minislei': Részemről nincs kifogásom a módosítváuy ellen. Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház elfogadja ezen 81. §-t hg. Odescalchy Arthur képviselő ur módosítványával. (Elfogadjuk.) A t. ház elfogadja. Baross Gábor jegyző (olvassa a 82. %-t). Madarász József: Én azon reményben szólalok fel, hogy a t. minister ur azon észrevételt, melyet én itt tenni fogok, szintén el fogja a házzal együtt fogadni. Az én észrevételem pedig az, hogy a 2-ik bekezdésében e §-nak hivatkozás történik a 109., 110. és 117. §§-ra, a melyek még csak ez után lesznek tárgyalandók. Azt értem, hogy ha a t. ház elfogadja a hivatkozást valamely már megállapított §-ra, de azt nem érthetem, hogy mi a még csak ezután megállapítandó §§-ra hivatkozzunk. Indítványozom tehát: halaszsza el a t. ház a végleges határozathozatalt e szakasz 2-ik bekezdése fölött akkora, a mikor a 109., 110. és 116. szakaszok le lesznek tárgyalva. (Helyeslés.) B. Kemény Gábor kereskedelmi minister: így is elfogadom, t. ház, de ha viszont az említett 109., 110. és 116. §§-nál történt volna módosítás, akkor is vissza kellett volna térni ezen szakaszra. Elnök: A t. ház Madarász József képviselő ur módosításával elfogadja ezen §-t, és pedig oly formán, hogy az első bekezdés már most fog elfogadtatni, a második bekezdés pedig csak az illető szakaszok elfogadása után. Baross Gábor jegyző (olvassa a 83. %-t). Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 84. %-t). Teleszky István: Tiszt, ház! Részemről a 84. §-t, ugy a mint szövegezve vau, nem fogadhatom el. Itt a családfőnek a családtagokkal szemben egyfelől, másfelől pedig a gazdának a cselédekkel szemben, az iparosnak a tanonczokkal szemben kölcsönös vagyonjogi viszonyaik lévén szabályozva, azt mondja e szakasz, hogy ezen családtagokért a családfők stb. a polgári jog értelmében és ennek föltételei alatt felelősek. T. ház! Egy olyan törvényben, melynek alkalmazására részint községi bírák, részint közigazgatási közegek vannak hivatva, ezt megfelelő concret szövegezésnek, melybe megnyugodni lehetne, el nem ismerhetem; sőt anyagi jogunk codificatiójának hiánya miatt, még akkor is, ha a rendes bíróságok volnának hivatva ítélni ezen kérdésekben, ezen kifejezést olyannak kellene ismernem, mely az alkalmazásban nem kismérvű bajok okozója lenne. Én e §-nak intentióját helyeslem, de azt, a mit a törvény mondani akar, a felelősség mérvét és határát nem ily általános elv kimondása által, hanem specifice kell megállapítani. Csak kétféle felelősség lehet. Az egyik az, ha a családtagok a családfő, a cselédek a gazda stb. egyenes utasítása folytán követik el az erdei kihágást. Erre speciális intézkedés nem szükséges, mert ezen kérdésről szól már az elfogadott 80. szakasz, a mely szerint a családfő, gazdák stb. bűnrészeseknek tekintendők és criminalis szempontból felelősségre vonandók ugy e büntetés, mint az okozott kár megtérítése tekintetében. A másik a tisztán magánjogi felelősség. Minden jogi felelősség, melyet ezen törvény contemplálni akar, nézetem szerint csak azon egy esetben lehető, hogy ha az illetők a felügyelőkre bízottak feletti felügyeleti törvényes hatalmukat elhanyagolták, kellően nem gyakorolták. Csak ez azon eset, a hol a családfőt a családtagok, a gazdát a cselédek, az iparost az
