Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-116

OgQ 518- orsiágos ülés kötött általános postaegyleti szerződés beczikke- i lyezéséről; továbbá a Spizza községnek Dalmáttá j területéhez való csatolásáról szóló, ő Felsége j által legkegyelmesebben szentesített törvény- I czikkeket kihirdetés végett bemutatni. Elnök: A legkegyelmesebben szentesített ! törvényczikkek ki fognak hirdettetni. Baross Gábor jegyző (olvassa a szentest- j tett törvényczikkeket). Elnök: A legkegyelmesebben szentesített törvényczikkek hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett, szokott módon a főrendi házhoz átküldetnek. Hogy ez azonnal megtörténhessék, a ház kegyes engedelmével a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontja azonnal hitelesíttetni fog. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv e pontja hitelesíttetik. A ministerelnök ur kivan szólani. Tisza Kálmán ministerelnök; T. ház! Azt gondolom, méltóztatnak emlékezni, hogy a háznak egyik határozatára nézve, mely a honvédségnek esetleg az ország határain kivül alkalmazása folytán hozatott, függőben maradt az elintézés, hogy átküldessék-e a határozat a főrendekhez vagy ne? Némelyeknek ugyanis aggálya lévén ezen tekintetben, azt mondották akkor, hogy vegyünk időt magunknak a dolog megfontolására és azután állapodjunk meg. Azóta igen huzamos idő telt el, ugy hogy, azt gondolom, az ügy megfontolására mindenkinek elég módja volt. Mint méltóztatnak tudni, azon kifejezésnél fogva gondolták többen, hogy ezen határozat nem küldendő át, mely szerint „az ország képviseletének utólag jelentés teendő." Én, t. ház, ezen szavakat, hogy „az ország képviselete^ már akkor is ugy magyaráztam — és ma sem magyarázhatom máskép, mint hogy ez alatt a törvényhozásnak mindkét háza értendő; de különben is maga a dolog természete mutatja, hogy alig lehet másról szó; mert ugyanazon szakasz kimondja, hogy a honvédséget kivételesen az ország határain kivül a törvényhozás jóváhagyásával lehet alkalmazni, vagy ha az együtt nincs, a király alkalmazza az összes ministerium rendeletére, és erre utólag az ország képviseletének jóváhagyása kikérendő. Azt gondolom, a dolog természetében van, hogy ha halaszthatatlan sürgősség esetén kivül, vagy azon eseten kivül, midőn a , törvényhozás két háza együtt nincs, a törvényhozásnak kell ebben intézkedni, tehát a törvényhozás mind a három factorának: akkor a rendkívüli intézkedésnek is mind a három factorának befolyásával, illetőleg utólagos jóváhagyásával kell történnie. Ily esetekben a kirendelés megtörténik a törvényhozás egyik factorának, az május 5, 1S79, uralkodónak rendeletére az összes ministerium felelőssége melleit. A másik két factornak, a képviselőháznak és a főrendiháznak pedig utólagos jóváhagyása szükséges ezen intézkedéshez. De különben is a „képviselet" szó a „törvényhozás" szó helyett 1868-ban más alkalommal is használtatott. Ott van például a véderoről szóló törvény, mely megmondja, gondolom a 11. §-ban, mely az újonczok számáról szól, hogy ha ez iránt változás szándékoltatnék tétetni, a 9-ik év végén mindkét fél képviseletének javaslat terjesztendő be. Nem gondolom, hogy valaki azt hinné, hogy e felett egyedül a képviselőház és nem a törvényhozás mindkét háza van hivatva határozni. En tehát azt gondolom, hogy azon idő alatt, mely lefolyt, mindenkinek módjában állott, az ügyet megfontolni s reményiem, hogy azóta azon meggyőződés vert gyökeret, miszerint ez oly határozat, melyet a főrendekhez is át kell küldeni. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék az említett határozatnak a főrendiházhoz való átküldését elrendelni. (Helyeslés jobbfelöl.) Molnár Aladár: Nem szándékozom érdemileg a t. ministerelnök ur által tett indítványhoz hozzászólni. De azt tisztelettel kérem, ne méltóztassék ezen tárgyat, mely a háznak határozatát igénjli, most, a nélkül, hogy előlegesen napirendre lett volna tűzve, azonnal eldönteni. (Helyeslés balfelöl.) Akkor, midőn a t. ház függőben hagyta az elhatározást ezen tárgy felett, természetesen azért tette, hogy a ház minden tagja meggondolja a dolgot es annak idejében hozzászólhasson. Most, mint látjuk, a ház padjai üresek s a képviselők nem tudván, hogy ma ezen tárgy szóba kerül, azt hiszem, hogy már távollevő képviselőtársaink iránti tekintetből is kívánatos, hogy ezen tárgy most ne döntessék el, hanem napirendre tűzessék. (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: A ház azon alkalommal nem határozta el a napirendre tűzést, tehát szóba hozhattam a dolgot ez alkalommal. Azonban, ha tetszik napirendre tűzni a kérdést, semmi kifogásom ellene. (Helyeslés.) Elnök: A ministerelnök ur felszólalása vonatkozik a t. képviselőház azon határozatára, melyet akkor méltóztatott hozni, midőn tárgyalta a kormánynak az országgyűléshez beadott azon jelentését, melyet az 1878. évi XLI. törvényczikk 3. §-a értelmében azon intézkedésre vonatkozólag terjesztett elő, hogy a közel múltban lefolyt rendkívüli események következtében a 83-ik magyar honvéd-gyalogdandárnak kivételesen megengedtetett, miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határát is átlépjék; még pedig tárgyalta a véderő-bizottság erre vonatkozó és az utólagos jóváhagyást ajánló jelentésével. A t. ház Madarász József képviselő ur