Képviselőházi napló, 1878. VI. kötet • 1879. május 7–május 27.

Ülésnapok - 1878-122

100 122. országos ülés május 12. 1S79. hangba hozassék a régi telkeknek előbbi fel­osztásából származott tulajdonjogokkal. E törvényjavaslatnál különösen szem előtt tartandó az eljárás gyorsasága, továbbá a vizár elleni biztonság, végre a modern városépítés követelményei, a közegészség, szépészet, kénye­lem e's forgalom tekintetében. Az általam emlí­tett összhangot csak a kisajátítási eljárás hozza létre, melyre nézve a törvényhozásnak már praecedensei vannak, a mennyiben az 1868. évi LV. és LVI. törvényczikkek már a kisajátítást tárgyazzák. Azon tapasztalatok, melyeket e tör­vényekre nézve tiz évi gyakorlat létesített, ezen törvény szövegezésénél felhasználtattak, s egy­úttal azon speciális viszonyok, melyek Szeged szab. kir. város újjá építésénél felmerülnek, figyelembe vétettek. Minthogy a ministerium által beterjesztett törvényjavaslat ezen elveket kellőleg méltányolta, az igazságügyi bizottság elvi változtatásokat a beterjesztett törvényjavaslaton nem tett, hanem csak szövegezési változtatásokra szorítkozott. A bizottság egyetlen elvi változtatást tett, a mennyiben a tulajdon garantiái még az által szaporittattak és bővíttettek, hogy a felebbezés a második forumtói a harmadikhoz megállapittatott. Az 1868: LVI. t. cz.-ben elfogadott esküdtszéki intézmény és eljárás itt alkalmazhatónak azon egyszerű okból nem találtatott, mert az a fővárosra nézve is gyakorlatiatlannak bizonyult ; azon felül Szeged város ez időszerinti népességi viszonyai, de különösen igen sok félnek érdekelt­sége, ott ezen intézményt elfogadhatlannak bizo­nyította. Ezek után nincs egyéb háti a, minthogy a t. háznak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ajánljam a törvényjavaslatot, megjegyez­vén, hogy a részletes vitában is csak egy módo­sítást kívánok tenni, mely egy leírási hibán alapszik. (Helyeslés.) Madarász József: En elfogadom részletes vita alapjául a beterjesztett törvényjavaslatot, csak egyetlen egy aggályom van, azt szeretném, ha eloszlathatná a t. előadó ur. Megtörténhetik, hogy ezen kisajátítás követ­keztében Szegeden. Algyőn, Tápén, Dorozsmán stb., a hol szükséges, azon belső telek, mely most egyiké, másiké vagy harmadiké, sétatérré vagy utczává fog átalakíttatni. Meglehet, hogy a birtokos megkapja annak a becsértékét. De tudom azt, hogy mennyire szereti az ember, hogy ott lakhassék tovább is, hol előbb lakháza volt. Én elolvastam e törvényjavaslatot, de nem találtam benne gondoskodást arra nézve, hogy az, a ki kénytelen a becsáron egész telkét odaadni, biz­tosíttatik-e és be fog-e illeni ezen törvényjavas­latba a biztosítás az iránt, hogy mégis legyen beltelke, és hogy egy területet a megfelelő becsértékben mégis kaphasson. Ha ezen aggá­lyom, melyet, úgy hiszem, még számosan osz­tanak velem, el lesz oszlatja, megnyugvással szavazok a törvényjavaslatra. Emmer Kornél előadó: Madarász József t. képviselőtársam kérdésére bátor vagyok csak annyit megjegyezni, hogy egy városnak újra építésénél igen természetes, hogy tabula rasat kell csinálni és nem lehet e tekintetben az eljáró egyének elé korlátokat tűzni. De a javaslatnak szelleme az, hogy ingatlanban adassék a kár­pótlás és ne pénzben. Ha tehát telek telekért adatik kárpótlásul, a czél kétségtelenül el lesz érve és nem is hiszem, hogy ez iránt nehézsé­gek fognak felmerülni. Az igazságügyi bizott­ság több rendbeli módosítást tett a törvényjavas­laton ugyanezen irányban. Azt hiszem, Madarász t. képviselőtársam is meg fog ebben nyugodni. Péchy Tamás közmunka és közleke­désügyi minister: A mint az előadó ur is fel­említette, a törvényjavaslat czélja, szelleme egye­nesen az, hogy a lehetőségig telekért telek adas­sék kárpótlásul és hogy a kik Szegeden tulaj­donosok voltak, ott a jövőre is beltelkekkel bírjanak. Azonban ennek formulázása igen ne­héznek bizonyult. Megkisérlettük ennek a tör­vényjavaslatba való felvételét, de ez által a végrehajtás igen sok nehézségbe ütközött volna. Ennélfogva a törvényjavaslatban ezen eszme nincs határozott tételben kimondva; nincs pedig azért, mert ez alkalmat adna arra, hogy az illetők jogot formálnának ez irányban, tömérdek súrlódás fordulna elő, minthogy belhely és bei­hely köztt mindig nagy a különbség. Minden ember a legjobb helyet követelné magának talán a legroszabb helyért is. A törvényjavaslatban meg van adva minden lehető könnyítés. Világosan ki van mondva, hogy a kisajátítandó, valamint a kisajátítottakért cse­rébe adott ingatlanok után adás-vevési illeték nem jár és telekkönyvi átirataik, bélyeg- és illetékmentesen eszközlendő. A törvényjavaslat intentiója tehát az, hogy minden lehető könnyí­tés megadassák, hogy telekért, a mennyire lehet­séges, telek adassék. Ne méltóztassanak tehát e tekintetben aggódni, a végrehajtásnál minden igény lehetőleg figyelembe fog vétetni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén felje­gyezve, az általános vitát berekesztem. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e a t. ház, a Szeged szab. kir. város területén eszközlendő kisajátításáról szóló 165. számú törvényjavasla­tot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? Méltóztassanak azok, kik a törvény­javaslatot elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. I Következik a részletes tárgyalás.

Next

/
Thumbnails
Contents