Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

123. országos ülés Májas 13.1S79. Í33 után beszél, nem amerikai, hanem frauczia talál­mány. A francziák alkalmazták azt legelőször a Loire szabályozásánál. Azonban az amerikai tartány-rendszer, nem ugyanazonos a francziával. Nagy árviz alkalmával a felesleges viz nagy reservoirokba vezettetik, ezek nem kiásott medea­czék, hanem völgyek. Ugy mint nálunk indít­ványoztatik, hogy a Tisza a Hortobágyba eresz­tessék. Ez egy medencze lenne, úgy mint a sze­gedieknek volt egyik tartányuk Tápé és Algyő, a másik Dorozsma. Ezek szerencsétlenségre nem voltak elég nagyok, s a viz nem birván elég hamar lefolyni, elöntötte magát Szegedet, s ez lett a Tisza harmadik tartánya. Lehet, hogy e rendszer alkalmazható nálunk, lehet hogy nem. Én szakértő véleményt mondani nem akarok. Annyit tudok, hogy a folyók sza­bályozásánál igen nehéz akár mérnöknek, akár szakértőknek egy rendszert generálisaim. Vannak bizonyos szabályok, melyek szerint a folyó vizek, a hydraulieus testek mozognak, ezeket figyelmen kivül hagyni nem szabad; de olyan szabály, mely minden folyónál egyformán alkalmazható lenne, nincs. Minden egyes folyót a maga egyéni­sége szerint kell szabályozni. Én azt, hogy az amerikai szakértők egyet­értsenek az európaiakkal s azokkal egy véle­ményt írjanak alá, nem remélem; de nem remé­lem azt sem, hogy az a négy európai egyet­értsen, mert az olasz, a franczia, a német és a hollandi egy kalap alá nem hozható. A szakértő csak véleményt ad és abból a józan eszű ember az észszerűbbet kiválasztja. Arra pedig már nekünk is vannak eléggé értelmes szakembe­reink, hogy elhatározhassák, a javaslott rend­szerek közül melyik a követendő. Nekünk csak meg kell hallgatnunk, hogy a külföldi szakértők mit tartanak hibának a követett rendszerben és mit tartanának ezentúl követendőnek. Nagyon óhajtanám tehát, hogy az amerikai szakértők meghallgatása ne mellőztessék talán néhány hónapi késedelem miatt. Az amerikai emberek rendkívül vállalkozók, és nem félnek eredeti ötleteiket a világ elé hozni. Lehet, hogy oly valamit javasolna, a mi eddig ismeretlen, de a minek ezélszerüsége kézzelfogható. Különösen óhajtom az amerikai szakemberek meghívását azért, mert a Missisipi és mellékfolyóinak sza­bályozásánál egészen új dolgokat hajtottak végre, tehát kezdeményeztek, még pedig sikerrel; mert a mentés műveit összekötötték az ipar és keres­kedelem eszközeivel és oly tartányokat készí­tettek, melyek nem csupán a felesleges vizektől szabadították meg a vidéket, hanem a hajózás­nak és öntözésnek is szolgáltak. Lehet, hogy Magyarországnak is vannak oly részei, hol ez keresztülvihető. Én ezt nem állítom, de meglehet, hogy vagy a Tiszának, vagy mellékfolyóinak egyes völgyei úgy vannak alkotva, hogy egyszersmind medenczéül szolgál­hatnak, mely később szárazság idején öntöző csatornául használható. Ajánlom tehát a t. minister ur figyelmébe Széll György t. barátom indít­ványát. Nem tartom épen szükségesnek, hogy a ház a határozati javaslatot megszavazza; ha a t. minister ur elfogadja azon nézetet, hogy amerikaí szakértő is meghallgattassák, akkor talán a határozati javaslatot vissza lehet venni, hanem az eszmét magát igen ajánlom a tisztelt minister urnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hieronymi Károly: Én arra ugyan egy­általán nem fektetek nagy súlyt, vájjon meg lesz-e hiva egy amerikai szakértő is a mi folyó rendszerünk megvizsgálására; mert mindössze is csak azt a különbséget látom, hogy az ország­nak nagyobb költségébe fog kerülni s a véle­mény később fog elkészülni. Hanem annyi téves állítás lett itt felhozva a vita folyamában, hogy én teljesen számolva a t. ház kifogyott türelmé­vel, azokat a lehető legrövidebben csak néhány szóval akarom helyreigazítani. Mindenekelőtt volt itt szó az amerikai folyók szabályozásáról. Már, t. ház, sehol sem történj oly kevés, a folyók szabályozása érdekében, mint épen Amerikában. Amerikában az emberi kezek a folyóknak állapotát ez ideig absolute nem vál­toztatták. Igaz, hogy az amerikaiak azon sze­rencsés helyzetben vannak, hogy az ő folyóik majd mindegyikének vannak viztartányai, minta hogy az itt említtetett; t. i. a folyók nagy ta­vakon folynak keresztül, melyek ép úgy, mint nálunk a bodeni és a genfi tó az illető folyók­nak árvizét mérséklik, vagyis az áradást cseké­lyebbé teszik és a szárazságot elhárítják. Tehát igaz, hogy az amerikai folyók mind ebben a kedvező helyzetben vannak, de ezt a természet alkotta, nem az emberek. Sőt az amerikaiaknak felfogása e tekintetben az, hogy az ő viszonyaik köztt, tekintettel a föld ottani becsére, a folyó­szabályozás ideje még el sem érkezett és ezen nézet ott concret kifejezést is nyert. A Misissippi, mint méltóztatik tudni, óriási területet önt el évenkint. Ezelőtt mintegy 20 évvel Humphrey és Abbott két fiatal genie-tiszt küldetett ki az amerikai kormány által azon ezélból, hogy a Misissippin felméréseket tegyenek s ezen méré­sekhez képest tegyenek javaslatot a Misissippi szabályozására nézve. Ezen két jeles mérnök, ki ezen munkában megőszült, nagybecsű művet adott ki ezen munkálatról és mutatja az ameri­kaiaknak a tudomány iránti tiszteletét, hogy az Egyesült-Államok külügyministere minden euró­pai kormánynak külön levél kíséretében küldte meg az ezen mérések eredményéről szóló mun­kát, a mely egyébiránt azóta német nyelvre is lefordíttatott. Én ezen roppant nagybecsű tudó-

Next

/
Thumbnails
Contents