Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-117

117. országos älés m*j»« 6. 1879, 385 kik a természet által különös nyelvtanulási képességgel nincsenek megáldva, kik oly községekben laknak, a hol egyáltalán fogva senki sem tud magyarul. Ezekre nézve, t. képviselőház, mindamellett, hogy felteszem a minister úrról, hogy gondoskodni fog magyar tanfolyamokról, mégis talán enyhíteni kellene a feltételt, és négy esztendő helyett hatot engedni nekik, hogy a magyarnyelvet elsajátíthassák. Ez által, igaz, két esztendővel későbben fog némelyekre nézve a törvény életbe lépni, de azonkívül, hogy nem leszünk kénytelenek nagyobb számú tanítókat hivataluktól megfosztani, azok, kik,, a magyar nyelvet hat esztendeig tanulják, mindenesetre nagyobb sikerrel fognak taníthatni, mint ha négy évi tanulás után kezdik el a tanítást. Ezen kivül pedig óhajtom, t. ház, hogy már magában a törvényben utasítás foglaltassák a ministerre nézve az iránt, hogy a magyar nyelvből minden évben a nyári szünidő alatt tanfolyamokat nyisson azon tanítók számára, a kikről itt szó van ; egyszersmind a kellő segélyben is részesítvén őket és hogy e tanfolyamok lehetőleg magyar városokban rendeztessenek a végett, hogy a tanítók ne csupán tanáraiktól, hanem a lakosoktól is, a kiknek körében tartózkodni fognák, tanulhassanak magyarul. A mi a harmadik bekezdést illeti, mely a vegyes ajkú községekről szól, én, t. képviselőház, szükségesnek látván, hogy a vegyes ajkú község fogalma közelebbről határoztassék meg; mert hallottam oly aggodalmakat nemmagya képviselőtársaimtól, hogy meglehet, oly községekben is, hol egj, két vagy egynehány magyar ember lakik, e törvény végrehajtása kívántatni fog. Ez pedig véleményem szerint sem a bizottság, sem a törvényjavaslatnak nem lehet ezélja. Ennélfogva azt indítványozom, mondassák ki, hogy vegyesajkú községnek az tekintetik, melyben legalább V

5 része a lakosságnak tud magyarul. Ez arány megállapítására az vezetett, hogy ugyanez vau elfogadva a nemzetiségi törvényben arra nézve, hogy valamely kisebbségi nyelv jegyzőkönyvi nyelvül használtassák. Ezek azon módosítások, melyeket a 3-ik §-hoz indítványozni bátor vagyok, melyeknek elfogadását a t, háztól kérni szerencsés vagyok. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Irányi módosítványát): Módosítváuy a 3-ik §-hoz. Az első bekezdés negyedik sorában eze» szavak helyett: „négy év", tétessék: „hat év". A kikezdés végére pedig ez iktattassák: „Mely czél elérésének megkönnyítése végett a vall ásás közoktatásügyi minister évenként a nyári szünidő alatt magyarajkú városokban tanfolyamot fog rendezni a magyar nyelvből, annak KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. V. KÖTET. követhetésát az illető tanítóknak anyagi támogatás által is lehetővé távén." A második bekezdés azután így szólana: „A magyar nyelvben elért jártasság egy, a minister ur által rendeleti úton szabályozandó vizsgaletétellel igazolandó." A harmadik bekezdésben pedig ezen szavak helyett: „oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak" ez tétessék: „Oly községekben, melyekben a lakosoknak legalább ötödrésze tud magyarul" stb. Irányi Dániel." Grünwald Béla : T. ház! Ezen törvényjavaslat 3-ik §-ának 1-ső ás 2-ik bekezdése, a mint méltóztatnak tudni, azt rendeli, hogy azon tanítók, kik az 1872—81-ik év végéig terjedő időközben végezték el a tanfolyamot, illetőleg léptek a tanítói hivatalba, kötelesek 4 év alatt a magyar nyelvet annyira elsajátítani, hogy azt a népiskolákban képesek legyenek előadni. Irányi t. képviselőtársam ezen §-uak az általam érintett bekezdéséhez módosítványt nyújtott be, mely szerint ő azt kívánja, hogy azon 4 év 6 évre hosszabbittassék meg. Ennél fogva ezen 2 év némileg bizonyos kedvezményt biztosítana a tanító részére, a ki magyarul tanítani nem képes. Én, t. ház, sem ezen 3-ik §. első és második bekezdéséhez, sem Irányi képviselőtársam módosításához nem járulhatok; s méltóztassék nekem megengedni, hogy én e §-hoz két módosítást nyújtsak be, s hogy ezen két módosítást lehetőleg röviden indokoljam, (Halljuk/) Az én nézetem szerint a törvényjavaslat intékedáse még azon esetben is, ha Irányi t. képviselőtársam indítványa fogadtatnék el, sem nem 'gazságos, sem nem czél szerű, sem nem áll a magyar állam érdekévei összhangban. Először a tmító, a ki elnyerte a tanítói oklevelet, tényleg a tanítói pályára lépett s állomását elfoglalta, s tette azt egy fennálló törvény alapján. Ezen fennálló törvény megszabta a qualificatiót, melynek alapján valaki tanítói oklevelet nyerhet, és a tanítói állomást elfoglalhatja. így igen természetes, hogy az illető tanító egészen biztosítva érezte magát, azt hivén, hogy már most neki valóságos érvényes oklevele, van, s o valóságos tanító, mert évek hosszú során át működött. Most egyszerre egy törvényt alkotunk, melyben az mondatik, hogy, te tanító, nem vagy tanító, a te okleveled nem tanítói oklevél, csak majd 4, illetőleg 6 év múlva fogjuk meghatározni, hogy tanító vagy-e és okleveled érvényes-e vagy sem. S így az ő egész socialis positiója kérdésessé s függővé van téve attól, vájjon ő 4, vagy 6 év múlva sikerrel fogja-e letenni a vizsgát a magyar nyelvből. Kétségtelen, t. ház, hogy ez rendkívül sújtja a tanítót, s 49