Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-96

fie, országos ülés inirczii* 2.V 187t. 45 törvényhozására hivatkozva, azt hitte, hogy eleget tett annak kimutatására, hogy Magyarországban a nemzetközi szerződések ügyét lényegileg soha sem tárgyalta. Hivatkozott az 1606. törvényre, a melyben csakugyan, a mint ő előadta, a zsitva-toroki szerződés egész terjedelmében beczikkelyeztetett. Csakhogy a t. képviselő ur ugyanazon lapnak másik oldalán megtalálhatta volna az 1605 : II. t. ez. 1. §-át, a mely igy szól: „Ideo ut eam quoque Sua Majestas Regia observet, observareque faciat, nec siue praescitu et eonsensu Eegni in Hungária et partibus sibi adnexis ullutn vei bellum movet, vei militem extraneum introducat, decreíum est." Ugyanez megújittatott az 1613., 1618., 1622., 1638. és 1639-ki t.-ezikkekkel; vagy ott van az 1547: II., az 1552: II. s az 1567: I. t.-cz., melyek a törökökkel kötendő békét tárgyalják; vagy ha másforma nemzetközi egyesség tárgyalása tetszik, ott van az 1563: LXI. t.-cz., a mely a szepesi városok visszaváltásáról szól, vagy az 1554: XIII. t.-cz., a mely határigazítási kérdésben intézkedik l<özttünk Ausztria és egyéb tartományok köztt. Azt hiszem, ezek világos bizonyítékai annak, hogy a magyar országgyűlés kezdettől fogva nemcsak mindig birtokában volt azon jognak, a mely őt a nemzetközi ügyek vezetésére jogosítja és felhatalmazza, hanem e jogot gyakorolta is. Egyébiránt t. ház, Magyarország és az államfő köztti viszony nem azon monarchicum princípium szerint Ítélendő meg, a melyet, megengedem, hogy tudományos szakférfiak igen tudományosan és behatólag megírnak; Magyarország közjoga e tekintetben törvényeiben gyökerezik. Magyarország és az államfő köztti viszony szerződéses. Midőn Magyarország ez uralkodó házból választotta királyát, annak sem több. sem kevesebb jogot nem adott, mint fennálló közjoga értelmében akkor királyai birtak, (Ugy van! a szélső bálon) és mindazon jogokat, a melyeket világos tételes törvénynyel az országéi nem törölt, vagy fel nem adott: az ország további birtokában meghagyta. [Zajos helyeslés a szélső balon.) Hogy Magyarország a nemzetközi ügyek intézését illetőleg Európa egyes államaival jogát nem gyakorolta volna a Habsburgházból származó királyok előtt, senkisem mondhatja és nem is fogja mondani. Midőn a Habsburgház választatott királylyá, ezen jogát egy törvényben sem adta fel. Erre nézve tehát Magyarországon jogfolytonosság vau. (Ugy van! a szélső balon.) Nem szakadt az meg. És az egyes esetekre szóló concret törvényeink, melyekre most hivatkoztam, fényesen bizonyítják ezt. (ügy van! a szélső balon.) Azt mondják, t. ház, {Halljuk!) hogy nem czélszeríf a magyar országgyűlésnek sem az európai szokásnál fogva meghagyni azon jogot, hogy ő a nemzetközi ügyek kötésében beható s jóváhagyó szerepet játszik. Hivatkozni szoktak rendesen Angliára, hogy hisz ez sem gyakorolja azt. Igaz, t. képviselőház, hogy Anglia a jogot ez alakban, igy nem gyakorolja. Minden államnak, minden alkotmánynak megvannak a saját formái, melyek szerint jár el. Angliában a legelső pillanattól fogva, a mint egy esemény felmerül, az angol parlament napról-napra tárgyalja azt, ministerei a legnagyobb részletekig tesznek azokról jelentést; emlékeztetem arra a t. házat, hogy midőn a berlini eongressus készült, Anglia már körülirta érdekeit; a parlament megállapította azokat ép úgy, mint a berlini eungressusra. (Ugy van! a szélsőbalon) És, t. ház, Angliából, ahol, amint egy hírneves iró mondja, a parlament hatalma oly teljes, hogy azt sem tárgyra, sem személyre való tekintet nem korlátozhatja, mondom, Angliából arra vonni példát és arra vonni bizonyítékot, hogy tehát mi se tárgyaljuk a szerződést, hogy tehát a magyar országgyűlés is nélkülözze ezen jogát, nem lehet. Különben az angol alkotmányos jogok, melyeket Anglia gyakorol, a mieinkkel nem is hasonlíthatók össze. Angliában pl., a míg mi az újonezokat évről évre szavazzuk meg, Angliában nemcsak az újonezokat szavazzák meg, hanem megszavazzák évről-évre az egész hadsereget az úgynevezett „fegyelmi billel." A mi illeti azt, hogy mutassunk tehát példát rá, hogy mely állam parlamentje tárgyalja az ily természetű szerződéseket, válaszolom, hogy az ilyen természetű szerződések ritkán merülnek fel. Az 1854-iki keleti háború idejében Európában az alkotmányos élet szünetelt. Az alkotmányos élet aludt Európában. A mi pedig illeti az alkotmány tételeit és törvényeit, Amerikában, Belgiumban, Svájczban, Olaszországban biztosítva vannak a nemzetközi szerződések helybenhagyására szóló jogok. De már magának az alkotmányosságnak fogalma is megkívánja ezt. A potestas legislativának és a potestas executivának egy contactusban kell állani egymással, s ez nem tűrheti a potestas executiva feltétlen uralmát. A hol eltűrik azt, hogy a potestas executivának feltétlen jog adassék, ott nincs alkotmány. íme a legújabb alkotmányok, a melyek legújabban adattak — itt van pl, az osztrák alkotmány — mind biztosítják a parlamentnek ezt a jogot. Ott van legújabban a bulgáriai. Ez is biztosítja a parlamentnek ezen jogot. Nálunk nem kell ezt újra megírni, mert nálunk már a századok megírták ezen jogunkat. A t. ministerelnök ur tegnapi előadásában fejtegetvén a ministeri felelősség elvét a parlamentben, szemben a nemzetközi szerződésekkel, ezen beczikkelyezendő szerződésre nézve, míg indokolásában