Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-117

117. országos ülés Május 6. 1879. 395 "hogy az először többfélekép magyarázható ne legyen, s a mit csak lehet, a törvényben mondani ki, s a végrehajtó hatalom tetszésszerinti intézkedésére épen csak annyit bizni, a mennyi elkerülhetetlenül arra hízandó. Az 1868: XXX. t.-cz. biztosítja a felekezetnek azt, hogy iskoláikban a tantervet megállapíthatják s az 1868: XLIV. t.-cz. biztosítja őket, hogy a gyermekek a maguk anyanyelvén nyerhetnek oktatást. És mi mind a két törvényben adott biztosítást egy tollvonással töröljük el és bizzuk azt az egymás után követhető, meg lehet, igen különböző gondolkodású ministerekre, hogy önként, tetszésük szerint határozzák meg, hogy ma ezen községben magyarul, esztendőre tótul, azután pedig szerbül tanítsanak. Ily önkényes intézkedésre hatalmazni fel a kormányt alkotmányos országban, ott, a hol különböző nemzetiségek vannak, ezt én kétszeresen veszélyesnek tartom. Ez nem a közös nemzeti mívelődés érdekében volna, hanem igenis előmozdítaná az egyes felekezetek köztti viszályt. Ezen okból is a t. képviselő ur indítványát nem fogadhatom el. Bátor vagyok azonban a t. háznak egy új bekezdést ajánlani elfogadás végett, a mely egyszerűen abban áll, hogy miután ezen javaslat 2. §-a szerint csak magyar és nem magyar ajkú vegyes községekben kötelesek állomás üresedése esetén 1883-tól fogva magyar tanítót alkalmazni, más községekben pedig, a hol üresedés nem következett be, még évtizedeken keresztül maradhat oly tanító, ki magyarul nem tud — pedig talán épen ilyen helyeken itt is, ott is a jóakarat megvan a lakosságban, hogy gyermekei magyarul tanuljanak különösen városokon és nagyobb helyeken; azt szeretném, hogy ezt az időt se hagyjuk elveszni, hanem ott, a hol a lakosság részéről önkénytesen nyilatkozik jóakarat és kedv arra, hogy gyermekei magyarul tanuljanak addig, a mig a lakosságnak módjában lesz magyarul tudó tanítót alkalmazni, a mit talán szegénysége miatt nem tehet, ily helyeken államköltségen nevezzen ki a minister ideiglenes magyar tanítót. (Élénk helyeslés.) Bátor vagyok megmondani, hogy e módosítás ugyanaz, a melyet a közoktatási bizottságban előadtam, ott azonban elvettetett. E bekezdés szövege a következő: „A közoktatásügyi minister felhatalmaztatik, hogy oly városokban és nagyobb községekben, hol egy vagy több nem magyar tannyelvű népiskolai tanintézet van, melyben az alkalmazva levő tanítók a magyar nyelvet tanítani nem képesek: államköltségen alkalmazzon ideiglenesen oly tanítót, ki a különféle,

3 akár községi, akár felekezeti népiskolákban (ez utóbbiakban az illető egyházi hatóság beleegyezésével) a magyar nyelvet a kiszabott órákban tanítsa mindaddig, a mikorra az illető iskola-fentartóknak módjukban lesz a létező tanítói állomások megüresedése; vagy újak felállítása alkalmával oly tanítót alkalmazni, ki a magyar nyelvet tanítani képes." Ez, uraim, először a felekezetek autonómiájába nem ütközik, mert meg van mondva, hogy felekezeti iskolákban csak az illető egyházi hatóság beleegyezésével taníthat a tanító magyarul; nem tagadom azonban másodszor azt, hogy ez némi pénzáldozatba kerül, de azt hiszem, hogy azon czélt, melyet a jelen törvényjavaslatban kitűztünk, csupán parancsszóval, minden áldozat nélkül elérni nem lehet. Ha a törvényhozás komolyan akarja a magyar nyelvnek az ország lakosai köztt ilyetén terjesztését, ott, a hol szükséges, anyagi áldozatoktól se ijedjünk vissza. Egyébiránt ez nem nagy mérvű I kiadás, mert csak egj néhány város 'és nagyobb község lesz, a hova ily tanítókat fog kelleni alkalmazni s az ki fogja magát fizetni. Bátor vagyok módosításomat elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Horváth Gyula jegyző (olvassa a módosítást). Kubinyi Árpád : T. ház! A legjobb reformok azok, a melyek rég elavult, a kor szellemével össze nem egyeztethető állapotnak vetnek véget. A beterjesztett törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, annak czélirányosságáról és üdvös voltáról szólni nem akarok és nem szólhatok: de t. ház, minden reformnál, hogy a czélnak megfeleljen, szükséges, hogy annak életbe léptetésénél a concret viszonyok tekintetbe vétessenek. A szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak 3. §-a nézetem szerint egy oly intézkedést tartalmaz, mely a tisztán tót, szerb és oláh községekben, hogy ha úgy az oklevéllel biró tanító, valamint a nemzetiségek iránt igazságosak lenni akarunk, végre nem hajtható. Én figyelemmel kisértem, t. ház, az előadó urnak felszólalását, de felszólalása inkább arról győzött meg, hogy ő, mint tisztán tót kerület képviselője, nem számolt a concrét viszonyokkal, s^ azzal, hogy e paragraplms végrehajtható-e? Es minthogy én a végrehajtatlan törvények számát szaporítani nem akarom, pártolom Grünwald Béla képviselőtársam módosítványát. (Helyeslések.) Thaly Kálmán: Csak röviden akarok néhány szerény észrevételt tenni, úgy Irányi Dániel, valamint Grrünwald Béla és Molnár Aladár t. képviselőtársaim és barátaimnak ezen 3. §-hoz beadott módosítványaihoz. Teljesen méltánylom azon magasztos eszméket, melyek t. képviselőtársam Irányi Dániel urat eltöltik, midőn az emberiség magas fogalmából kiindulva, egyenlő jogokat akar vindikálni 50*