Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-124
J54 l 2 ** országos ülés május 24. 1879. egyúttal pénzbirság is alkalmaztatott. Az erdőknek rendőri és hogy úgy mondjam, törvényi megvédelmezésében, nem az volt eddig sem a hiba, hogy nekünk kielégítő törvényeink ne lettek volna; hanem a hiba az volt, hogy az ország némely részeiben és némely bíróságok által a törvények kellőképen uem alkalmaztattak; mig az ország más részeiben igenis kellőképen alkalmaztattak. Ha az igen t. földmivelési minister ur és az előttem szólott t. képviselő ur a törvényszékek praxisát e tekintetben tanulmányoznák, megtudnák azt, hogy igenis az ország bíróságainak nagy részénél a roszakaratból származott erdei kártételek igenis miut tolvajiások, ha ugyan azok voltak, qualifieáltattak és börtönnel, valamint pénzbirsággal sújtattak. Ha már most az a szempont kerül uralomra, hogy a büntetések túlmagasak ne legyenek, mint a t. képviselő ur kifejtette, és ha ezen szempont akként magyaráztatik, hogy az eddigi törvényes gyakorlattal szemközt, az eddigi jogi fogalmak elejtésével az erdei lopások olybá tétessenek a közönség által, vagy az illető hatóságok által, mint a dohánycsempészet, hogy még némi dicsőségnek tartsák az illetők a falopást, és ha egyszer megcsípik, akkor megfizeti azt, a mit három lopás alkalmával szerzett, ha az eddigi méltányos szigor elejtetik, akkor kérdem, ezzel akarja a t. képviselő ur megvédelmezni az erdőket? A mi törvényszékeink állandó gyakorlata, mely szerint az erdei lopásokat kevesbíteni; és miután ez el van ismerve, most azzal akarják megvédelmezni az erdőket, hogy a büntetéseket meg enyhébbekké teszik. Bocsánatot kérek, vagy nem szakértők javasolták ezen határozmányt, vagy nem fontolták meg elegendőleg. Igaz, hogy enyhítő körülményül szolgál a minister ur azon töredelmes bevallása, hogy ő nem mint jogász szól itten, de ha az eddigi törvényes gyakorlattal alig voltunk képesek megvédelmezni az erdőket, hogyan fogják azokat megvédelmezni, ha sokkal enyhébb kategóriába helyezzük az erdei lopást. Pártolom Veszter Imre t. képviselőtársam módosítványát. [Helyeslés.) Báró Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Tudom, hogy a javaslatba hozott intézkedés enyhébb, mint a fennálló törvény. De ebből nem következik, hogy hatályosabb ne legyen, mint amaz. Mert ha eddig netalán oly büntetések voltak szabva, melyek kimondásától tartózkodnak a bíróságok: itt épen ellenkezőleg könnyű eljárás van előírva és kisebb büntetések vannak kiszabva, mely kisebb büntetések kimondása által eleje vétethetik a nagyobb kihágásoknak. En ebben nem látok ellenmondást. Az volt a czél, hogy a nagyobb kihágásoktól való elriasztás által eleje vétessék ezek elkövetésének. Ismerem azou szigorú törvényeket, a melyek jelenleg fennállanak; de maga a képviselő ur megjegyzé, hogy ezen törvények nem igen alkalmaztatnak. Az eljárás oly költséges és nehézkes, hogy a törvény alkalmazása alig lehetséges. E tekintetben nekem gyakorlati tapasztalásom van részint a Királyhágón túl, részint a Királyhágón innen. A Királyhágón túl oly erdei törvény, állott fenn, melynek határozatai sok tekintetben egyeznek a most javaslatba hozottal; és általában az európai czivilizált államok törvényeiben elfogadott erdőtörvényekkel, mert ott közigazgatásilag intéztetnek el az erdei kihágások és habár az eljárás némileg hiányos volt is, a mennyiben kellő közegek nem voltak az erdei kezelés ellenőrzésére és fölvigyázására, mégis mindenesetre hatályosabb volt e törvény, mint az itt alkalmazott, sokkal szigorúbb törvény, mely törvényszéki eljárást igényelt. Részemről nem tartom bűnnek, bevallani azt, hogy én szakértő jogász nem vagyok, mindenki mindent nem tudhat; de mind e mellett bátran merem állíthatni, hogy a jogászok is nyugodt lelkiismerettel elfogadhatják ezen tételeket, melyek iránt az előttem szólott képviselő urak legfőbb érve az, hogy az enyhébb büntetések helyett azért óhajt erősebbeket, mert a most alkalmazásban levő meglehetősen erősen sújtó büntetések sem voltak eléggé eredményesek. En ellenben, az általam már kifejtett ellenérvek alapján, kérem a t. házat, méltóztassék a szerkezetet elfogadni. (Elfogadjuk!) B. Perényi Zsigmond: Én csak Eötvös képviselő urnak azon megjegyzésére akarok pár szót szólni, hogy Tisza Lajos képviselő ur mostani felszólalásában elfelejtette nyilatkozni arra nézve, a mit igért, hogy t. i. szakértő jogászok befolytak e törvény illető fejezetei, szakaszai és czímei szerkesztésébe. Azt akarom ugyanis megjegyezni, hogy igen élénken emlékezem, miszerint e törvényjavaslat tárgyalásánál, nem tudom, az általános vagy a részletes tárgyalásnál-e, de épen Tisza Lajos képviselő ur volt az, ki fölsorolta és fölemlítette azon számos retortát, melyen ezen törvényjavaslat keresztül ment, mig végre a bizottság utján e szöveg a képviselőház elé jutott és akkor bizonyára fölemlítette azt is, hogy az igazságú gyministerium kebelében volt egy törvény-előkészítő bizottság, mely e szövegezésre befolyt. Továbbá méltóztatik tudni a t. ház azt is, hogy már a múlt országgyűlés végén majdnem tárgyalás alá kerülvén e törvényjavaslat, azon időben a ház kiküldött egy bizottságot, mely a minister által beadott törvényt átdolgozta. Azon bizottságnak, ugy hiszem, elégséges jogászi szakértő jellege mellett tanúskodik talán az is, ha fölemlítem, hogy a mostani igazig ságügyminister ur is egyik tagja volt.
