Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

158 124. országos ülés májns 24.1879. iparmunkások által elkövetett károkért, kártérítés tekintetében felelősségre vonni lehet. Ez az egyik észrevételem. A másik észrevételem az, hogy még az egyének felsorolásánál is nagyon túlterjeszkedik e szakasz akkor, midőn megkülönbözteti a férjet a nővel, az atyát a gyermekkel szemben ; midőn a mellett, hogy a 4-ik bekezdésben már kimondja, hogy a gazdák a cselédekért felelősek, még a 7-ik bekezdésbe külön felveszi a nyáj őröket, a pásztorokat, pedig ezek a eselédfogalomba mindenesetre beleértendők és ily speciális megnevezés csak félreértésre szolgáltathat alkalmat. Én tehát a §-t erre nézve is összevonandónak tartom. Végre harmadik kifogásom e szakasz ellen az, hogy annak utolsóelőtti bekezdését: „A jelen szakasz által megállapított felelősség esetében a pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatása ki van zárva" egyszerűen hibásnak tekintem; mert hiszen e szakasz nem pénzbüntetésről rendelkezik, hanem kártérítésről, a mely a tettes ellenében sem képezheti pénzbirságra való átváltoztatás tárgyát, a melyből, ha benne marad, azt lehetne következtetni, hogy más esetekben nemcsak a pénzbüntetés, már t. i. a tettes ellen, hanem még a kártérítés is átváltoztatható. Ugyanazért e szakasz helyett egy egészen újonnan szövegezett következő §-t vagyok bátor a t. háznak elfogadás végett ajánlani {olvassa): „Módosítvány a 84. §-hoz. A 84. szakasz következően szövegeztessék: A családtagok, a gyámság és gondnokság alatt álló egyének, a cselédek, az iparos-tanonczok és segédek, a gyári munkások által elkövetett erdei kihágások eseteiben az értéknek és kárnak, és a költségeknek megtérítésére nézve a családfők, a gyámok és gondnokok, a gazdák, s illetőleg az iparosok és gyárosok is felelősséggel tartoznak azon esetben, ha a kötelességszerű felügyeleti jog gyakorlását elmulasztották. Ezen esetben utóbb nevezettek az érték, kár és költségek megtérítésében a tettessel együtt, mindazonáltal viszkereseti joguk épségben tartása mellett, elmarasztalandók; de ellenök a végrehajtás csak azon esetbea foganatosítható, ha annak a tettes elleni foganatosítása ez utóbbinak vagyontalansága következtében, részben, vagy egészben eredménytelen maradt. Ugyanezen szabály szerint felelősek az erdei termékeknek az erdőben feldolgozására vagy az erdőből elszállítására jogosítottak megbízottjaikért és munkásaikért, a mennyiben ezek az erdei kihágást megbízatásuk körében követték eh Ajánlom ezen módosítványom elfogadását. (Helyeslés.) Farkas József: T. ház! Belátom az intentiót, a mely ezen szakaszban letéve van. Elismerem szükségét annak, hogy az erdőtörvény legyen szigorú, még pedig legyen szigorú azért, hogy a nagy mérvben elharapózott erdei kártételek, a mennyire lehet, megszüntettessenek, alászállittassanak. Mindamellett a 84. szakasz elfogadásához ugy, mint fogalmazva van, nem járulhatok ; nem járulhatok pedig azért, mert e szakasz szerint a tettessel együtt élők, kik teljesen bűntelenek, elítélendőknek mondatnak. Nézetemmel azonban találkozván a Teleszky képviselő ur által beadott módosítvány, és ezen módosítvány által illustrálva lévén ezen szakasz, én indítványomat visszatartom és kijelentem, hogy a Teleszky képviselő ur által beadott módosítványhoz hozzájárulok. B. Kemény Gábor földmívelés-, kereskedelem- és iparügyi minister: Egyszerűen bátor vagyok kijelenteni, hogy a Teleszky módosítványához hozzájárulok, Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. Fel fog olvastatni a Teleszky képviselő ur módosítványa. Beőthy Algernon jegyző (olvassa amódosítvám/i). Elnök: Ha észrevétel nincs, azt hiszem, kimondhatom határozatképen, hogy a ház a 84. §-d, Teleszky képviselő ur módosítványával elfogadta. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 85. §-t). Miklós Gyula: T. ház! Ezen szöveg valósággal nem fejezi ki véleményem szerint tisztán azon felmerülhető kérdés megoldását, hogy miként történik az erdei károknak megbecsülése; mert zaklatásoknak lesznek kitéve a felek, ha kisebb erdei károk felbecslésére pl. a 3-ík megyéből kell erdészt hozatnia nagy költséggel az egyik félnek, a másik fél pedig a becslésre a községi elöljárót állítja oda. Itt óhajtanám ezen kérdést tisztába bozni, mert a tarifa csak akkor alkalmaztatik, mikor a becslés megtörtént. Ezen kérdés nincs megoldva ezen szövegben; és azért kérem, méltóztassék ezen §-t még egyszer az erdőügyi bizottsághoz utasítani, hogy az tisztán körülírja, hogy ne legyen az illető kitéve az ilyen esélyeknek. Mert saját tapasztalásomból merem állítani, hogy történt egy eset, a hol az illető fél felhívta a községi elöljáróságot, mint békebirót, hogy az erdőben, elkövetett kárt becsülje meg. Az elöljáróság 14 frt néhány krajczárra becsülte a kárt, a mit az illető káros nem fogadott el és azt mondta, ha 100 frtban nem állapítja meg a fizetést, ő szakértő erdészt fog hozni a becsű felvételére. Az illetőnek tisztje nem értekezhetvén gazdájával, megijedt és kiegyezett 60 és néhány forintban. Ilyennek nem szabad történni. Az illető félnek tudni kell, hogy kihez forduljon, mikor kárt szenvedett, és erdész-becsűt alkalmazhat-e