Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-124
156 12á. országos ülés májns 21. 1879. indítványomat megteszem, tulajdonképen a tervezett birói illetékesség ellen is szólalok fel, ezen felszólalás megvitatása pedig sokkal inkább helyén volna ott, hol az illetékesség szabályoztatik: t. i. a 117. §-nál. Ennélfogva két módosítványt adok be ; egyik az, hogy a 76. §. a 117. §. után, vagy azzal együtt tárgyaltassék, és csak ha ezen módosítványom el nem fogadtatnék, ajánlom a t. ház nagybecsű figyelmébe második módosítványomat. Antal Gyula jegyző (olvassa Veszter Imre módosttv anyait). Teleszky István: T. ház! Én az előttem szólott Veszter képviselőtársam indítványát nem fogadhatom el. Sokkal csekélyebb jelentőségű ezen dolog, semhogy e czélból érdemes lenne az egyéni szabadság nagy phrasisa hangoztatása mellett, azt a nagy apparátust megindítani, hogy az átváltoztatás nagyszerű tényének kimondására az iratok a rendes bírósághoz áttétessenek. Miről van szó? Egyszerűen arról, hogy a háznak már imént elfogadott határozata szerint az erdei kihágásoknak főbüntetése pénzbüntetésievén, enuek behajthatlansága esetére egy nagyon egyszerű mathematikai calculussal 3 frtot számítva egy napra, a pénzbüntetés helyett a fogság büntetése megállapittassék, ott, hol a legnagyobb letartóztatási időtartam 10 napra van határozva. E dolog es a jövedéki áthágások köztt, hol ezerekre menő pénzbírság átváltoztatásáról van szó, és a hol az analógia annyival inkább nem áll, mert magát a pénzbírságot a legtöbb esetben a bíróság állapítja meg, hasonlatot vonni nem lehet. Én a büntetés egyik czélját abban találom, hogy a büntetés a tettet minél gyorsabban kövesse. Ennélfogva nem járulhatok az esetben sem, ha a 117. §-i birói illetékesség meg lesz állapítva, mondom, nem járulhatok ahhoz, hogy az átváltoztatás végett, az iratok a rendes bírósághoz tétessenek át. Meg van adva itt is a garantia, mert második fórumként a közigazgatási bizottság e végből megválasztandó szakbizottsága itél. Nem akarok tehát ily egyszerű kérdést complicálni az által, hogy egy kérdésből, mely könnyen elintézhető, kettőt csináljunk. Ellene van ez a törvény intentiójának, miszerint az erdei károk lehető egyszerűen és gyorsau fenyíttessenek meg. Részemről tehát a beadott módosítványt nem fogadhatom el. (Helyeslés a jobbóldalon.) Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, a vitát berekesztem. Veszter Imre képviselő nr két módosítványt adott be. Az egyik abban áll, hogy a 76. §. a 117. §. után tárgyaltassék; a másikat azon esetre tette, hogy ha első indítványa nem fogadtatnék el, Kérdezem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni azon indítványt, hogy a 76. §. a 117. §. után tárgyaltassék. (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többségnem fogadja el az indítványt. Következik a másik módosítvány, mely fel fog olvastatni. Antal Gyula jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 76. §-t az erdőügyi bizottság szövegezése szerint ? (Felkiáltások : Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a 76. §-t az erdőügyi bizottság 1 szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a 76. §-t az eredeti szövegben és igy Veszter Imre képviselő ur módosítványa elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 78. és 19. %%-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa, a 80. §-í). Veszter Imre: T. képviselőház! Ezen §. első pontja szerint a lopás kísérlete is büntetendő. Ez lehetséges ott, hol bűntényről van szó, ha t. L az elkövetett kár a 30 frtot meghaladja; de nem ott, a hol a lopás csak kihágást képez, mert a kihágásnak az elmélet szerint nincs kísérlete; nincs pedig azért, mert a kísérlet jelenségeit felismerni egyáltalán nagyon nehéz, ott pedig, hol a cselekvés oly kevéssé kidomborodó, miut az a kihágásoknál lenni szokott, csaknem lehetetlen. Hogy pl. egy vessző vagy gomba levágásánál, egy lomb vagy lombos ág leszakításánál a kísérlet hol kezdődik, •— és hogy a cselekvés csakugyan lopásra irányult-e, hogy vájjon valamely kísérletnek tartható jelenség nem csupán előkészület-e, mely soha és semmi esetben nem büntethető, megállapítani a legtöbb esetben alig lehető. Éhez járul még az, hogy a közönséges rendőri törvényjavaslatban a kihágás kísérlete szintén nem büntettetik meg; ha pedig a rendőri törvények különböző ágaiban minduntalan más-más elveket fogunk applicálni, abból bizonytalanság és zavar fog keletkezni. Ha tehát nem akarjuk, hogy a kísérlet örve alatt igazságtalan zaklatás történjék, mondjuk ki, hogy a 80. §. 1. és 2-ik pontja, mely szerint a lopás kísérlete büntetendő, ha mindjárt kihágás is, egyszerűen töröltessék. Antal Gyula jegyző (olvassa a Veszter Imre által beadott módosítást): „ A két első pont egészen mellőzendő." Ormay Károly: T. ház! Én nem osztozhatom a t. előttem szólónak véleményében, mert azt, hogy a lopás kísérlete büntettessék, azt nem az általános szempontok, hanem az erdőrendészeti speciális szempontok teszik szükségessé éa indokolásukat lelik azon okokban, melyek általában indokolják azt, hogy az erdőrendészeti törvény elkülönítve foglalja magában az erdőkihágásokat is. Mert, t. ház, épen az erdei kihágá-