Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-97

í!. országot tlé* mároíim* 86. 187*. 57 Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Mindenekelőtt ezen törvényjavaslatra nézve az általános vitát nyitom meg. Az első szó az előadót illeti. Hegedüs Sándor előadó : Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat czélja és azon időpont, melyben ez tárgyalás alá kerül, eléggé indokolják azt, hogy ajánljam a t. háznak e törvényjavaslatot általánosságban a tárgyalás alapjául való elfogadásra. Madarász József: Elismerem, hogy azon párt részéről, mely a kormányt támogatja, ezen törvényjavaslatnak elfogadása indokolva van. De ismeretes a t. ház előtt azon álláspont, melyet én és barátaim e képviselőházban és az országban elfoglalunk. Ezen álláspont következtében azt hiszem, nem fogják rósz néven vehetni azt, hogy mi azon kormánynak, a mely oly rendszert követ, a mely majdnem az anyagi tönkrejutás szélére vezette és vezeti folyvást az országot, — semminemű költséget meg nem szavazunk. Ezért a beterjesztett törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadjuk el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Csanády Sándor: Én a magam részéről osztom azon indokokat, a melyeket Madarász József t. képviselőtársam előadott. De, t. ház, legyen szabad a pénzügy mini ster urat arra kérnem, hogy ha máskor törvényjavaslatot terjeszt be a t. ház elé, necsak a maga nevét, gróf Szapáry Gyulát, használja. hanem irja az alá egyszersmind azt is oda, hogy pénzügyminister. (Derültség.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1879. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1878-ik évi XXXII. törvényczikk hatályának 1879. évi ápril hó 30-ik napjáig kiterjesztése iránt beterjesztett törvényjavaslatot a részletes tárgyalás a i apj a ul elfogadni. (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani, (Megtörténik) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). Hegedüs Sándor előadó: Bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy a „kiterjesztése iránt" szavak helyett, „kiterjesztéséről" szó tétessék. Elnök; Észrevétel nem tétetvén, a czím a pénzügyi bizottság előadója által tett módosítással elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. és 3. %-t

} a melyei: észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint e törvényjavaslat úgy általánosságban, mint részleteiben, el lévén fogadva, KÍPVH. 1ÍJLPLÓ. 1878—81. V. KÖTET. annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Következik a napirend második tárgya: a berlini szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Hodossy Imre: T, ház! Midőn a központi bizottság jelentését, melyet e törvényjavaslat iránt benyújtott, elolvastam, azt hittem, hogy azon kérdés, vájjon a berlini szerződés jogérvényéhez a magyar országgyűlés hozzájárulása Magyarország szempontjából szükséges-e, megoldottnak tekintetik. Mert általában nem láttam abban a jelentésben semmi olyat, a mi ennek szükséges voltát kétségbe vonhatná, ellentétben a kormány előterjesztésével, mely egyenesen tagadta azt, hogy szükséges volna a jóváhagyás a berlini szerződés jogérvényéhez. Azóta azonban úgy a központi bizottság előadójának nyilatkozatából, mint a kormányelnök nyilatkozataiból és a törvényjavaslatot pártoló több képviselő nyilatkozatából arról győződtem meg, hogy e kérdés nemcsak hogy nincs tisztába hozva, hogy e kérdésnek ilyképeni eldöntése a kormány részéről nemcsak, hogy el nem ismertetik, sőt egyenesen tagadtatik. Kénytelen vagyok e részben megjegyezni, hogy azon felfogást és azon formulát, mely szerint ez nem szükséges ugyan, hanem czélszeríí, kielégítő megoldásnak e kérdésre nézve absolute nem tarthatom; mert az, hogy valamely közjogi szerződésnek érvényéhez pzükséges-e az országgyűlésnek jóváhagyása — nem opportunitási, hanem jogi kérdés. (Helyeslés a baloldalon.) Oly közjogi kérdés, a melyet ezélszerüségi indokokból sem jobbra, sem balra eldönteni nem lehet: hanem közjogi indokokból kell eldönteni. (Helyeslés a baloldalon.) Ezekből kiindulva, engedje meg nekem a t. ház, hogy keressem azon adatokat, melyekből e kérdés, nézetem szerint megoldandó. Ha először is az 1848-ik év előtti közjogunkat és az annak fonalán felmerült adatokat tekintem, azt látom, hogy a XVI. század végétől fogva több különnemű szerződés fogadtatott el és ezikketyeztetett be az országgyűlés által. így az 1595-iki LVI. törvényezikk az I. Rudolf és Bátori Zsigmond erdélyi fejedelem köztt kötött szerződés : szövetség, béke és háború esetéről, melyben a fejedelem előterjesztvén a rendeknek a kötött szerződést ezek azt „aceepta illos praesumtibus eorum constitutionibus, inseruunt et pro ratis gratisque admittunt." Ez tehát egyenes közjogi foederalis szerződés volt. Az 1608-iki II. törvényezikk II. Mátyás törvénye, melyben az mondatik, hogy miután ő felsége megkötötte a békét a törökökkel, ennek folytán ezen békekötést a rendek a maguk részéről is törvénybe iktatják és kimondják^ hogy ezen békét ő felsége továbbra is meg. S