Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

132 123. országos ülés májas 13. Í879. mutatta czélszerűnek, és azért nem tartottam szükségesnek amerikai szakértők meghallgatását. Ha valahonnan óhajtottam volna szakértőket hivni, ugy ez Angliából lett volna, de nem oly szakértőket, kik az angol, hanem kik az indiai vizeken tettek kísérletet. Azonban engem e szakértők meghívásánál egy gondolat vezetett, a mi szintén kiváló figyelmet érdemel, hogy valósággal mentől előbb egy practicusan kivihető tervet állapítsunk meg. Méltóztatnak tudni, hogy ha sok ember hivatik össze tanácskozásra, ezek köztt a vélemények annyira eltérők lehetnek, hogy az egyesnek a maga eszméjét, a melyből kiindul, nehéz a többiekével összhangzásba hozni, különösen ha nyelvi és távolsági bajok is járulnak hozzá. E bajok oly bonyodalmaknak lehetnek szülői, hogy évek múlhatnak el és még sem leszünk képesek megállapítani a tervet, melyre szükségünk van. Azért kivánom, hogy a meghívandók olasz, franczia, német és hollandus szakértők legyenek, mrut oly országok szakértői, melyek mindenesetre a mai hydraulicus tudomány színvonalán állanak, és kiknek független állása senki által kétségbe nem vonathatik, valamint személyes befolyás alatti állásuk ellen szintén nem lehet kifogást tenni és azért megnyugvással vehetjük az általuk készítendő tercet. Azért ajánltam ezek meghívását. Én részemről nem tartom Széll képviselő ur módosítványátelfogadhatónak. Fájdalom, hazánk vidéke, mint tudjuk, még a múltból származó reminiscentiäknál fogva bizalmatlansággal fogad minden kormányintézkedést Ugy látom a ezikkből, melyet méltóztatott felolvasni, hogy bizonyos tendentia fogatik rá a kormányra, mintha a kormány azt óhajtaná, hogy olyan szakértők jöjjenek be, a kik a gátrendszert fognák helyeselni. Méltóztassanak meggyőződve lenni az iránt, hogy a kormányt nem vezetheti e tekintetben semmi más óhajtás, mint az, hogy azon terv fogadtassák el, melyet a szakértők a lehető legjobbnak és legczélszerűbbnek fognak kimondani. Ne méltóztassanak ilyen gyanúsításoknak tápot adni. Hiszen ha bárhonnan valaki tudna valami rendkívüli szakértő egyént ajánlani, én mindenesetre szívesen fogadom ; de mégis ugy kell eljárnunk, hogy lehetőségig egy év alatt megállapítható legyen azon terv, melyet keresztül viendőnek tartunk, és hogy a sok ember s temérdek vita között oda ne jussunk, hogy évek múljanak el, és mégse legyen megállapítva egy terv. Csak azt kivánom még megjegyezni, hogy Irányi t. képviselő ur, szemrehányásképen azt méltóztatott mondani, hogy miért nem történt azon szakértők behívás aelőbb? Méltóztassék meghinni, hogy ha Magyarországon az előtt három évvel valaki azt mondta volna, hogy hívjunk be szakértőket, mert a Tisza-szabályozás rósz és veszedelmes: az ország 9

/io-része nem azért tartotta volna veszélyesnek a Tisza-szabályozást, mert nem ment meg az árvizektől, hanem azért, mert szárazságot okoz. Két éve annak, hogy mi az árvízveszélyek félelmétől vezéreltetünk a szabályozásoknál. Tehát én e tekintetben nem tehettem semmit, mert csak ezen két év alatt gyűjtöttem az adatokat, a melyek nélkül pedig semmi szakértő a tényleges viszonyokat megbírálni nem fogja. Most van ideje, most vagyunk azon ponton, mikor tudjuk, hogy az alföldet éveken keresztül fenyegeté a szárazság és éveken keresztül fenyegeti az árviz, mikor ezen adatok felhasználásával mindkét bajt elhárítani kötelességünk. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Én, t. ház, egyáltalában sem nem képzelem magamnak, sem nem praetendálom azt, hogy én a vizszabályozás iránt legkevesebb szakértelemmel is birjak; annyit azonban tapasztalásból és olvasmány útján nyert tudomásból tanultam, hogy merem állítani, hogy ha a minister ur négy nemzetbeli szakértőt, bármely tudományos kérdésben összehoz és azt akarja, hogy azok együttes véleményt adjanak, azt soha el nem éri. Azt igenis elérheti, hogy minden szakértő külön a maga véleményét felteszi, hanem, hogy az olasz, franczia, német, holland szakértők együttesen kidolgozott véleményt terjeszszenek elő, azt nem éri el soha. Azon ellenvetés, melyet az Amerikából behívandó szakértőre nézve mondani méltóztatott, nézetem szerint nyomatékkal nem bir. A mi Amerikát illeti, én megengedem, hogy az messze van, megengedem azt is, hogy ott nem annyira kormányközegek, mint magánvállalatok emberei működnek az ilyen műveknél. Ez bizonyos és ennélfogva nehezebb lesz talán valami olyan embert kapni ide, ki a kormány előtt is auctoritás, a közvélemény előtt is. Hanem annyi bizonyos, hogy a vizszabályozásra nézve újabban sehol sem történt annyi alkalmazása a mentőszereknek, mint Amerikában a Missisipi, Missouri és mellékfolyóinak szabályozásánál. Erre most minden hydraulicus munkában hivatkozás történik. A minister ur azt mondja, hogy olasz mérnököt is hiv be. Erre államtitkárja azt mondja, hogy az olaszok a Pó-t szabályozták, de 300 év alatt. No, mi nem instálunk abból, hogy a Tiszát 300 évig hagyják garázdálkodni. Ha csak abból áll az olasz hydraulicus tudomány, hogy egy folyót 300 év alatt képes szabályozni, ez ránk közvetlen haszonnal nem bir. Francziaországban újabban igen sok történt, az úgynevezett tártány-rendszer, melyről a „Szegedi Híradó" úgy latszik csak valami könyv