Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-116

116. országos ülés május 5, 1879. 371 A t. képviselő ur azt mondja, ne akarjunk új állameszmét felállítani. Azt nem hallottam, hogy valaki ezt akarta volna. Mi volt 1867 óta a magyar állameszme iránt elfogadott kifejezés, mi volt a magyar állameszme irányában táplált törekvés? Soha sem hallottam mást, mint: a magyar államot fenntartani, fejleszteni úgy, hogy benne a magyar államnak minden ajkú és nyelvű fia megelégedettnek érezhesse magát; de fejleszteni úgy, hogy az egyik legyen román ajkú híí fia a magyar hazának, a másik szerb, a harmadik szláv, a negyedik magyar ajkú; azaz ne veszítse el nemzetiségét, de viselje azért szivében a magyar állam eszméjét és az az iránti szeretetet. Ez nem új állameszme. Ez volt 1867 óta az állameszme. S ez volt amaz államférfiaknak az állameszméje, kikre a képviselő ur hivatkozott, s kiknek ez iránybeli alkotását, hogy a mostaniak nem fogják rósz hazafiság színében előtüntetni és hogy a képviselő urnak azon gyanúsítása sem áll, mintha ez történnék, a legjobban igazolj hogy azon törvények alkotásában legtetemesebb része azoknak, a kik ma Magyarország ügyeire befolyást gyakorolnak, tevőleges részt vett; ezek tehát azt, hogy mások míívét a hazafiatlanság színében tüntessék fel, még ha ez a gyalázatosság hozzájok férne is, már csak azért sem tennék, mert önmaguk tényeire kellene ítéletet mondani. Még csak két megjegyzésem van, t. ház. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik vonatkozik a törvények kiadására. Én, t. ház, kész vagyok bármely perczben hivatalos adatokkal kimutatni, hegy a törvénytár kiadását azért ne in lehetett haszonnal, vagy kár nélkül vállalkozók utján létesíteni, mert mindenik vállalkozó ahoz a feltételhez kötötte a kiadás elfogadását, hogy ne tartozzék magyar és német példányokon kivül más példányokban is nyomatni, mert ez — úgy szólottak — hiába való, mivel nem adnak el belőle 100-ig menő példányt sem. Mindamellett, mivel a törvény azt mondja, hogy a törvényeknek azon nemzetiségek nyelvén is meg kell nyomtatásban jelenniök, a melyek nagyobb számban tömegesen laknak együtt: vállalkozó utján ki nem adathatván a törvénytár, akármikor igazolhatom a belügyministeri számlákkal azon nagy összeget, a melybe épen a román fordítás és a törvényeknek román nyelven való kiadása kerül, még pedig kerül úgy, hogy a román példányok használatlanul ott hevernek, nagy költséget okozván az országnak. Ennélfogva tehát az a vád, mintha a törvények isten tudja hány év óta nem adatnának ki román nyelven, a valóságnak nem felel meg. És most, t. ház, végezetül válaszolni kívánok a képviselő ur beszédjének azon részére, a melyben azt mondja, hogy mi Dákó-Eomániát, mint mumust állítjuk elő. Cozma Párthén (közbeszól): Ezt nem mondottam. Tisza Kálmán ministerelnök; De azt tetszett mondani, hogy többen és maga a kormány is Dákó-Romániával mint mumussal fenyeget, pedig attól — úgymond —• nem kell félni. No, t. képviselő ur, hogy én valakit Dákó-Románia rémképével valaha fenyegettem volna, nem hiszem, hogy ezt valaki bebizonyíthatná. Egyről azonban biztosíthatom a t. képviselő urat, és ez az, hogy bármennyire tiszteljük, becsüljük is és bármily rokonszenvvel kisérjük is haladásában és elomenetében a szomszéd román fejedelemséget: DákóRomániától még akkor is, ha legegyszerűbb törekvéseink a nemzetiségi gyűlölség felidézésére használtatnának is fel, soha semmi viszonyok köztt nem félünk, nem féltünk, és félni nem is fogunk. (Élénk általános helyeslés.) Cosma Párthén: T. ház! Félremagyarázott szavaimnak helyreigazítására kérek szót! Én, t. ház, nem fogok mindazokra refleetálni (Felkiáltások jobbfelöl: Nem is lehet!) a miket a t. ministerelnök ur elmondott, hanem az általa mondottaknak két pontjára vonatkozólag, melyekre szavaim félremagyaráztattak. Dákó-Romániára nézve megmondottam nyíltan, hogy ezt Ivánka képviselő ur hozta elő, és hogy az ilyen híreknek a kormány hitelt ad. Ennélfogva az ebből faragott czáfolat nem illethet engem. A másik pontra nézve igen sért, hogy a tisztelt ministerelnök ur azt tételezi fel rólam, mintha én azt mondottam volna, hogy az által demoralisálódik például a román fin, ha magyarul tanul. Tisza Kálmán ministerelnök (közbeszól); Ezt tetszett mondani. Cosma Párthén: Engedelmet kérek, igy lehet szavaim értelmét elferdíteni, de a ki engem figyelmesen hallgatott, az az^ általam mondottakat igy nem értelmezheti. Én azt mondottam, t. ház, hogy ha e törvény szigorúan végrekajtatik, az egyházi községek nem lesznek képesek l annak megfelelni, mely esetben applicáltatni fogna í az 1868: XXXVIII. t. ez. 15. §-a, és akkor ; elvétetik tőlük az iskola, és községivé tétetik. Ha nem lesz iskolája, nem lehet parochia, nem I lévén parochia, nem részesülhet rendes isteni tiszteletben, s igy fokonként sülyedni fog a val! lásosság s vele az erkölcsiség. Baross Gábor előadó: T. ház! Az épen most felszólalt képviselő ur hosszú beszédében I egy állítást hozott fel, mely ellenkezik a valósággal, és kérdést intézett hozzám, melyet felelet nélkül hagynom nem lehet. (Halljuk!) Állította, hogy azon statisztikai adatok, a melyeket idéztem, bizonyítják, mennyire jogosult azon állításom, hogy az állam mentő]' elébb 47*