Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-123
188. országos tléi májra 18.187». 129 folyók mellett lakó nép a folyamszabályozásoknak tulajdonítja azt, hogy egy idő óta az áradások sokkal nagyobb károkat okoznak, mint azelőtt. Ezelőtt is kiöntötték a mellékfolyók, de a viz rendesen a földeken, illetőleg a réteken és legelőkön terült el; holott a szabályozás óta magokat a községeket, városokat ostromolja, pusztítja. Legközelebb olvastuk, hogy a Kőrös mellett fekvő egy község Zerind, nagy részben az ár áldozata lett. Ezelőtt 3 évvel magam szemtanuja voltam, hogy egy másik község: Doboz, mely Gyula és Békés között fekszik, Bzintén nagy részben elpusztult. Hogy Békés, melyet képviselni szerencsés vagyok, még hasonló sorsra nem jutott, azt az isteni gondviselés után csak lakossága erélyének köszönheti és illetőleg annak, hogy az ár nem a város felé, hanem a túlsó oldalra tört ki, a mikor is sok ezer holdat borított el. A városon alól fekvő vidék hasonló sorsnak néz elé. Ennélfogva mellőzve most a többi folyókat, melyeknek körülményeit nem ismerem és melyek viszonyainak fejtegetésébe ezért nem is bocsátkozom s azt gondolom, hogy a felhozottak is meg fogják győzni a t. minister urat arról, hogy ezen mellékfolyók szabályozásának megvizsgálására is fel kell használni a külföldi szakértők tanácsát. A másik kérdés abból áll, hogy méltóztassék a t. minister ur akkép intézkedni, hogy a meghívandó külföldi szakférfiak ne csak a kormány közegei által kalauzoltassanak; ne csak ezektől nyerjenek értesülést, ne csak ezekkel érintkezzenek : hanem hogy hallgassák meg az illető vidék törvényhatóságainak, községeinek és társulatainak képviselőit is. {Helyeslés.) Részint azért, mert ezek legjobban ismerik a helyi viszonyokat, részint pedig a végett, hogy ezeknek informatiói által a kormány közegeinek értesítései némileg ellenőriztessenek. Ezek azon kérések, melyeket a t. minister úrhoz intézni szerencsém van. Reménylem, hogy a t. minister ur ezeket teljesíteni fogja és ezen reményben kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. {Helyeslés.) Széll György: T. képviselőház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a ház tárgyalása alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részles tárgyalás alapjául elfogadom; s épen ez incidens szolgáltat alkalmat arra, hogy a tisztelt háznak ez évi márczius 7-én tartott ülése alkalmával — a tiszavidékiek érdekében benyújtott határozati javaslatom elfogadása következtében — szükségessé vált külföldi szakértőknek honnan leendő meghívására nézve a tisztelt ház becses figyelmét a következőkre hívjam fel, ugyanis: (Halljuk!) A közmunka- s közlekedési minister ur réKÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. VI. KÖTET. szint az említett határozati javaslatom indokolása,, részint a Duna szabályozása iránt történt interpellatió következtében érintette, hogy az eddigi szabályozási munkálatok felülvizsgálatára franczia, német, olasz és hollandiai szakértők meghallgatását veszik igénybe; ez országokban pedig — tudjuk, hogy a mi folyóink szabályozására nézve fennálló gátrendszer fogadtatott el szintén, és épen ezen különben is helytelenül alkalmazott rendszer bizonyult mind reájuk, mind reánk nézve vészthozóknak; egyedül ezeknek véleményétől tehát gyökeres orvoslást várni nem lehet; és minthogy ezzel szemben az északamerikaiak által a folyamszabályozásra nézve — szakítva a védgátrendszerrel — a viztartány-rendszer lett elfogadva s a mint a tapasztalat igazolja, ez a lehető kedvező sikert állította elő — tekintetbe véve tehát, hogy ezen törvényjavaslat nemcsak a Tisza, hanem a Duna és mindkét nagy folyónknak mellékfolyói szabályozása iránti munkálatnak felülvizsgálatát, ekként hazánk legtermékenyebb részeinek létkérdését érinti : határozatilag kérem a tisztelt közmunka és közlekedési ministeriumot oda utasítani, hogy az említett szabályozási rendszer s munkálat felülvizsgálatára s véleményük kikérésére, ne csak európai, de különösen az északamerikai szabad statusok szakértői közül legalább kettőt, vagy hármat alkalmazni méltóztassék. Ezen határozati javaslatom támogatására szabad legyen tisztelt ház az alsó tiszavölgyiek nézetét és érdekét oly élénken kifejező közleményére hivatkozni: „Nálunk a folyamszabályozásoknál köztudomásúlag a gátrendszer van elfogadva és alkalmazva. (Csakhogy persze a Tiszaszabályozás még ennek az alapelveivel is ellenkezőleg történt s Paleocapa utasításai a papíron marad tak.) Német-, Franczia- és Olaszországban, főleg pedig Hollandiában szintén ez a rendszer áll fenn; hogy azonban ez ott sem valami áldásosán ütött ki a jobb kivitel daczára, azt bizonyítják az azon országokban is mind gyakoribb vizkiöntések. Észak-Amerikában ellenben a viztartány-rendszer elvén (a melyet most a franczia Júlia Alfréd is javasol) történik a folyók szabályozása s pedig, mint a következés megmutatta, a lehető legjobb sikerrel; mert az amerikai szakértők a gátrendszert in principio elvetették még akkor, mielőtt az ottani folyók szabályozásához fogtak volna. Azok ugyanis előre belátták azt, hogy a töltésezéssel való szabályozás előbbutóbb iszonyúan megboszulja magát s több kárt okoz, mint hasznot. A különbség az amerikai szakértők és a mieink köztt tehát az, hogy amazok előre látták a kárt és rombolást, a mit a töltéssel való szabályozás fog okozni, a mi nálunk tényleg be is következett: a mieink pedig még most sem akarják belátni, vagy legalább 17