Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-123

123. országos ülés május 13. 1879. JOJ7 Elnök: E szerint az 5.

r illetőleg 6. §. elfogadtatik b. LipthayBéla módosítványával. Baross Gábor jegyző {olvassa a 6., illetőleg 7. %-t, mely észrevétel nélkül eljogadtatik. Olvassa a 7., illetőleg 8. %-t), Simonyi Ernő: Én azon indokoknál fogva, melyeket az imént előadtam, nem tartom szükségesnek és czélszerünek azt, hogy az országgyűlés már most véglegesen kötelezze magát arra, hogy kölcsönt közvetítsen a tiszai társulatok részére. Óhajtanám ennélfogva, hogy ezen 7. §. első sorába egy szó beszurassék, mely a kötelezést megszünteti. Itt az mondatik: „ a vizszabályozó és ármentesítő társalatok részére megszerzendő kölcsönről alkotandó törvény". Én részemről „kölcsönről" szó után beszuratni óhajtanám ezen szót: „esetleg". Akárhány alkalom és akárhány ok lehet arra, hogy ezen törvény előbb-utóbb létrejönni nem fog és akkor zavar áll elő, és a törvényhozás mindenesetre compromittálva van, mert most kötelezi magát olyasmire, minek megtételétől talán a körülmények által elüttetik. Azon szó „esetleg" nem praejudicál semminek; ajánlom tehát módosítványomat. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa Simonyi Ernő módosítványát): Ezen szó után „kölcsönről" tétessék ezen szó: „esetleg". Hegedüs Sándor előadó: Azt gondolom, hogy ha ezen szó elfogadtatik, helyesebb lenne azt két szóval előbb tenni. Simonyi képviselő ur módosítványa szerint igy hangzik a szöveg: „megszerzendő kölcsönről esetleg alkotandó". Szerintem jobb volna igy: „esetleg megszerzendő kölcsönről alkotandó". (Helyeslés.) Elnök: A ház a 7., illetőleg 8. §-t elfogadja b. Simonyi Ernő képviselő ur módosítványa val, úgy a mint azt az előadó ur javasolta. Baross Gábor jegyző (olvassa a 8., illetőleg 9. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: E szerint a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesítő társulatoknak adandó állami előlegekről szóló törvényjavaslat letárgyaltaival!, holnap fog harmadszor felolvastatni és végleg szavazás alá "Bocsáttatni. A t. ház az ülés elején hozott határozatához képest következik most tárgyalása a pénzügyi bizottság jelentésének, a Szeged sz. kir. város területén eszközlendő kisajátításról szóló törvényjavaslat 22-ik szakaszának egyik bekezdéséről. Baross Gábor jegyző: A 22. §. illető bekezdése így szól: „A fizetendő kártalanítási összegekről szóló nyugtákra azonban, a bélyegmentesség ki nem terjed". Madarász József módosítása a következő: „a fizetendő kártalanítási összegekről szóló nyugták szintén bélyegmentesek". A pénzügyi | bizottság jelentése pedig „a kisajátításról Szeged sz. kir. város területén" czimü törvényjavaslat 22-dik §-ához Madarász József által benyújtott módosítás tárgyában a következő (olvassa a jelentést, mely szerint a pénzügyi bizottság is csatlakozik és segédkezet nyújtott eddig is azon törekvéshez, hogy Szeged felépítése minden czélszerű módon előmozdittassék; de azon hitben van, hogy e czélra nem szükséges bélyegmentessé tenni a nyugtákat, mélyéket azon tulajdonosok állítanak ki, kik bizonyára teljesen kárpótolva lesznek kisajátítandó területeikért • különben is az igy fizetendő összeg oly csekély, hogy ennek elengedésével senkin segítve nem lesz; annak megfizetésével senki súlyosan terhelve nem, fog lenni. Ennélfogva a pénzügyi bizottság Madarász József indítványának mellőzését és a fentemlített törvényjavaslat 22. §, 3. bekezdésének az igazságügyi bizottság szövegezésében való megtartását véleményezi). Hegedüs Sándor előadó: Én a bízottság részéről ajánlom a 22-ik §. elfogadását. Madarász József: Felette sajnálom, mert engem nem győzött meg a pénzügyi bizottságnak az érve, azt mondván, hogy előzmény fog előállani. Engedelmet kérek, nem az volt a nyomósabb érv, a mi tegnap előadatott, hogy az általános kisajátításnál nincs meg a bélyegmentcsség. Elismerem, mert az általános kisajátítás nem szól azon rendkívüli eseményről, melyről most Szeged városánál van szó ezen kisajátításnál; és ha a felebbezési határnapokra nézve szükségesnek tartotta az igazságügyi bizottság eltérni az általános szabályoktól, mert ott csak 3 napot ajánl, itt pedig 8 nap volt kötelezőnek kimondva: akkor nem értem azon indokokat, melyeket a pénzügyi bizottság előad, hogy igen csekély az összeg, tehát ezért tartassék fenn. Ez épen ellenkezőleg azon kötelességet szabja rám, hogy mért oly csekély azon jövedelem, melyet az állam bevenne, és mert a kára azoknak, kik e csekély összeget fizetnék, oly rendkívüli, kérjem a t. képviselőházat, hogy a pénzügyi bizottság javaslatával szemben ellenindítványomat, hogy t. i. ezen oly csekély kártalanításokról szóló nyugták bélyegmentesek legyenek, elfogadni méltóztassék. Ajánlom módosítványomat. (Helyeslés szélső balfeWl.) Simonyi Ernő: T. ház! Mikor a törvényhozás elfogadta azon elvet, hogy országos ügygyé teszi, és az ország erejéhez képest hozzájárul ezen csapás enyhítéséhez, akkor kimondta, legalább annyit mindenesetre kimondott, hogy maga az állam ezen szerencsétlenségen nyerészkedni nem akar. Már pedig ezen bélyeg, legyen akár csekély, akár nagy, ha nagy, nagy terhére esik azoknak, a kik adják; ha csekély, nem érdemes, hogy az állam kövekezetlenné legyen,