Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-98
g4 ® s- orwAgos ilóK m Kérdem, lehet-e az alkotmányi jogkérdést nyomatékosabban, tisztábban odaállítani, mint ezt a kormány tette? Én jól értem, t. ház, nagyon értem azt, ha Polit képviselő ur ezen jog fölötti vitatkozást elméleti értékűnek mondja és szomorúan tapasztaltam, hogy ezen szavai épen azon oldalról bizonyos helyeslést és élénk helyeslést keltettek. (Ellenmondások jobb/elöl. Igaz! Ugy van! halfelöl.) A kormány érdemeinek, a szabadelvű kormány érdemének tulajdonítom én azt, hogy a magyar parlamentben a többség némely tagjainak keblében, jogaink értéke és érvénye iránti hit és bizalom annyira megcsökkent, hogy az ország egy meglevő jogának gyakorlata, annak létezése fölötti vita, absolut elméleti kérdéssé törpül. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Annyiszor hallottuk már e házban a ministereínök úrtól, hogy mily sok joga van ennek az országnak! Ennek van joga, — hiszen bele van irva törvényeinkben — külön vámterülethez, ennek van joga független bankhoz ; (Derültség balfelöl) ennek az országnak van joga arra, hogy a 80 milliós adósságban részt ne vegyen: hanem óvakodjunk e jogot használni, takargassuk be pólyába szorgosan, hogy utódaink hasznát vehessék, — mondom, mindezt annyiszor hallottuk, hogy utoljára meggyengítette a jogaink értéke iránti bizalmat; hiszen a jogok értékére nézve a ministereínök urnak az a véleménye, hogy jogom lényege nem abban áll, ha megegyezésem nélkül valami vem jöhet létre, hanem abban, hogy beszélhetek és hozzászólhatok. (Ugy van ugy! balfelöl.) Azok, a kik a szabadelvű kormány fejétől éveken át ily tanokat hirdetve hallottak ; kik lépésről lépésre esel ekvény ékbe bonyolittattak bele, melyek nem jelentettek egyebet, mint a jog üres fenntartását, de hatálytalanná tételét, azok helyeselhetik, hogy itt jelenleg egyébről nincs szó, mint egy elméleti kérdésnek gyönj^örüség végetti megvitatásáról. (Zajos helyeslés balfelöl. Ellenmondás jobbfelöl,) De mert mi azt hisszük és úgy vagyunk meggyőződve, hogy egy országnak alkotmányos érzékét a tények elhomályosíthatják ; hogy nagy ügyességgel, nagy erélylyel, következetesen hirdetett elméletek alkalmasak arra, hogy egy nemzetben megingassák a hitet jogainak komolysága és becse iránt: de a nemzet szeretete és ragaszkodása alkotmányához nem veszhet el, azt ki nem lehet irtani bármi szolgálatkészséggel felfelé és bármi ügyességgel lefelé. (Zajos helyeslés halfelöl. 'Nyugtalanság jobbfelöl.) És, hogy ez el ne homályosHtassék, hogy ez ki ne irtassék. mi minden egyes alkalommal, nem midőn mesterségesen kell azt a ház elé hozni, de midőn ezen kérdések megvitatása egyenesen a kormány által indítványoztatik, minden egyes alkalommal komolyan szót emelünk, és komolyan igénybe vesszük az ország ezen j igát. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Arezlis 27. 1879. A mi már, t. ház, a törvénybe iktatást illeti, mi azt megtagadjuk, azért, mert az a kormány által oly formában ajánltatott, a mely az országgyűlésnek jogkörét kétségbe vonja. Már pedig midőn az országgyűlés egy törvényhozási actnst teljesít, ennek jelentősége iránt a törvényhozás mindkét tényezőjének véleménye, a kormány nyilatkozata nagy fontossággal bir; mert én a dolgot úgy tekintem, hogy a kormány itt a korona képviseletében beszél; mert ha nem abban beszélne, valóban nyilatkozataival ily kimerítőieg nem foglalkoznám; mondom, a korona képviseletében beszél: mi óvni akarjuk az országgyűlést, hogy reáálljon a kormány által is feleslegesnek nyilvánított actusra akkor, midőn alkotmányos joga épen a korona részéről a minister által kétségbe ronatik; de megtagadjuk, mert ez a kormány Összes eljárásának politikai helyeslését involválja mayában; megtámadjuk elvégre ismét azért, mert ezen cselekménye által az országgyűlés az occupatió és administratio tényével szemben megköti magát, szükségen túl köti meg magát. Ezek az okok, a melyeknél fogva megtagadnók akkor is, ha kellő alakban javasoltatnék, de akkor legalább az okok elseje elesnék. Engedjék meg azonban, hogy a formára még egy észrevételt tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Általában a szerződésnek törvénybe iktatása a berlini szerződésre nésve sine discrimine javasoltatik ; ez által azon szine van a dolognak, mintha a berlini szerződésnek minden határozatai országos törvényerővel ruháztatnának fel. Már most állítom, hogy ehhez hasonló eljárást törvénykönyvünkben nem találok. Mert igaz, tudok eseteket, hivatkozás is történt rá, hogy békeszerződések és külföldi államokkal kötött szerződések is egész terjedelmükben törvénykönyvünkbe iktattattak, de azok e két kategóriába tartoztak: vagy olyanok voltak, a melyek a benső jogrendet, az alkotmánynak jogrendét módosították, vagy pótolták; vagy olyanok voltak, melyek a köztünk és egy másik állam közti viszonyokat szabályozták: de hogy oly szerződés, minden határozott kifejezése nélkül annak, hogy a törvénykönyvbe iktatás annak mely részére vonatkozik, a mely szerződés idegen államok keletkezéséről és azok kötelezettségeiről rendelkezik, a mely Bulgáriát, Ruméliát megállapítja, a mely a Török- és Oroszország közötti viszonyokat rendezi, a mely Montenegrót, Szerbiát gyarapítja, hogy ilyen szerződés minden határozata törvényerővel ruháztassék fel, az a törvény formájának könnyelmű felhasználása. (Helyeslés balfelöl.) Ha a t. ministereínök ur komolyan veszi a törvénybe iktatást; és ha megint egy csodálatos
