Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-124
|44 12 *' »w*ágos * lés május 14. 1S79. a helyszínére megy, ott körül tekint, megvizsgálja, hogy áll-e az, a mit a folyamodvány mond. s indokolt-e a további eljárás; és rögtön megírván jelentését a folyamodvány mellé, a törvényben megszabott eljárást, a helyszíni tárgyalást megindítja. Ez a legegyszerűbb mód minden aggály elhárítására. Megtörténhetik, igaz, igy is, hogy a szolgabíró téved; de hiszen végre is nem hozható oly törvény, hogy minden tévedésnek útja be legyen vágva; minthogy azonban administrativ eljárásunk gyakorlata az , hogy bármi esetben administrativ folyamodvány fordul elő, az megvizsgálandó s a szolgabírónak kiadatik, hogy megvizsgálja, és ha a további eljárásnak alapját találja, azt megindítja, ha nem találja alapját, nem indítja meg: ez esetben is igy kell tenni. Az mondathatik, hogy hátha mégis van alapja a panasznak és a szolgabíró nem indítja meg az eljárást. Erre való épen a fölebbezés. A szolgabírónak a folyamodványra nézve határozatot minden esetben kell hoznia, akár indítja meg az eljárást, akár nem; és ha ő azt mondja, hogy nem indítja meg az eljárást, — a panaszttevőnek joga van / felfolyamodni, és a felsőbb bíróság határoz. Én azt gondolom, t. ház, hogy módosítványom szerint a leghelyesebb és a legrövidebb administrativ eljárás útja meg van találva; ajánlom tehát elfogadását (Helyeslés a szélső baloldalon.) B. Kemény Gábor kereskedelmi minister: Csupán felvilágosításképen vagyok bátor megjegyezni, hogy ugy veszem észre, a képviselő ur nem kisérte figyelemmel a Teleszky képviselő ur által benyújtott módosítványt. Elolvastam e módosítványt, melynek az alapján a szerkezet igy fog hangzani: „Ezen hatósági közegek — t. i. a melyek a 62. §-ban meg vannak nevezve — a történt feljelentésről az illető erdőfelügyelőt azonnal értesítik, — itt következik a módosított szöveg, — kinek kötelessége a feljelentés alaposságáról előleges meggyőződést szerezni, s a mennyiben a feljelentés alaptalannak nem mutatkozik, az eljárás megindítását indítványozni ; ennek folytán... „a szakasz többi része marad a „pedig" szó kihagyásával. Tehát helyes volt, midőn azt mondottam, hogy a teendő körülírva van és nélkülözhetetlen közeg maga a kir. erdőfelügyelő. Gulner Gyula: T. ház! E 63. szakaszhoz beadott két módosítvány közül a Teleszky képviselőtársam által beadott módosítványt pártolom, még pedig azért, mert az a törvény szelleméből foly és azért, mert azt sokkal gyakorlatiabbnak tartom. Bocsánatot kérek, Szederkényi t. képviselőtársamtól, de ha már egyszer a törvényhozás jónak látja az erdőfelügyelőket felállítani, a kik kétségkívül szakközegek lesznek, nem sokkal inkább az ő hivatásuk és nem az o munkakörükbe tartozik-e megvizsgálni mindazon teendőket, melyekről itt szó van, pl. a tarvágást, az ájra erdősítést, annak végrehajtását, az üzemtervhez alkalmazkodást, a tuskó, gyökérirtás, legeltetés stb. kérdéseit, mint a szolgabírónak, mint a tanácsbelinek, vagy kapitánynak, kiknek sokkal más, és néha fontosabb egyéb administrativ teendői lehetnek. Ezek végezzék a maguk teendőit, s ha egyszer az erdőkezelés szempontjából a törvényhozás jónak látta erdőfelügyelőket beállítani, ezeket kell alkalmazni az itt szóban levő teendőkre; nemcsak azért, mert ezek szakközegek, hanem más okom is van arra, hogy helyesebbnek tartsam azt, a mit Teleszky t. képviselőtársam proponál, és ez az, hogy ez esetben a panasznak gazdája van, s ez az erdőfelügyelő. Ha ő ugyanis alaptalan panasz esetében a tárgyalást mégis elrendelte és a commissiót ki fárasztotta, tanuk és szakértők kihallgatását elrendelte: méltóztassék megbocsátani, de ezzel az erdőfelügyelő bizonyos felelősséget vett magára, s ennélfogva a tárgyalást alap nélkül koczkáztatni bizony nem fogja. Azt hiszem tehát, hogy abban, a mit Teleszky t. képviselő ur indítványoz, a felekre nézve az alaptalan panaszok mellőzése tekintetében, bizonyos garantia is rejlik az által, hogy az erdőfelügyelő a panaszt sajátjává teszi, s igy a panasznak gazdájává válik; mert hisz neki a panaszt előre megvizsgálni kötelessége volt. A mit Szederkényi t. képviselőtársam arra nézve méltóztatott mondani, hogy rögtön teljesíttetnék az előleges vizsgálat, ez kivihetetlen. Azon hatósági közegek, melyekre ő akarja bizní a rögtöni vizsgálatot — méltóztassék megengedni, reá hivatkozom, mint a ki a municipális életben sokat forgolódott — igen sokszor nem fogják rögtön megindíthatni a vizsgálatot, mert más igen fontos administrativ teendők tekintetéből már előre kiküldetést nyertek, terminust tűztek ki és lekötötték magukat. Nem fogna tehát eléretni az, hogy gyorsabban teljesíttetik a vizsgálat. Mindezeknél fogva, t. ház, most már egybevetve a 62. §-nál Baross t. képviselő ur által és a 63. §-nál Teleszky t. képviselő ur által beadott módosítványokat, én részemről azon aggályaimat, melyeket e két §. miatt éreztem a tekintetben, hogy tág tér fog nyittatni a magán boszunak és zaklatásnak, eloszlatva látom és az említett két módosítványt, mint a törvényjavaslat szövegének javítását, helyeslem és elfogadom. (Helyeslések.) Molnár Aladár: Azok után, a miket, nézetem szerint helyesen, Gulner t. barátom előadott, csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy miután a Teleszk)^ és Boross képviselő urak által beadott két módosítvány azon aggodalmaimat,
