Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

124. országos ülés május 24. 18J9. 155 Elnök: Szólásra többé senki sem levén feljegyezve, az általános vitát berekesztem. Szólni joga van még az indítványtevőnek, mert indítványa 10 képviselő által aláíratott. Veszter Imre: Bátor vagyok zárszóval élni. Azokra nézve, a mik magára a büntetésre nézve előadattak, csak azt akarom megjegyezni, hogy miként már előbb is említem, a közönséges rendőri törvényben egészen hasonló esetben egyenesen elzárás rendeltetik el; ez analógiát tehát itt is megtartatni vélem, nehogy az, a ki egy csirkét lop, az bezárattassék, az pedig, a ki 29 frt értékű fát lop, magát néhány frttal megválthatja, melyet a bíróságnál letesz. Ezt nem tartom összeegyeztethetőnek az igazságszolgáltatás tekintélyével. Történtek hivatkozások arra is, hogy szakértő jogászok megvizsgálták a törvényjavaslatot. Megengedem, hogy ez megtörtént, azonban azt hiszem, a t. háznak van egy testülete, mely egyedül hivatott ily szakkérdésben véleményt adni, és ez az igazságügyi bizottság, mely pedig nem foglalkozott e törvényjavaslattal. Én tehát csak azon esetben fogadnám el a jogászokra való hivatkozást, ha azt lehetett volna mondani, hogy az igazságügyi bizottság vizsgálta meg a törvényjavaslatot. Miután azonban ez meg nem történt, az említett irányban tett ellenvetések sem állják ki a bírálatot: kérem, méltóztassék módosítványomat elfogadni. Antal Gyula jegyző (olvassa a módosítást Közbeszólások: Pénzbüntetés szó kimaradt!) Veszter Imre: Igaz, hogy az előbb benyújtott szövegben csupán az volt benn: „elzárás", azonban indokolásomban bátor voltam azt mondani, hogy ha a t. háznak ugy tetszik, e mellett még „pénzbüntetés" is lesz alkalmazandó. Ezen szót most pótlólag beleírtam módosítványomba s ennélfogva fölkérem a jegyző urat, hogy azt ezen pótlással együtt felolvasni méltóztassék. Antal Gyula jegyző (olvassa).- A 90. és 91. §. eseteiben egyenes elzárás és pénzbüntetés alkalmazandó. Elnök: Felteszem a kérdést, miszerint az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogadtatik-e a §. vagy nem? (Helyeslés.) Méltóztassanak felállani azok, kik az erdőügyi bizottság szövegezése szerint fogadják el a §-t. (Megtörténik. Közbeszólások balf elöl; Kisebbség!) Most kérem azon képviselő urakat, kik módosítással fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ki nem vehető, ennélfogva szükséges a megszámlálás. (Helyeslés bal/elöl) Méltóztassanak azok felállani, kik a 75. §-t az erdőügyi bizottság szövegezése szerint fogadják el. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat). Most méltóztassanak felállani azok, a kik a szakaszt az erdőügyi bizottság szövegezése szerint el nem fogadják. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat). T. ház! A 75. §-t az erdőügyi bizottság szövegezése szerint 91 szavazattal 83 ellenében a ház többsége elfogadta, ennélfogva a módosítvány elesik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 76. %-t). Veszter Imre: T. ház ? Szándékom van a 117. §-hoz, a mely a bírói illetőséget szabálvozza

? egy módosítványt benyújtani. Minthogy azonban már a 76. §. is a bíróságnak egy teendőjével foglalkozik, kénytelen vagyok már itt e helyen felszólalni. Hogy a pénzbüntetés behajthatlanságának esetében elzáratás alkalmaztatik, azt helyesnek tartom, ez ellen nincs semmi ellenvetésem. De, a meddig a 117. §-ban szabályozott birói illetőség nincs megváltoztatva, a meddig a tripartitum I. részének 9. czíme, valamint az 1869. XL. t. ez. §-a fennáll, addig, t. ház, a jelenleg tárgyalandó §-nak azon rendelkezését, mely szerint a büntetés megállapításánál egyúttal, tehát ugyanazon tisztviselő által az elzárás iránt is tétessék intézkedés, részemről el nem fogadhatom. Mert, hogy egy alkotmányos magyar honpolgárnak nem csak vagyona, de személyes szabadsága, polgári becsülete felett is ä rendes bíróság mellőzésével és a törvényes proeessualis formák elejtésével közigazgatási közegek bíráskodjanak : az, t. ház, ellenkezik az általam idézett orgaoicus törvényekkel és ellenkezik az opportunitás követelményeivel is. Előbbi törvényhozásaink e tekintetben egészen máskép jártak el és az igazságszolgáltatást szabályozó organikus törvényeink intézkedéseivel összhangzatosabban intézkedtek. így például a jövedék-áthágásoknál, valamint a dohánycsempészetnél is a büntetés átváltoztatása egyenesen a rendes bíróságra ruháztatott. Nézetem szerint addig, mig a 117. §. áll, helyén volna ez itt is. Helyén volna ez annyival is inkább, mert hiszen tudjuk, hogy a közigazgatási közegeknek nincsenek is börtöneik. Már pedig, hogy megtörténhessék, mint tudtommal nem régiben egy falusi bírónál történt, hogy az emberek a hidasba vagy kukorieza - góréba zárassanak el, azt én részemről helyesnek nem tartom. Indítványozom tehát, hogy „a §. első sorának utolsó szava: „alkalmazandó" után mondassék ki: „ez esetben a büntetés átváltoztatása, nevezetesen az eljárás kiszabása és végrehajtása, valamint a rabtartási költségek megállapítása és behajtása végett az ügyiratok vádlott illetékes rendes bírájához átteendők". A §-nak két utolsó sora elhagyandó. így van ez a jövedéki áthágásoknál és a dohány-csempészetnél is. Egyébiránt, midőn ez 20*