Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-96

96. országot Ilii MÉFMÍM 25. 1SÍ*. 49 de nem képes megmagyarázni, — pedig oly kész­séggel, oly örömmel fogadnók, ha megmagya­rázná, — még sem képes megmagyarázni, mit ért a beezikkelyezés alatt? Mert míg egyrészről ez, mint merőben felesleges, mely sem a berlini szerződés értékét, sem a kormány politikájának helybenhagyását, sem jövő megkötésére vonat­kozólag nem szolgáló kellék tekintetik: nem tudjuk, minek tekintetik. Mig mondom, a tisztelt többség máig sem magyarázta meg ezt, mi kény­telenek vagyunk ragaszkodni azon felfogáshoz, mely szerint a beezikkelyezés törvényerőre való emelést jelent azon részeket illetőleg, melyek bennünket érdekelnek, melyek ránk nézve azon következményekkel járnak, melyeket Apáthy kép­viselő ur Wheaton nyomán épen az amerikai congressusra vonatkozólag oly ékesen felhozott, minthogy természetesen tőlünk függ annak meg­ítélése, mennyiben foglaltatnak ily következmé­nyek a szerződésben, mennyiben nem. De a tisz­telt ministerelnök ur saját részéről tiltakozott e felfogás ellen; tiltakozott legalább látszólag, mert valósággal nem tudom, nem rejlik-e felfo­gás azon consequentiákra nézve azon szavakban, melyek miatt mi a berlini szerződés beczikke­lyezését nem akarjuk a háznak ajánlani. Azt mondja ugyanis, hogy kénytelen vagyok ezt kettős szempontból pár szóval kifejteni. Először azért, hogy ha szavam valakire — talán vannak olyanok — megnyugtató lehet, megnyugtattas­sék; másodszor azért is, hogy ha helyzetünk majd fordul, ne mondhassák, hogy elismertem, hogy igaz volna, a mit Szilágyi ur mondott, ; „mert én legalább mig e helyen leszek: azért, hogy a berlini szerződés beczikkelyeztetik, akár az auuexióról, akár egyes részeknek a monar­chiához való csatolásáról, akár bármely állandó j intézkedésről legyen szó, sohasem fogom mondani, ! hogy már most a beezikkelyezés folytán a tör­vényhozásnak ezt meg kell tennie." Elhiszem; az annexióról nem fogja mondhatni a minister­elnök ur, mert a berlini szerződés az annexióról nem tud semmit, {Igaz! Ugy van! balfel! I) az annexió a berlini szerződés ellenére volna; el- j hiszem, egyes részeknek monarchiánkhoz való csatoltatásáról, a berlini szerződés erről egy szót sem szól. [Tagadás a jobboldalról.) Spizza, igaz, ide csatolandó, de erre vonatkozólag azt hiszem, ! hogy a ministerelnök ur követelni is fogja, ha talán nem is ezen az alapon, de más alapon. Ha­nem itt van a kifejezés: „állandó intézkedés." Kérdem a ministerelnök urat, miért emelte ki ezen szót „állandó"? Ha nem állandó, ugy tehát ideig­lenes intézkedésekről lesz szó ; e szerint köve­telni fogja, hogy a törvényhozás a beezikkelye­zés folytán ezeket, ezek költségeit, az ezekre vonatkozó eljárást megszavazza. Es miután azt látjuk, hogy az „állandóság" nemcsak a minister­KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. elnök ur, hanem a külügyér szerint is és egy­általában ezen viszonyokba be nem fog hozatni, mert az egész bosnyák occupatio csakis ideig­lenes művelet, a mely állítólag addig tart, mig Törökország azon helyzetben lesz, hogy nekünk a költségeket megtéríthesse és azon veszélyek megszűnnek, melyek birodalmunkat fenyegetik; minthogy a külügyér ezen magyarázata szerint az occupatio csak ideiglenes művelet, minthogy ott ideiglenesen van az administratió rendezve és valószintíleg ezen ideiglenesség Qgy vagy más tekintetben igen soká fog tartani: nem csodálom, hogy a ministerelnök ur megelégszik, hogy ha minden ideiglenes intézkedésre vonatkozólag meg­köti az országgyűlés kezét, minthogy állandó intézkedést egyáltalában nem szándékozik ott be­hozni. (Helyeslés bal/elöl.) Apáthy képviselő ur a korona jogairól szó­lott. Történt itt hivatkozás e tekintetben a teg­nap elmondott beszédekben is, hogy mi a korona jogát támadjuk, a korona jogát akarjuk csonkí­tani, a mely pedig épen olyan helyzetű államban, mint a mienk, nemcsak hogy feltétlenül respec­tálandó, hanem a mely az állam biztonságának t és államunk sajátlagos helyzetének megfelelőleg teljes értékében fenntartandó. Igenis, teljes értékében fentartandó a korona joga; azt hiszem, ezt elismeri nemcsak a t. több­ség, elismerjük nemcsak mi, ezt elismeri az országgyűlésnek kivétel nélkül minden tagja. A kérdés csak az, hogy melyek a korona jogai? És ezen kérdésre vonatkozólag az országgyűlés­nek ugyanazon lelkiismeretességgel, ugyanazon objectivitással kell eljárni, a melylyel saját jogait kell, hogy megőrizze. A korona jogainak kiszélesítése épen ágy, mint a korona jogainak megszorítása, a mai idő­ben alkotmányellenes. He ugyanezen alkotmány kötelez bennünket arra, hogy ezen, — ha úgy tetszik, szó'rszálhasogatólag, — de mindenesetre lelkiismeretesen kutassuk a tételeket, melyek a közjogban a jogokat meghatározzák; ezen lelki­ismeretességnek köszönheti ezen ország azt, hogy alkotmányát visszanyerte, a melynek nagy mes­tere vindicálta azon padokon az ország jogait, ezen jognak a korona jogainak állítólag kiszéle­sítése ellenében, a melynek nagy mestere volt a ministerelnök ur, midőn ezen oldalról a korona jogainak kitágítására és a parlament jogainak feladása ellen óvatosan inté a parlamentet hosszú 7 éven át. (Helyeslés balfelöl.) A korona jogait tehát egyáltalában egyaránt respectáljuk, azokat egyaránt készek vagyunk elismerni, fenntartani, megvédeni; e tekintetben csupán azt kérjük, hogy óvassék meg a vizsgálat azon szabadsága, a mely minden ország alkotmá­nyának alaptétele, hogy ne vonassék meg tőlünk a magyarázat azon szabadsága, a mely mulhat­7

Next

/
Thumbnails
Contents