Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.
Ülésnapok - 1878-123
122 * l23- országos ülés májns 13. 1879. nak adandó állami előlegekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Fel fog olvastatni Simonyi Ernő képviselő urnak határozati javaslata. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a Simonyi Ernő képviselő ur által beadott és imént felolvasott határozati javaslatot elfogadni. Igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). Elnök: A czím ellen észrevétel nem levén, az elfogadtíitik. Baross Gábor jegyző (olvassa az 1-sö %-t). Dániel Ernő: T. ház! Az 1. §. azon ezélt irja körül, a melynek elérésére ezen törvényjavaslat szolgál. Tekintve, hogy a törvények mindig szószerinti értelmükben végrehajtandók, azt hiszem, hogy a czél, a mely itt körül van irva, nagyon szükkörű. Bátor vagyok a t. háznak emlékezetébe hozni, azon rendkívül nagy árvizet, a mely ebben az évben a társulati védgátakat és műveket megkárosította, a melyeknek fentartására a társulatok rendkívül nagy áldozatokat hoztak, hoztak pedig igen gyakori esetekben igen terhes körülmények közti és miután ezek ép oly művekre terjednek ki, a melyek, hogy ha akkor nagy áldozatokkal nem létesíttettek volna, azokat most ezen előlegekből kellene teljesíteni, azt hiszem, hogy igen méltányos volna az ily czélokra tett költségeknek visszafizetését szintén ezen előlegekből engedélyezni. Annyival inkább tartanám ezt méltányosnak, mert az ily igen terhes körülmények köztt kötött kölesönökkel nagy részben fenntartatott egy igen tetemes adóalap és ennélfogva magánosok megterhelésével egyszersmind a kincstár, az állam érdekei is előmozdittattak. E czélból bátor vagyok a t. háznak egy módosítványt ajánlani. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa Dániel Ernő' mődosítványát a Tisza és annak mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ár mentesítő társulatoknak adandó állami előlegekről szóló törvényjavaslathoz): „Az 1. §. végére a következő új bekezdés tétessék: „Ezen előlegekből a pénzügyinmister oly czélból is részesítheti a társulatokat az általa meghatározandó összeg erejéig, hogy azok az 1879-iki árviz elleni védelem czéljából felvett függő tartozásaikat visszafizethessék." Gróf Szapáry Gyula pénzügymmister: Volt szerencsém kijelenteni előbbi felszólalásom alkalmával, hogy a tiszavölgyi társulatok központi bizottsága által is ajánlott ezen javaslathoz hozzájárulni hajlandó vagyok; és pedig azért, mert szükségesnek tartom, hogy azoa még fedezetlen kölcsönök fedezése megtörténjék, melyeket a 78-iki árviz által kényszerítve, a társulatok megkötöttek, és melyekért itt-ott egyesek magánhitelükkel jótállottak. Hozzájárultak a módosítványhoz azon határ erejéig, melyeket jeleztem. Ez nincs ellentétben azon javaslattal, ^melyet Simonyi t. képviselő ur nyújtott be, mert ott is a 78-iki árviz elleni védekezésről van szó. Nem járulnék azonban ahoz, hogy ezen intézkedés több évre terjesztessék ki, nem fogadhatnám el különösen azt, hogy a 76-iki évben felvett kölcsönök is beleértessenek, minthogy ez oly meszszire menne, hogy a pénzt elvonná á mostani szükséglettől. De azon határig, mely a módosítványban meg van jelölve, én szívesen elmegyek és a módosítványhoz e szerint hozzájárulok. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Épen ezen 1. §-ban foglaltatik a törvényjavaslat azon rendelkezése, mely ellen nekem kifogásom van. Itt ugyanis az 1. § 3-ik sorában az mondatik, hogy „addig is, mig azok (t. i. a Tisza és mellékfolyóinak szabályozására alakult társulatok részéről) felveendő törlesztési kölcsönről alkotandó törvény létre jön", tehát egész positlvitással mondatik, hogy ily törvény létre fog jönni, és hogy ily kölcsön létesítése határozottan czéloztatik. A 7* §-ban ez még inkább megerősítést nyer. Ott t. i. az mondatik: a vizszabályozó és ármentesítő társulatok részére megszerzendő" tehát nem megszerezhető vagy esetleg megszerzendő, hanem határozottan megszerzendő kölcsönről van szó. Arról, hogy ha ezen kölcsön nem köttetnék meg, nem szavaztatnék meg, vagy egyáltalában létre nem jön, bármi oknál fogva, ezen esetben a társulatok a 8 milliót visszafizetni tartoznak, és miként — itt nincs szó. En tehát határozati javaslatomban — nem a törvényjavaslattal ellenkezőleg, hanem annak világosabb magyarázatot akarván adni — oly szöveget indítványoztam, hogy ez iránt kétség ne lehessen. Igaz, hogy a ministerelnök ur elfogadta azon nézetet, hogy addig, mig a szakértők véleménye ismerve nem lesz, és a terv meg nem állapittatik, semmi kölcsön ne adassék, legalább költség ne tétessék. Ugyanazt mondja a pénzügymmister és az előadó ur is; de engedelmet kérek, miért ellenezték mégis, hogy ezt kimondja a törvény. Hiszen mi reánk nézve az életben, a gyakorlatban nem a minister urak által tett nyilatkozatok, sem az előadó ur nyilatkozata, hanem a törvény betűje lesz a határozó és kötelező. De hogy ha helyeslik ezt az intézkedést, miért nem igyekeznek a törvényben oly világosan kimondani, hogy az iránt semmi
