Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-114
328 114. országos ülés májas 2. 1879. variátiója akar lenni azon mondatnak: „Die Donau ist ein deutscher Strom bis zum schwarzen Meer", akkor bocsánatot kérek, bármennyire tiszteljem is a nemzetiségek jogegyenlőségét, de ezen tiszteletem mellett is ellene fogok állani azou aspiratióknak testtel, lélekkel, minden erőmmel. {Helyeslés.) Igen, t. barátom, Román Sándor felemlítette azt is, hogy mi újabb időben oly intézményeket létesítünk, a melyek arra valók, hogy a magyar nemzet praeponderantiáját mindenesetre, bármely viszonyok köztt biztosítsák. Én abban, ha ezt csakugyan tennők, semnd olyast nem látnék, a mi kárhoztatandó lenne. O felhozta példának a virilistákat, de ezt nem választotta szerencsésen. Mutassanak nekem a tisztelt képviselő urak a múlt időben, mutassanak a jelenben egyetlenegy törvényt vagy törvényes intézkedést, a mely nemzetiségi szempontból csorbította volna az egyenlő jogosultságot; mutassák ki a régi időből, hogy nem voltak-e mágnások, főpapok, nemesek, polgárok mindenféle zsellérek mindenféle nemzetiségből és hogy bármely nemzetiségből lett volna is valaki, nem ugyanazon jogot élvezte-e, mint a magyar ajkú ember hasonló polgári állásban ? és ha rátekintenek ők a múlt maradványára, a jelenlegi főrendiházra, ott is ugyanezen tapasztalást fogják tenni, és ha nézzük a mai virilistákat, ott is azt találjuk, hogy a vagyon és adófizetés, de nem a nemzetiség teszi a különbséget. Igaz, hogy a vagyonos rész, — bármely nemzetiséghez tartozik, a conservativismus bizonyos jellegével bir. Abban egyetértek Dimitrievics t. képviselőtársammal, ho2;v erre a couservativismusra szűkség van, de azt merem állítani, hogy a művelt emberek, példának okáért önök, a kik megtanultak magyarul, sohasem fognak félni attól, hogy ezért saját nemzetiségükből kivetkőztetnek, és ha oda fogják vinni a dolgot, hogy az alsóbb néposztály tanulja meg a saját anyanyelvét, de tanulja meg a mellett a magyar nyelvet is, amely megnyitja fiai előtt az utat a magasabb polezra: mind saját véreiknek, mind a hazának jó szolgálatot fognak tenni. [Elénk helyeslés és tetszés.) Ezen törvényjavaslat nem megtámadása a nemzetiségeknek, nem alázza le azokat, hanem — véleményem szerint — azon lehetőséget adja meg, hogy mindenki az országban az adott jogokat saját maga gyakorolhassa és ne legyen kénytelen tolmácshoz fordulni. Azért a törvényjavaslatot úgy, a mint van, elfogadom. {Elénk helyeslés) Papp György: T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal szemben én már akkor állást foglaltam, midőn a függetlenségi pártból azért, mert abban ennek előterjesztése megsürgettetni elhatároztatott; kilépni voltam kénytelen: önként következik, hogy azt most, midőn tárgyalás alá került, el nem fogadom. Mielőtt azonban érveimet, melyekre meggyőződésemet állapítottam, előterjeszteném : engedje meg a t. ház, hogy a tárgyalás folyamán fölszólalt némely képviselő uraknak röviden reflectálbassak. Legelsőbben is az épen előttem fölszólalt Ivánka képviselő urnak akarok reflectálni. 0 ugyanis Hoffgräíf képviselő urnak válaszolva, azt monda, hogy az igaz, mit Hoffgräff állított, miután az megtörténik igen gyakran, hogy a nem-magyar állampolgárok kénytelenek mértföldekre vándorolni, mig a nekik magyar nyelven kiadott igazságszolgáltatási vagy közigazgatási okmányokat magyarul tudó egyén által magoknak megmagyáraztathatják — és ebből Ivánka tir azon conclusióra jut, hogy épen azért kell a magyar nyelvet mindenkinek megtanulni. Ha a t. képviselő ur azon álláspontra helyezkedik, hogy az állam és abban a nem magyar nemzetiségek vannak a magyar hivatalnokokért és nem a hivatalnokok az állam polgáraiért, ezt azonban nem hiszem, hogy a t. képviselő ur állítsa, hanem reménylem, hogy elfogadja az én megfordított álláspontomat, a mely szerint a hivatalnokok vannak az állampolgárokért —• és abban az esetben ezen úgy kell és lehet segíteni, hogy az illet'ík, kik a népnek igazságot szolgáltatnak és közigazgatnak, kötelesek a nép nyelvét tudni. Továbbá állította a képviselő ur azt, hogy Magyarországon soha a nemmagyar nemzetiségek nem voltak elnyomva és ezt azon példával illustrálta, hogy a nemmagyar nemzetiségeknek is voltak nemeseik, igen, t. képviselő ur; épen ebben rejlett a nagy szerencsétlenség, mert a volt nemesek csak épen kihajtottak,mint díszes növények, az illető nemzet testéből, hogy azután róla levágva, tőle elpusztítva, idegen érdekeknek álljanak szolgálatába, mely nem ritkán eredeti törzsük eltiprásáig terjedt. Csoda, t. képviselő ur, hogy az annyit nyesett és vagdalt törzs végkép ki nem száradt. A mélyen t. elnök ur Zay képviselőtársam felszólalása után szükségesnek találta figyelmeztetni a képviselő urat és kérni a házat a tárgyalás folyama alatt a mérsékletre és további tárgyalás alatt a békülékeny szellem szem előtt tartására, nehogy, mint monda: a különböző nemzetiségek köztt a jó egyetértés megzavar| tassék. Valóban irigylésre méltó az igen t. elnök ur boldogsága, ha azt hiszi, hogy a nem magyar nemzetiségek elnémítása és jelenlegi hallgatása, azok megelégedését és boldogságát jelenti. I Ha hiszi, hogy az alkotmányos törvény| hozás eddigi eredményei, minők a sok közöl: a
