Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

150 124. országos ülés május 24. 1879. Elnök: Méltóztassanak felállani azok, kik a 69. szakaszt az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják. (Megtörténik.) A többség elfogadta a ő9. szakaszt. E szerint Ormay képviselő ur módosítványa elesett. Antal Gyula jegyző (olvassa a 10. szakaszt, mely változtatás nélkül elfogadtatott. Olvassa a 11. szakaszt). Jakab Bogdán: E szakaszban az mondatik, hogy a meghatározott veszélyes cselekmények és mulasztások, a mennyiben a különös részben az ellenkező nem rendeltetik, erdei kihágást képeznek. Az egész törvényjavaslatnak nincs egyetlen egy szakasza sem, melynek czímében vagy fejezetében az mondatnék: „különös rész." E törvényjavaslat II. fejezetének czímében igenis előfordul e kifejezés : „különös határozatok." A mennyiben a törvényjavaslat arra ezéloz, bátor vagyok azt ajánlani, hogy a „különös részben" helyett tétessék: „különös határozatokban." Horváth Gyula jegyző (olvassa Jakab Bogdán módosítvanyát): „A 71. szakasz 3-ik sorában e szavak helyett: „különös részben" tétessék „különös határozatokban". Elnök: Méltóztatik a t. ház a 71. szakaszt az erdőügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? Kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Most méltóztassanak felkelni azok, kik a 71. §-t Jakab Bogdán képviselő ur által beadott módosítványnyal fogadják el. (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem halljuk a kérdést!) Azelőtt voltam bátor azon kérést intézni a t. házhoz, hogy legalább akkor, midőn módosítványok adatnak be és a mikor vita van, méltóztassanak csenddel és figyelemmel hallgatni a tárgyalást. Ismételve megtörtént, úgy mint most, hogy felteszem a kérdést, hogy méltóztassanak felkelni azok, kik az erdőügyi bizottság szövegezése szerint fogadják el a §-t és a képviselő urak nem kelnek fel• azután felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a szakaszt a beadott módosítás szerint és ismét nem kelnek fel. Ennek következése azután az, hogy a szakasz kihagyatik egészen. Ez, azt hiszem, a képviselő uraknak, kik restelik a felkelést, (Helyeslés a szélső baloldalon) nem szándékuk. Ennélfogva komolyan felszólítom a képviselő urakat, méltóztassanak figyelemmel lenni, hogy a határozatot ki lehessen mondani. Ismételve felteszem a kérdést . . . (Közbeszólások a szélső baloldalon: Nem lehet!) Madarász József: T. ház! (Közbeszólások jobbfelöl: Nem lehet!) A kérdés feltevéséhez kivánok szólani. A kérdést az elnök ur határozottan és világosan feltette: „álljanak fel azok, a kik a szövegezés szerint elfogadják a §-t" ! A képviselő urak egy része felállott, de ez a rész kisebbség volt. Erre feltette az elnök ur az ellenkező kérdést: „Most álljanak fel azok, kik a módosítás szerint fogadják el. Ekkor sem állott fel a többség, ez is nagy kisebbség volt. Hát én csak a magam meggyőződését, az eddigi gyakorlat és házszabályok szerinti véleményemet mondom, hogy ez esetben a szakasz elesik. (Ellenmondás jobbfelöl.) Benne van a házszabályokban, és ez a gyakorlat. Jól tudom én, hogy van egy módja annak, hogy ezen szakasz mégis megmaradjon, ha meg akarják tartani, hogy nem ugyanezen, más szövegben, egyik vagy másik §-nál előhozhatjuk és a javaslatba beállítását indítványozhatják. Hivatkozom az eddigi országgyűlési alkotmányos gyakorlatra. Ez mindig igy történt. (Zaj.) Az azonban, hogy midőn az első esetben a ház felhivatik és a kisebbség áll fel, és a második esetben szintén kisebbség áll fel, akkor a ház t. elnöke elejéről kezdje a kérdések feltevését, azt a házszabályok szerint megengedni nem lehet. Csakis, ha még nem történt volna szavazás az ellenkezőre, pl. arra, hogy a kik nem fogadják el és a többséget nem vette volna ki a t. elnök ur: ekkor mondhatná, hogy nem vehettem ki a többséget, kérem megszámolni. Más mód nincs. Mihelyt az elnök ur nem birja kivenni a többséget, nem teheti fel újra a kérdést, hanem meg kell számoltatni a szavazókat. Ha e tekintetben nincs kétsége a ház elnökének, akkor a többséget kötelessége kimondani úgy, a mint volt. Tehát, miután már méltóztatott mondani, hogy álljanak fel azok, a kik a Jakab képviselő ur módosítványa szerint fogadják el a §-t, ha a t. elnök ur nem bírta lelkiismeretesen kivenni a többséget, akkor méltóztassék a felállókat megszámláltatni; de újra kezdeni a szavazást elölről, az mind a gyakorlat- mind a házszabályokba ütközik. (Helyeslés szélső balfelöl.) Elnök: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő urnak részben, de akkor is csak részben volna igazsága, nézetem szerint, ha én, mikor feltettem a második kérdést, hogy méltóztassanak felállani, a kik a §-t Jakab Bogdán képviselő ur módosításával elfogadják, kimondtam volna a határozatot, hogy a többség nem fogadta el. Ha én ezt tettem volna, akkor részben igazsága volna a t. képviselő urnak, de én ezt nem tettem, hanem még mielőtt a határozatot kimondtam volna, bátor voltam a t. házhoz azon figyelmeztetést intézni, hagy legyen szíves a kérdéseket figyelemmel hallgatni. Igazsága van tehát a t. képviselő urnak abban, hogy az első kérdés, t. i. hogy méltóztatik-e a ház az eredeti szöveget elfogadni, miután erre nézve a határozat ki van mondva, már többé szavazás tárgyát nem képezheti*