Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-124

124. országos ülés május 24. 1879. 149 és feje, szintén nyilatkoznék ezen eodifieationális részére a törvényjavaslatnak. Mert éu azoa aggodalomban élek, hogy a t. igazságügyi minister ur valószínű, hogy ezen intézményeket, ezen dispositiókat itt kifogástalanoknak nem tarthatja ; és akkor talán mód és alkalom adatnék a háznak arra, hogy ezen törvényjavaslatnak hiányos része ugy egészíttessék ki és javíttassák meg, hogy äZ SL közéletbea az alkalmazásnál minden tekintetben megfeleljen feladatának. Indítványt tenni, t. ház, azért nem fogok, mert a ház már egyszer határozott azoa indítvány felett, hogy revisió végett e törvényjavaslat az igazságügyi bizottságnak adassék ki. Más indítványt én nem tehetnék azért, mert ezen §§. annyira egymásból folyók és egymással összefüggők, hogy itt lényeges javítást tenni az egyes §§-nál nem lehet. Itt az alap rósz, itt az eljárás módszere helytelen. Ezt nem lehet másként kiigazítani, mint úgy, ha annak újabb revisiója eszközöltetik. Ezen a ház túl van. Én részemről ezeket óhajtottam elmondani és indokolni azon meggyőződésemet, hogy igy ezen törvény rósz lévén, azon részek, melyek itt tárgyalás alá fognak jönni, annyira hibásak, hogy én részemről azok elfogadásához nem járulok «s azokat meg nem szavazom. (Helyeslés a szélső halfelBl.) Ormay Károly: T. ház! A 69. §. utolsó bekezdéséhez kívánok egy pár szót szólani. (Halljuk!) E bekezdés igy hangzik: A cselekmény e minősége nem változik az által, hogy a jelen szakaszban meghatározott érték, vagy kár összege a tettes elitéltetése előtt általa elkövetett több erdei kihágásból származik. Ezen bekezdésben mintegy implicite, nem világosan, hanem alattomban értve, az látszik kimondva lenni, hogy halmazat esetében, midőn több kártétel Ítélendő el, az összes érték összeadandó volna. Ha tovább megyünk, a 73. §. második kikezdésében azt találjak, hogy ki van mondva, miszerint „több külön erdei lopásnak az érték szerint minősítésénél a büntető, törvényeknek rendelkezései tartandók meg." Ámde a büntető törvénykönyv 335. §-a ugyanazt rendeli, vagyis ott is ki van mondva, hogy ha több lopás Ítélendő el, az összegek összeadandók és igy ítélendő meg az érték szerinti minőség. Ott is az van mondva, a mi itt, habár itt csak alattomban értetik. Én ezen alapelvet szívesen magamévá teszem. Csak a módozat ellen volna azon észrevételem, hogy a mit egy-két szóval egész világosan és határozottan ki lehetett volna fejezni, felesleges ilyen retorsalis utón elmondani és megnehezíteni az első fokú bíráskodásra kirendelt közegek állását. : Én meg vagyok győződve, hogy a kirendelt tisztviselők meg fognak felelni feladatuknak; de tudjuk, hogy tőlük e hivatal elnyerésénél nem kívántatik meg a jogászi qualificatió. Tehát ne hozzuk őket azon helyzetbe, hogy kénytelenek legyenek a törvénymagyarázat oly módjához folyamodni, mely a jogászoknál is hosszadalmas és nehézkes. Azt hiszem, hogy csak a törve'ny intentiójának felelek meg, ha azoa módosítványt ajánlom, hogy a 69. §. utolsó bekezdése helyett az elv itt határozottan kimondatnék, a 73. §. második bekezdése pedig elmaradna. Mert a mint a törvény nem tett különbséget egyes egetekben lopás és a kártétel közt, ugy nincs ok, hogy különbséget tegyen azon esetben, ha katalmazat forog fenn. Módosítványom következő: A 69. §. után új bekezdéskép teendő. Az egyidejűleg büntetendő több külön erdei lopások és erdei kártételek érték szerinti minősítésével a lopott dolgoknak és az okozott károknak összes értéke veendő alapul. A 73. §. utolsó bekezdése pedig kihagyandó. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Ormay Károly módositványát.) Teleszky István: Nem fogadhatom el a módosítványt, a mint az szövegezve van, mert, hogy ha az mondatik, hogy több erdei lopás és károsítás esetén, a károk összege veendő alapul, ezzel nem az van kifejezve a mit a szakasz mond. De nem is arról van szó, hanem a 69. szakasz utolsó bekezdésében ki van mondva az, hogy a cselekmény minősítésénél nem változtat azon körülmény, hogy a tettes az elitéltetés előtt, több erdei kárt vagy kihágást követett el, de ha ez összeg a 30 frtot meg nem haladja, a lopás és károsítás csak akkor lesz erdei kihágássá és azért itt az erdei kihágás állapittatik meg. A 73. szakasznak nézetem szerint második bekezdése mindamellett sem fölösleges, mert a 73. szakasz distingválja az erdei kihágástól a vétségeket és bűntetteket és itt azt hiszem, hogy legföllebb újabban rámutatunk. Már pedig superflua non nocent. Én részemről nem mondom, hogy egy correctebb szöveggel e szakaszt nem lehetett volna másképen szerkeszteni, mint a hogy itt szövegezve van; de ha a két szöveg közül kell választani, t. i. az erdőtörvény]avaslat és a t. képviselő ur által beadott szöveg közt, akkor én sokkal helyesebbnek, correctebbnek tartom a törvényjavaslat eredeti szövegét. Én részemről a módosítványhoz nem járulok hozzá. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a 69. szakasz fölött a vitát berekesztem. Beadatott egy módosítvány Ormay képviselő ur által a 69. szakasz utolsó bekezdéséhez. Antal Gyula jegyző (olvassa Ormay Károly módosítvány át).